Drágák voltak a gigabankot összegyúró társaság szakértői (frissítve)

Kiugró növekedést értek el 2020-ban a Magyar Bankholding tagbankjai – tette közhírré a holding néhány hete, a 2020-as éves beszámolók közzétételére előírt május 31-ei határidő napján. Azzal érvelve, hogy az említett három tagbank, a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank aggregált mérlegfőösszege a pandémiás helyzet okozta válság ellenére a hazai piacon messze a legnagyobb mértékben, közel ötven százalékkal nőtt tavaly, amelynek köszönhetően a bankcsoport megerősítette a második helyét a hazai hitelintézeti piacon. (E helyzetértékelést a lapcsoportunk által elkészített 2020-as banki rangsor is visszaigazolta.) A betétállomány bővítésében a Magyar Bankholding tagjai szintén kiemelkedően teljesítettek, amelyek a hitelkihelyezéseiket is jelentősen növelni tudták.

A Takarékbank és az MKB 2020. május 15-én közös pénzügyi holding létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot, amelyhez tizenegy nappal később, május 26-án a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a Budapest Bank is csatlakozott (a Corvinus a BB-ben egyedüli tulajdonos államot képviseli). 2020. december 15-én a Magyar Bankholding megkezdte a tulajdonosi felügyeleti működését, miután a Magyar Nemzeti Bank engedélyének birtokában a BB, az MKB és a Takarékbank meghatározó tulajdonosai a banki részvényeiket a közös holding társaságba apportálták. Ezzel Magyarország második legnagyobb bankcsoportja jött létre, amelyben a magyar állam a Corvinus Zrt. révén 30,35, az MKB eddigi közvetlen tulajdonosai 31,96, a Takarékbankéi pedig 37,69 százalék részesedéssel rendelkeznek. Idén tavasszal aztán a cél is konkretizálódott, miszerint a három bank 2023 közepén egyesül egymással. Addig a három bank megőrzi az önálló jogi státuszát, és külön brand alatt működik.

A bankszektort 2020-ban sújtó negatív hatások (jelesül a moratórium miatt elmaradt kamatbevételek, értékvesztés- és céltartalékképzés) alól a Magyar Bankholding tagbankjai sem tudták kivonni magukat. Ez áll amögött, hogy a növekvő mérlegfőösszegükkel ellentétben a tavalyi adózott eredményük jóval (58, 73, illetve 85 százalékkal) alacsonyabb lett a tavalyelőttinél.

De legalább nem ment át veszteségbe, mint a Magyar Bankholding 2020-as eredménye, amely masszív, 1,6 milliárd forintos mínuszt mutat – olvasható a társaság éves üzleti jelentésében. Magyarázatként pedig annyi szerepel, hogy a holding tavaly közvetlen üzleti tevékenységet nem folytatott, a banki szolgáltatások a csoporttagoknál, azaz a BB-nél, az MKB-nál és a Takarékbanknál érhetőek el. A legjelentősebb tételt a működési, igazgatási költségek jelentik, mely döntően a szakértői díjakat, kisebb részt személyi jellegű költségeket tartalmaz.

A holding nemzetközi pénzügyi beszámoló-készítési sztenderdek (IFRS) alapján számított mérlegfőösszege 2020. december 31-én 747,6 milliárd forint volt. Ezen belül a legjelentősebb tételt a három leánybanki csoportban lévő befektetések jelentik, melyek értéke 2020 végén 743 milliárd forintot tett ki. Ez a Big Four-ba tartozó könyvvizsgáló cég, az EY 2020 őszén elkészített értékelési jelentésében meghatározott értékelési sáv középértéke. A három banki csoport apportértéke és a bekerülési érték közötti különbözet 199 milliárd forint, ami a saját tőkén belül az egyéb tartalékok között szerepel. A holding saját tőkéje 2020 végén 745,4 milliárd forint volt – ezt a tételt szokták egy cég értékének meghatározásánál alapul venni.

A Magyar Bankholding most közzétett beszámolója szerint az új bankcsoport jelenleg 1,4 millió aktív lakossági és 208 ezer aktív vállalati ügyfelet szolgál ki. Ez azért furcsa, mert tavaly májusban még 1,9 millióra tették az ügyfelek számát (vagyis nagyjából 300 ezerrel többre), mely számot a 2020 december közepén kiadott közleményben is megerősítettek. Frissítés: cikkünk megjelenése után a Magyar Bankholding annak közlésére kérte lapunkat, hogy "a Bankholding tagbankjainak összesen 1,9 millió ügyfele van, ebből 1,6 millió aktív. Ez más bankoknál is így van, és az aktív/nem aktív arány megfelel a piaci sztenderdeknek."

Jelentős a különbség a három bank együttes mérlegfőösszegét illetően is, csak éppen ellenkező előjellel. A korábban nyilvánosságra hozott 6800 milliárd forinttal szemben a 2020. éves üzleti jelentésben már 8424 milliárd szerepel. Frissítés: a Bankholding cikkünk megjelenése utáni közlése szerint tagbankjainak nőtt 2020-ban a mérlegfőösszege, ez jelenik meg a friss aggregált adatban, míg korábban, amikor még nem volt meg a friss összesítés, a korábbi aggregált adat. Ez azt mutatja, hogy a tagbankok üzleti teljesítménye nőtt.

A többi adat viszont nagyjából már összhangban van a korábban közöltekkel. Eszerint a 2023 közepén majd egy bankot alkotó Takarékbank, MKB és BB jelenleg országosan 925 fiókot működtet (5-tel többet, mint 2020 decemberében), a hitelállománya 3787 milliárd, szemben a tavaly év végén kommunikált 3800 milliárddal. Ennél jóval nagyobb eltérés lelhető fel a betétállománynál, amelynek mértékét a most közzétett éves beszámolóban 5414 milliárd forintosra teszik, miközben azt jó fél éve még 4800 milliárdosra taksálták. Frissítés: a Magyar Bankholding utólagos közlése szerint a betétállományra is az igaz, ami a mérlegfőösszegre, eszerint a csoport tagbankjainak aktív betétgyűjtési tevékenysége miatt 2020 második felében jelentősen nőtt, és ez jelenik meg a frissebb adatokban.

Cikkünk megjelenésekor a három tagbank egyikeként az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bankot tüntettük fel, mivel az így szerepelt a Magyar Bankholding - nemcsak az Igazságügyi Minisztérium üzleti beszámolók közzétételére szolgáló elektronikus felületén, hanem a társaság honlapján is közzétett - 2020. évi üzleti jelentésében. Cikkünk megjelenése után a Magyar Bankholding arra kérte lapunkat, hogy MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank helyett mindenhol Takarékbankot tüntessük fel. E kérésnek eleget tettünk. Más kérdés, hogy az üzleti jelentés azóta is változatlan tartalommal szerepel az említett felületeken.