|
| MTI Fotó: Marjai János |
Egyazon napon, július 19-én egyszerre két új fiókot is nyitott a K&H, az egyiket Nyíregyházán, a másikat pedig a budapesti Árkád üzletközpontban. Ami azért érdemel külön említést, mivel az utóbbi években szinte kizárólag bankfiók-bezárásokról érkeztek hírek. Ez adta az apropót ahhoz, hogy alaposan utánanézzünk, a belga tulajdonú pénzintézet lépései – amelyek eredményeként a 2017 végétől 206 egységen stagnált fiókhálózata gyarapodott – csak a kivételt erősítő szabály, vagy a 2008 őszén kirobbant válság óta tartó tendencia megfordulásának az első jele.
Ennek kiderítéséhez több forrást használtunk. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján 2016-tól elérhető fiókkereső alkalmazást, másrészt megkérdeztük a hazai fiókhálózat döntő részét adó nagybankokat, harmadrészt a Bank360-tól is kértünk – kvázi kontroll – adatokat. Lássuk az eredményt bankonként, amely nem mindegyik esetben volt egyértelmű, de azért összességében a valósághoz közeli képet sejtet.
Akik fiókszáma nőhetett
OTP: bár a 2019. első negyedévi tőzsdei gyorsjelentésében 361 fiókról számolt be – amit kommunikációs osztálya a kérésünkre nem aktualizált, vélhetően azért, mert a szigorú börzei közzétételi szabályok szerint ezt nem tehetik meg a következő gyorsjelentés megjelenéséig, ez esetben augusztus 9-éig –, ám az MNB honlapján elérhető fiókkeresőben 379 egysége szerepel, ami megegyezik a Bank360 kimutatásával.
Raiffeisen:ha pontosak az MNB keresőjének adatai, akkor az osztrák leánybank fiókhálózata az idén eggyel, 67 tagúra bővült, a Bank360 szerint viszont még ennél is többel, egészen pontosan 7-tel. Hogy melyik adat áll közelebb a valósághoz, azt nem tudni, mivel maga a hitelintézet lapunk érdeklődésére csak 2018 végi adatokat közölt.
Akiké nem változhatott
Budapest Bank: 95-ös fiókszáma 2017 végétől állandó, noha az MNB fiókkeresője csak 93-at talált országszerte, a Bank360 pedig érdeklődésünkre azt mondta, hogy 94-ről tud.
Akiké csökkenhetett
UniCredit: 2018-ban eggyel nőtt fiókjai száma, az idén azonban néggyel csökkent.
MKB: fiókhálózata 2018-ban jelentősen, több mint 25 százalékkal szűkült (ez volt egyébként a Takarék Csoportot nem számítva a nagybankok között messze a legnagyobb arányú mérséklődés), azóta nem változott.
CIB:2018-ban 6, az idén 5 fiókkal lett kevesebbje.
Erste: több mint 110 fiókról számolt be – e nem pontos számból akár arra is lehet következtetni, hogy hálózata éppen mozgásban van –, ami tulajdonképpen egybevág az MNB és a Bank360 egységesen 112-ben meghatározott adatával.
Takarék Csoport: e pénzintézetnél volt a legnehezebb a dolgunk, mivel lapunk érdeklődését elhárították. Ami meglehet, annak tudható be, hogy leginkább e bankcsoportnál beszélhetünk mozgó célpontról, annak okán, hogy a 2018 végén még 12 regionális takarékszövetkezetből, 3 bankból, a Takarék Kereskedelmi Bankból és a központi Takarékbankból álló csoport (az abba még beletartozó Takarék Jelzálogbank kivételével) október végéig eggyé válik, ami együtt jár egységei csökkenésével. Ezt maga a Takarék Csoport sem rejtette véka alá a május elejei sajtóközleményében, mondván, fiókhálózata 2019 végére 750 fiókból áll majd. Márpedig ez több mint negyedével kevesebb a 2018 végi, még valamivel több mint ezres mértéknél. Más kérdés, hogy az MNB-s fiókkeresőben már most az év végére megcélzottnál kisebb, 727-es szám szerepel. Még úgy is, hogy még három olyan takarék – a Dunakanyar, a Sajóvölgye és a Zala – együttesen 37 fiókja is szerepel a jegybanki lajstromban, amelyek mindegyike már 2018. januárjáig a 12 regionális takarék egyikébe olvadt.
Látványosan csökkenés volt az elmúlt években
Körképünkből arra lehet következtetni, hogy nem tört meg az a tendencia, miszerint folyamatosan egyre kevesebb fiók áll a banki ügyes-bajos dolgaikat intézni szándékozók rendelkezésére. S ezt erősítik meg az MNB – immár önmaga által – 2013-tól évről évre összesített adatai is. Ezek szerint a hitelintézetek (a bankokon és a takarékokon kívül ugyan e körbe tartozik a központi elszámolóház és értéktár, a Keler is, de egy létező elérhetőségével nem zavarja a tisztánlátást) hat éve még 3157-es fiókszáma 2019 első negyedévének a végére 2007-re csökkent (az első féléves adatokra szeptemberig várni kell).
Ez azonban egyáltalán nem tekinthető kedvezőtlennek, éppen ellenkezőleg, hiszen az a modernizáció következménye is lehet. Magyarán, az elektronikus szolgáltatások – netbank, mobilbank – előretörésének, annak, hogy egyre többen intézik úgy a pénzügyeiket, hogy egyáltalán nem teszik be a lábukat a fiókokba. Erre a bankok döntő többségében maximum csak akkor lehet szükségük, ha hitelt igényelnek, igaz, már – ha lassan, de biztosan – terjed az online hiteligénylés is, így a fiókok végképp kiiktathatók. Más kérdés, hogy alapvetően a kisebb településen élők és az idősebb generáció tagjai még mindig igénylik a banki ügyintézők személyes segítségét, amit a fiókokban kaphatnak meg, s ez egy ideig még valószínűleg így is lesz. Egyesek ezt kényszerűségből, azért is teszik, mert nincs internetkapcsolatuk – ami bizony a kisebb falvakban még viszonylag sokakra jellemző –, illetve, ha van is, önmaguk nem tudnak elboldogulni.
Jelentős fejlesztések voltak a fiókokban
„A fiókhálózatra továbbra is komoly igény van, a fiókokban minden tranzakciót gyorsan és biztonságosan el lehet végezni, de már automatizáltan vagy digitális megoldásokon keresztül. A kényelmes elektronikus megoldások térnyerése miatt az ott dolgozó banki szakértők sokkal jobban koncentrálhatnak a tanácsadásra. Tehát nem a fiókhálózat szerepe csökken, csak az ott folyó munka jellege változik: azt látjuk, hogy amikor az ügyfelek összetettebb pénzügyi kérdésekben szeretnének tanácsot kapni, akkor elsősorban a fióki szakemberekhez fordulnak” – érzékeltette ugyanakkor Rajna Gábor, a K&H Bank lakossági értékesítési igazgatója egy minapi sajtótájékoztatón, hogy a digitalizáció előretörése nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem lesz szükség a bankfiókokra. Csak azok szerepe megváltozik.
Ezt mutatják a K&H számai is. Míg 2014-ben fiókjaiba még jobbára azzal a céllal mentek be az ügyfelek, hogy a készpénzigényüket orvosolják, addig ma már többségében azért, hogy tanácsot kérjenek. A fél évtizeddel ezelőtti fióklátogatásokból 57 százaléka volt úgymond készpénzes célzatú, az idén viszont már csak 29 százalék.
Egy uniós kimutatás szerint Magyarország az egyik legmodernebbnek számít a 28 tagállam között. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy míg 100 ezer magyar nagykorúra 2017-ben 15 bankfiók jutott, az EU-s átlag ennél csaknem kétszer magasabb, a maga 29-es mutatójával. Csakhogy az MNB szerint „mind az internetes bankolást használók, mind a digitális fizetést indítók vagy fogadók és az internetes fizetést végzők arányában hazánk rendszeresen sereghajtó pozíciót foglal el az uniós tagállamok rangsorában” – olvasható a jegybank tavasszal kiadott 330 pontos versenyképességi programjában. Amelyben egyúttal arra is felhívták a figyelmet, hogy bár a fiókokban történő személyes ügyintézés lehetőségét továbbra is számos ügyfél igényli, az egyes fejlett országokban kiépített digitális infrastruktúra hatékonyabb, időtakarékosabb, illetve kényelmesebb megoldást jelenthet.
