Hollósi Dávid. Fotók: Bánkuti András
Küszöbön a monetáris politikai szigorítás. Az ennek hatására mérséklődő kihelyezések és emelkedő hitelkamatok mennyire érinthetik érzékenyen a hazai mezőgazdasági vállalkozásokat?
Hollósi Dávid: Ez egy elhúzódó folyamat lesz, ami a hatását valószínűleg csak több hónap múlva fejti ki a banki hitelezésre. Ráadásul mi, a Takarék Csoportnál arra számítunk, hogy a jegybank először a nem-konvencionális eszközöket veti be, a kamatok emelkedésére az idén még nem kerül sor. Ám ha mégis, figyelembe kell venni, hogy az agrárium finanszírozási szempontból speciális ágazat. A kamatok emelkedésénél is fontosabb a világpiaci árak alakulása és az önköltség mértéke. A mezőgazdasági árak zömét ciklusok alakítják, így az a termelők számára a legfontosabb, hogy a legalacsonyabb árak esetén is eredményesek legyenek. A forrásokhoz való gyors hozzáférés a másik függőség. Erre azt tudom egyébként mondani, hogy aki megalapozott üzleti tervvel fordul a Takarék Csoporthoz, annak a jövőben sem kell attól tartania, hogy nem kapja meg az igényelt hitelösszeget.
Ha pedig mégse, akkor még mindig reménykedhetnek az állami kamattámogatott hitelekben, mint például az idei évtől elérhető NHP Fix. Nem rontja egy kereskedelmi bank kihelyezési esélyeit, hogy a vállalkozások maximum évi 2,5 százalékos kamatra kaphatnak hitelt az államtól?
H.D.: Éppen ellenkezőleg. Egy bank számára csak jó, ha van ilyen lehetősége a vállalkozásoknak. Az olyan programok, mint az NHP Fix ugyanis nem tudják teljesen lefedni az agráriumban tevékenykedők hitelszükségletét, jobbára a kereskedelmi banki hitel elnyeréséhez szükséges önerő előteremtését könnyítik meg. Így volt ez már a korábbi NHP-k esetében is, amelyek forrásainak jelentős része az agrárvállalkozásokhoz került. Ha pedig az önerő biztosan megvan, az a kereskedelmi bank számára is pozitív, hiszen kevésbé lesz kockázatos a hitel kihelyezése.
Miközben az agrárvállalkozások az uniós pénzekben is dúskálhatnak.
Mezei Dávid: A mostani kétségtelenül kedvező időszak. Ám ne feledjük, hogy e tekintetben az idei és a 2020-as az utolsó békeévek. Az elmúlt esztendőkben mintegy 500 milliárd forint állt rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programban mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra, az ezekből elindított beruházásokat döntő többségében 2020-ra meg kell valósítani. Ami azt is jelenti, hogy a mezőgazdaság a következő két évben jelentősen hozzájárulhat az impozáns magyar gazdasági növekedés folytatódásához. A 2021-et követő éveket azonban bizonytalanság övezi, a legrosszabb esetben előfordulhat, hogy akár több évig nem lesz beruházási célokra elérhető uniós forrás. Ezt a kieső finanszírozási igényt kell máshonnan pótolni, s itt jutnak nagy szerephez a bankhitelek. Márpedig erre az időszakra az agrárvállalkozásoknak már most fel kell készülniük.
Miben kell erősíteniük, változtatniuk?
M.D.: Mindenekelőtt abban, hogy az üzleti tervhez pontosabb, a valóságot jobban közelítő cash-flow számításokat nyújtsanak be. Ez már az uniós támogatások elnyerésénél is nagyon fontos lett volna, de a banki hitelkérelem igénylésénél válik igazán megkerülhetetlenné.
|
| Mezei Dávid |
A következő évek slágere a családi gazdaságok 2020-tól várható megjelenése, jobban mondva az azokra való átállás lehet – már amennyiben végre sikerül az erre vonatkozó törvényjavaslatot végleges formába önteni. Mi várható ettől a változástól?
H.D.: Az a cél, hogy őstermelő az legyen, aki valóban őstermelői tevékenységet végez, azaz magának termel, a saját felhasználására és a felesleget értékesíti a helyi piacon. Aki efelett üzleti célra termel, tehát eleve azért, hogy értékesítsen, az ne őstermelőként tegye ezt, hanem jöjjön létre egy értékelhető méretű jogi szervezet, cég. Ez a családi mezőgazdasági vállalkozás, amelyben csak olyan családok tevékenykedhetnek, amelyek deklaráltan értékesítenek. Ennek a változásnak a legfontosabb hozadéka az átláthatóság növekedése, mivel e kör tagjai ma semmilyen számviteli nyilvántartást nem kötelesek vezetni. A tervezett változás azért is elemi érdeke maguknak a vállalkozásoknak, mert annak következtében például egy bank is könnyebb szívvel ítélhet oda egy hitelt egy olyan kérelmezőnek, amelynek a tulajdonosi és a pénzügyi háttere transzparens. Ez a Takarék Csoport számára különösen azért fontos szempont, mert mi nagyon sok kis- és közepes méretű mezőgazdasági céget finanszírozunk. A családi gazdaságok megjelenése nagyjából egymillió embert érint, akik nagy része nekünk lakossági ügyfelünk.
Köztük sokan kistelepüléseken gazdálkodnak, s eddig jobbára személyesen, a helyi fiókban intézték a pénzügyeiket. Számukra nagy érvágás lehet, hogy a kirendeltségek csökkenése miatt át kell állniuk digitális üzemmódra, megtanulniuk az internetes bankolást. Képesek lesznek erre?
H.D.: Ez tévedés. A személyes ügyintézésre ezután is lehetősége lesz mindenkinek, akár úgy, hogy a sok településre rendszeresen közlekedő Takarék Busz szolgáltatásait veszik igénybe, akár úgy, hogy egy közeli takarékfiókba mennek. A Takarék Csoportnak van az országban messze a legnagyobb fiókhálózata, közel annyi fiókot üzemeltetünk, mint az összes többi bank együttvéve. Nem lehetünk ott minden településen, de 10-20 kilométeres körzetben ezután is elérhetők maradunk. Eddig sem jelentett akadályt, hogy a gazdáknak a komolyabb pénzügyeik elintézéséhez utazniuk kellett. Emellett egy olyan országos agrártanácsadói hálózat kiépítésén dolgozunk, amelynek tagjai házhoz menve segítenek elintézni a vállalkozások ügyes-bajos dolgait, tanácsot adnak a hitelkérelmek elkészítéséhez. A digitális átállás eközben javában zajlik, a fiatalabb generáció kifejezetten igényli ezt, márpedig egyre több helyen ők veszik át a gazdálkodást a szüleiktől.
A digitalizációval amiatt is meg kell barátkozniuk, ha lépést akarnak tartani a világgal, például élni a precíziós gazdálkodás nyújtotta lehetőségekkel.
H.D.: Ez kétségtelenül fontos, de azért ezt nem szabad misztifikálni. Azért még egyetlen hitelkérelmet sem utasítottunk el, mert kiderült, hogy az igénylő nem állt át a precíziós gazdálkodásra. Az még nem elég, ha egy gazda megveszi az összes fontos kütyüt, és bemutatja, hogy lám, nekem is van ilyen. A lényeg, hogy képes is legyen azt használni, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, ha javulnak a pénzügyi mutatói. Ez egy bank számára azért fontos, mert ezáltal csökken az ő finanszírozásának a kockázata is.
És a globális felmelegedés mekkora rizikót jelent, ha nem is rövid, hanem hosszabb távon az agráriumra?
H.D.: Ez kétségtelenül hatni fog a teljes élelmiszeripari vertikumra, a fogyasztótól az inputanyagot beszerzőn keresztül a termelőig, a feldolgozóig. A klímaváltozás a napi életünket is befolyásolhatja, megváltozhatnak a fogyasztói szokások. Az árak lehetnek kérdésesek. Nemcsak arra kell gondolni, hogy hőhullámok vannak, hanem arra is, hogy ha mondjuk nincs az eddig megszokott hideg tél négy-öt éven keresztül, az a kártevők elszaporodásához vezethet. Ez azt jelenti, hogy lesz például olyan növény, ami jelentősen megritkul, vagy ne adj isten, végleg eltűnik, emiatt annak az ára elszabadulhat. Fontos szempont az aszály kiküszöbölése. E tekintetben nagyon tetszik az a törekvés, hogy elkezdtünk aktívan foglalkozni az öntözéssel, magyarul azzal, hogy ne csak azt a százezer hektárt öntözzük, amennyit most. Ne feledjük, száraz kontinensen fekszünk, ami nagyon forró nyarat és nagyon hideg telet jelent. Ha fokozódik ez a szélsőség, akkor gondolkodnunk kell azon, hogyan tudunk ezen változtatni. Márpedig az öntözés elterjedését mi banki oldalról támogatjuk. Hiszen csökkenti az ügyfél kockázatát, miközben alternatív vetésszerkezetet, nagyobb jövedelmet, termésátlagot eredményez. Ebből a szempontból nem féltem a mezőgazdaságunkat. Összességében képesnek tartom arra a gazdákat, hogy alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz.
Saját felhasználásra készítik ezeket.
