|
| Burgonyát vetnek Nyíregyháza határában 2015. április 20-án. MTI Fotó: Balázs Attila |
A 2015-ös 1,024 millió Ft/ha-ról tavaly 1,135 millió Ft/ha-ra, azaz 10,9 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára. Komárom-Esztergom megye 6 százalékos visszaesésén kívül minden megyében áremelkedést látunk. Négy megyében (Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Tolna és Vas) 15% felett nőttek az árak, míg a legkisebb arányú (0,6%) Zala megyében volt a drágulás – áll a NAV tranzakciós adatbázisának feldolgozásával készült elemzésben.
A legfrissebb OTP Termőföld Értéktérkép elemzésből kiderült, a termőföld-árat tekintve tavaly óta Hajdú-Bihar megye a legdrágább másfélmillió forint feletti hektárárral, az addig első Békés megyét pedig már Győr-Moson-Sopron, Tolna és Fejér is megelőzi.
„Már csak öt megye marad az egymillió forintos limit alatt: Jász-Nagykun-Szolnok, Zala, illetve az észak-magyarországi Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád. Ez utóbbi átlagára alig 600 ezer Ft/ha. A termőföld árak emelkedő üteme lényegében bő évtizede töretlen. Az elmúlt egy évre szűkítve, a legjobban, 25 százalékkal Bács-Kiskun megyében nőtt az átlagos termőföld hektárár” – mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
A Földet a gazdáknak program keretében a nagyobb haszonbérelt területtel rendelkező gazdaságok voltak a célpontok, ami ebben az esetben ugyancsak hozzájárult a nagy arányú árnövekedéshez.
Művelési áganként külön is érdemes megvizsgálni az árak alakulását. Az elmúlt évben a földárveréseken főszereplő szántóterületek átlagára nőtt leginkább, 12,2 százalékkal. Az erdő-fásított és gyep-rét-legelő kategóriában 6 és 10 százalék közötti mértékben nőttek az árak, míg a kert-gyümölcsös és szőlő területek esetében 4-5 százalékos volt az árcsökkenés.
A termőföld-piac látványosan bővült
A megelőző évi 44 ezerről 2016-ban 56 ezerre, 27 százalékkal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám a Nógrád és Tolna megyei minimális csökkenést kivéve minden megyében emelkedett, Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyenesen a 3,5-szeresére, illetve Pest megyében majdnem kétszeresére.
|
| Megyei termőföld átlagár (Ft/ha) |
A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva két és félszeres (246%) volt a növekmény 2016-ban. Mivel az adásvételek száma ennél nagyságrenddel kisebb mértékben nőtt, az történt tehát, hogy átlagosan jóval nagyobb földterületek kerültek eladásra, mint 2015-ben. Ebben is a földárverések hatása látszik. Tavaly 165,5 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során, de sok árveréses üzlet lezárása áthúzódik 2017-re.
Nőtt az eladott termőföld nagysága
Míg 2015-ben egyedül Szabolcs-Szatmár-Beregben érte el a forgalom az ötezer hektárt, tavaly hét megyében is tízezer hektár feletti földterület cserélt gazdát; a legtöbb (25 ezer ha) Fejér megyében. A másik véglet Pest megye, alig kétezer hektárral, s emellett még Vas és Zala megyében is háromezer hektár alatt maradt a volumen. Az eladott termőföld-terület minden megyében nőtt tavaly. Elsősorban Közép- és Dél-Dunántúlon, valamint Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben látszik nagy bővülés. Komárom-Esztergom és Fejér megyében majdnem megtízszereződött a forgalom. A másik véglet Szabolcs-Szatmár-Bereg 80 százalékkal.
|
| Megyei szántóföld átlagár (Ft/ha) |
Az országos forgalom több mint négyötödét adó szántó művelési ágat külön vizsgálva az országos éves forgalomváltozás négyszeres volt tavaly. Növekedést látunk a többi művelési ágnál is, melynek mértéke: gyep-rét-legelő 200 százalék, erdő-fásított 42 százalék, kert-gyümölcsös 30 százalék, illetve szőlő 28 százalék.
„Kivételes hatásként érte 2016-ban a földpiacot a Földet a gazdáknak program 2015. őszi meghirdetése, és ez látszik elemzésünk fő számain is” – mondja Szabó István, az OTP Agrár termékfejlesztési és értékesítési vezetője.
Ennek keretében összesen 253 ezer hektár termőföld vált elérhetővé, amiből közel kétszázezer hektár talált gazdára. A 30 ezer ügylet eredményeként 270 milliárd forint folyt be az államkasszába, s az üzletkötések új árszintet is szabtak a piacnak. A program hatása – az ügyletek részben idei lezárása miatt – kisebb mértékben a 2017-es forgalmi adatokon is érezhető lesz,
Ezzel több évre lezárják a foglalkoztatási kérdéseket. 
