A következő évek turbulens időszakot hoznak, az itthon jelen lévő bankok között élesebb lesz a verseny, mi pedig 2023-ban igazán berobbanunk – ígérte Barna Zsolt, a Magyar Bankholding Zrt. igazgatóságának elnöke.

Elsősorban a vidéki családi házak építése ugrott meg idén a hazai lakáspiacon, a társasházprojektek lassabban indultak be az áfacsökkentés nyomán. Jövőre lassulhat a használt lakások árának növekedése, az új lakásoké azonban tovább drágulhat. 

Több hiányosságot is feltártak a csoport vizsgálata során az MNB ellenőrei, de ezek egyike se veszélyezteti a bankcsoport megbízható működését.

A Takarékbank, valamint az MKB Bank és a Budapest Bank (BB) 2023 közepére beütemezett egyesülésének levezénylésére hivatott Magyar Bankholding Zrt. azzal magyarázza a 2020-as negatív eredményét, hogy az első, amúgy nem teljes évében nem folytatott közvetlen üzleti tevékenységet, a szolgáltatások ugyanis a három banknál voltak elérhetőek. Az nem derült ki, lehetett-e volna alacsonyabb az 1,6 milliárdos mínusz, amelyeket döntően a szakértői díjak okoztak.

Elkezdte a felkészülést a Magyar Bankholding Zrt., hogy a három bank részvényapportja után levezényelje a Budapest Bank Csoport, az MKB Bank Nyrt. és a Takarék Csoport fúzióját, valamint, hogy csoportirányítási és prudenciális kontrollfunkciókat lásson el. A munkára a három bankcsoport szakemberei közül választották ki a bankholding vezetőinek első körét.

Rögtön a keddi bejelentés után tömegesen érdeklődtek vállalkozások a nulla százalékos uniós működési hitelt iránt a Takarékbank által működtetett MFB Pontokon. Néhány óra alatt mintegy két és fél milliárd forintnyi igényről tárgyaltak ügyfelekkel a bank referensei, akik az első fél napban a legjelentősebb érdeklődést alföldi megyékben tapasztalták. A pénzintézet arra számít, hogy a kedvező feltételek miatt rendkívül népszerű lesz a vállalkozások körében a működésre használható hitel, így gyorsan kimerülhet a keret.

Vizsgálják a lehetőségeket.

Jól járnak, akik velünk tartanak – állítja lapunknak adott interjújában Vida József, az új Takarékbank Zrt. elnöke, aki beszélt a Takarék Csoport üzleti-szervezeti megújításáról, 16 hitelintézet fúziójának lemenedzseléséről, a részjegyeseknek felajánlott lehetőségekről. És a „terroristaveszélyt” jelentő nyugdíjasokról, az időnként értelmetlen uniós pénzügyi előírásokról és a lovakról. Meg arról, hogy miért lyukas a suszter cipője.

A napi pénzügyeink szempontjából fontos forduló a mai nap. Persze nem csak azért, mert mostantól kizárólag a „pirosabb” 500 forintossal fizethetünk. Összeszedtük, milyen újdonságokat hoz az életünkben november elseje.

Mondhatni, magától értetődő, hogy pont a Takarékossági Világnapon zárul le a takarékok integrációja. Az már kevésbé logikus, hogy ugyaneddig a napig kell a pénzintézeti ügyfeleknek egyeztetniük az adataikat a szolgáltatójukkal. Hol tartunk most ezekben az ügyekben? – ezek foglalkoztatták kollégánkat hétfő reggel. No meg az, hogy hány cég férhet még bele a jegybanki növekedési kötvényprogramba?

Új termékeket és új kiszolgálási modellt is bevezetnek, hogy minél hatékonyabban segítsék a hazai agrárium növekedését és versenyképességét.

Az Mfor.hu és a Privátbankár több forráson alapuló felméréséből ugyanis kiderül, miközben már 2 ezernél is kevesebb bankfiók létezik Magyarországon, a hitelintézetben dolgozók létszáma az utóbbi évek emelkedései eredményeként közelíti a 40 ezret.

Aminek eredményeként csaknem 12 milliárd forintra gyarapította aggregált, adózás előtti eredményét az elmúlt évben az előzetes, nem auditált adatok szerint.

Rekordnyereség jött össze.

A hazai agrárvállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy hamarosan véget ér a hét forrásbő esztendő, amikor az állami és uniós támogatások kiesésével alapvetően a bankhitelekből biztosíthatják finanszírozási igényeiket. Egyebek mellett erre hívja fel a figyelmet a Privatbankar.hu-nak adott interjúban Hollósi Dávid, a Takarék Agrár Igazgatóság vezetője és Mezei Dávid, a Takarékbank uniós agrártámogatási igazgatója.

Jobban emelkedtek a lakásárak 2014 és 2018 között azokon a megyeszékhelyeken, ahol nagyobb volumenű iroda-, ipariingatlan- és oktatási beruházások készültek el – derült ki a Takarék Index elemzőinek vizsgálatából. A legjobban, átlagosan 115 százalékkal, Tatabányán drágultak a lakóingatlanok, míg Salgótarjánban csak kevesebb mint 27 százalékkal.

Korábban már buszra pakoltak egy bankfiókot, most újabb öt járművet állít szolgálatba a Takarék Csoport.

A jegybank is engedélyezte az FHB névváltoztatását.

2016-ban folytatódott az áremelkedés a termőföldpiacon. A földterületek értéke átlagosan 11,2 százalékkal haladta meg a 2015. évi szintet, így egy hektár szántó országos átlagban 1,22 millió forintot ért. A Takarék Csoport adatai szerint az elmúlt öt évben megduplázódtak a földárak - és még ez sem tűnik eltúlzottnak.

Útjára indult az első mozgó magyarországi bank.

Vadiúj fejlesztéssel rukkolt elő a Takarék Csoport, kíváncsiak vagyunk, meghonosodik-e.

Csúcsra jár a beruházási kedv a mezőgazdaságban, a gazdák 83 százaléka tervez fejlesztést az idei évre.