Az MKB Bank hivatalosan múlt csütörtökön olvasztotta magába a Budapest Bankot, s ma reggel közzétette, mi lesz a menetrend a Takarékbankkal való 2023. május 1-jei egyesülésig, mely eredményeként Magyarország második legnagyobb hitelintézete jön létre.

A terveket jelentősen meghaladó számokat hozott a hónap végén az MKB Bankkal egyesülő pénzintézet.

Az MNB is rábólintott, hogy a Budapest Bank és az MKB Bank 2022. március 31-ével egyesüljön. Az MKB Bank Nyrt. név alatt egyesült bankhoz a Takarék Csoport 2023 májusáig csatlakozik.

Az OTP Bank általános vezérigazgató-helyettesi posztjáról 2020 júliusában távozott Barna Zsolt 2022. január 1-jétől a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülését előkészítő Magyar Bankholding Zrt. elnök-vezérigazgatója lesz.

A következő évek turbulens időszakot hoznak, az itthon jelen lévő bankok között élesebb lesz a verseny, mi pedig 2023-ban igazán berobbanunk – ígérte Barna Zsolt, a Magyar Bankholding Zrt. igazgatóságának elnöke.

Egy mai közgyűlésen ugyanis döntés született arról, hogy a Budapest Bank 2022. március 31-ével beolvad az MKB Bankba. 

Vida József a Takarék Jelzálogbank Nyrt. elnöki tisztségét tölti be a jövőben a holdingon belül.

Az, hogy a meglévő tulajdonosok – közülük is a legnagyobb pakettel rendelkező Mészáros Lőrinc – adnak el a részvénycsomagjukból, vagy egy tőkeemelés keretében új papírokat dobnak a piacra, még nem eldöntött.

A Budapest Bankról van szó, amely - ahogy azt az Mfor.hu elsőként megírta - 2022. március 31-én beolvad az MKB Bankba. Erről a december 15-ére összehívott rendkívüli közgyűlés hivatott dönteni. Az egyesült hitelintézethez 2023 második negyedévében csatlakozik a Takarékbank. Az így létrejövő óriásbank mérlegfőösszege alapján az OTP Bank után a második legnagyobb lesz. 

Mészáros Beatrix a leányvállalatokért felelős vezérigazgató-helyettesként csatlakozott az MKB, a Takarékbank és a Budapest Bank 2023 közepére tervezett egyesülését előkészítő Magyar Bankholdinghoz. Egyúttal a bankcsoport tulajdonosi körét is képviseli a menedzsmentben, ami érthető annak fényében, hogy a Magyar Bankholdig immár közel 40 százaléka Mészáros Lőrincé.

A tervek szerint 2023 közepétől egyesülő három bank, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank tulajdonrészei közül a Takarékbank 37,69 százalékos részesedése az MKB gazdáihoz kerültek, amelynek következtében Mészáros Lőrinc közvetett befolyása megközelítette a 40 százalékot.

A 2023 közepén egymással egyesülő Budapest Bank, MKB Bank és Takarékbank tulajdonosait tömörítő Magyar Bankholding Zrt. kilenc részvényese közül négy zárta nyereséggel a 2020-as évet, s csak egy veszteséggel – az adófizetők számára fájdalom, ez pont az egyetlen állami hátterű társaság. A további négy tulajdonos közül egy csak az idén alakult meg, három másik eredményéről pedig nincs információ, lévén, hogy közülük kettő magántőkealap, egy pedig Luxemburgban bejegyzett cég – egyikük sem köteles nyilvánosságra hozni a főbb mutatóit.

Örülhet a Budapest Bank, az MKB Bank, a Raiffeisen Bank, a K&H Bank és az Erste Bank.

Ennyivel kevesebbre értékelte egy független nemzetközi könyvvizsgáló a BB részvénycsomagját tavaly év végén annál, mint amennyit az állam kifizetett azért öt és fél évvel korábban, 2015 júniusában. Ez hámozható ki a Budapest Bankot az állam képviseletében tulajdonló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 2020-as üzleti jelentéséből.

A Takarékbank, valamint az MKB Bank és a Budapest Bank (BB) 2023 közepére beütemezett egyesülésének levezénylésére hivatott Magyar Bankholding Zrt. azzal magyarázza a 2020-as negatív eredményét, hogy az első, amúgy nem teljes évében nem folytatott közvetlen üzleti tevékenységet, a szolgáltatások ugyanis a három banknál voltak elérhetőek. Az nem derült ki, lehetett-e volna alacsonyabb az 1,6 milliárdos mínusz, amelyeket döntően a szakértői díjak okoztak.

A koronavírus-járvány harmadik hullámának kellős közepén jelentette be a Magyar Bankholding Zrt., hogy a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülési folyamata alig valamivel több mint két év múlva, 2023 közepén lezárulhat. Heti videónkban kollégánk, Csabai Károly azt járja körül, mennyire lehet reális ennyi időn belül egybetolni három nagybankokat, s például kell-e félnie az OTP-nek.

A Magyar Bankholding Zrt. elfogadta a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésére vonatkozó ötéves üzleti stratégiát. A létrejövő nagybank Magyarország legmodernebb bankja kíván lenni, amely rugalmas, nemzetközileg is élenjáró digitális megoldásokat vezet be. A Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank integrációjával 2023-tól Magyarország lakosait és vállalkozásait már egy egységes pénzintézet szolgálja ki, amely tervei szerint átformálja a bankokról kialakult hagyományos képet.

Bár a Magyar Bankholding MKB Bankra tett nyilvános vételi ajánlatát az egyetlen rajta kívüli részvényes, az MKB Bank MRP Szervezet visszautasította, az MKB-ból, a Takarékbankból és a Budapest Bankból álló társaság így is hatalmas, 97,19 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik az MKB-ban. Amelyet ennek ellenére nem áll szándékában kivezetni a tőzsdéről - derült ki a lapunk kérdésére adott válaszból. 

Ténylegesen is elindult a működés, azaz létrejött Magyarország második legnagyobb bankcsoportja.

A kormány közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette az új óriásbank születését.

Megbízható forrásból származó értesüléseink szerint a Mészáros Lőrinc fő tulajdonában lévő hitelintézet igazgatósága a múlt héten lemondott Balog Ádám utódjának Barna Zsoltot javasolja, aki júliusban állt fel az OTP Bank általános vezérigazgató-helyettesi székéből. Balog Mészáros másik érdekeltségénél, az Opus Global Nyrt.-nél fog a továbbiakban tevékenykedni – de meglehet, csak a 2022-es választásokig, egy újabb Fidesz-győzelem esetén ugyanis kormányzati megbízatás néz ki neki.

Balog Ádám már 2020. december 31-én távozna, ám ha addig nem találják meg az utódját, akkor legkésőbb 2021. március 1-jén.

Elkezdte a felkészülést a Magyar Bankholding Zrt., hogy a három bank részvényapportja után levezényelje a Budapest Bank Csoport, az MKB Bank Nyrt. és a Takarék Csoport fúzióját, valamint, hogy csoportirányítási és prudenciális kontrollfunkciókat lásson el. A munkára a három bankcsoport szakemberei közül választották ki a bankholding vezetőinek első körét.

Erre a kérdésre végleges választ csak azt követően lehet adni, amikorra befejeződik a nagy, vélhetően több évig tartó projekt és a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank egyesüléséből létrejön a nevet még nem kapott, de a szakberkekben nemes egyszerűséggel ellen-OTP-ként aposztrofált új hitelintézet. Folyamatosan kapunk azonban újabb és újabb információmorzsákat annak megjövendöléséhez, mi várhat ránk.

Hamarosan megkezdi tényleges működését a Magyar Bankholding Zrt. A Takarék Csoport, az MKB Bank Nyrt. és a Budapest Bank Csoport meghatározó tulajdonosai a mai napon korábbi szándéknyilatkozatukat megerősítve befektetési és szindikátusi szerződést írtak alá, valamint döntöttek arról, hogy apportálják banki részesedésüket a közös holdingtársaságba.

Barna Zsolt július 20-án távozott a legnagyobb hazai hitelintézettől, s kevesebb mint másfél hónap múlva, szeptember 1-jén a Budapest Bank, MKB és Takarékbank már bejelentett egyesülését előkészítő gazdasági társaság alelnöke lett. E helycsere azért érdekes, mert a három bank fúziójával létrejövő hitelintézet mérlegfőösszege alapján az OTP után a második legnagyobb lesz, kvázi annak első számú versenytársa. Márpedig nemcsak a bankvilág, hanem a gazdaság egyéb területein tevékenykedő cégek is versenytilalmi megállapodásokkal akadályozzák meg, hogy a tőlük távozó vezetőjük rövid időn belül a konkurensüknél kamatoztathassa a náluk (is) megszerzett tudást.

A hazai gazdák továbbra is kiemelkedően fontosnak tartják a beruházásokat, sőt, 22%-uk a tavalyinál nagyobb mértékben tervez fejleszteni – derült ki a Budapest Bank legfrissebb Agrárgazdasági Indexéből.

A kormány egyik tagja szerint nem kizárt, hogy a jelenlegi tulajdonosi struktúrában tartják meg a pénzintézetet.

Az azonnali fizetési rendszer (afr) országos bevezetését követő négy hónapban több mint 14 millió azonnali átutalást kezeltek sikeresen a Takarékinfo Zrt. által egyszerre három, az egyesülési szándékukat már bejelentett nagybank (Takarékbank, MKB, Budapest Bank) részére kiépített rendszerek, ez az összes hazai afr-tranzakció csaknem 40 százaléka. Az azonnali fizetési rendszer népszerű az ügyfelek körében, az utalások 34 százaléka a banki üzemidőn kívül, délután 5 és reggel 8 óra között történik, átlagos összegük eléri a 169 ezer forintot.

A CIG Pannónia Nyrt. irányításának megszerzése lehet az eszköz a hazai biztosítói piacon való nyomuláshoz, ha ez megvan, akkor elindulhat a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank ügyfeleinek becserkészése. Közel 1,9 millió potenciális ügyfélről van szó. Az ő megközelítésükkel meg sem kell várni, amíg lezárul a három bank egyesülése.

A Magyar Bankárholding Zrt. a Takarékbank, a Budapest Bank és az MKB Bank egyesülésének hivatott megágyazni. 

Változtak az elektromobilitás ösztönzési rendszer feltételei, így mostantól a lakosság szélesebb köre juthat elektromos autóhoz állami támogatással. A Budapest Bank autófinanszírozási üzletágának adatai alapján már évek óta növekszik az igény az alternatív hajtásláncú autók iránti kereslet, a bank tavaly indult „zöld autó” finanszírozási programja hatására pedig tovább nőtt az autóhitel-igényléseken belül ezeknek az autóknak az aránya.

Alig tizenegy nappal azt követően, hogy az MKB és a Takarékbank kinyilvánította egyesülési szándékát, most a Budapest Bank kürtölte világgá, hogy ő is csatlakozik, így a szükséges engedélyek megszerzését követően a három hitelintézet egyfajta szuperbankot alkotva lehet a bankrendszer második legnagyobb szereplője, egyúttal a kihívója az OTP-nek. 

Informatikai területük kiszervezésére kényszerülhet ugyanis a hazai hitelintézetek jelentős része.

Átfogó interjút adott az Mfor.hu-nak és a Privátbankár.hu-nak Varga Mihály pénzügyminiszter, aki beszélt az új kötvényekről, a jövő évi adóváltozásokról, a német ipar visszaesése jelentette veszélyről, a kórházi menedzsment jogi felelősségre vonásáról és a beszállítóknak tett – visszautasíthatatlan – ajánlatról.

Eddig úgy tudtuk, hogy egy nemzetközi megállapodás alapján az Orbán-kormány már két éve, 2018. február 9-éig köteles lett volna intézkedni a Budapest Bankban (BB) meglévő részesedése legalább többségének az eladásáról. Ám e megállapodás egyik aláírója, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) most azt közölte a Privátbankár.hu-val, hogy ilyen, jogilag értelmezhető kötelezettség nem szerepel a megállapodásban.

Több mint 4 ezer középiskolás jelentkezett az idén, immár hetedik alkalommal megrendezendő PénzSztár versenyre - hangzott el egy mai sajtótájékoztatón.

25 ezer diák, 6250 csapat, 198 helyszín, 24 győztes, 2,4 millió forintos pénzdíj, 15 millió forint értékű tárgynyeremény – ez a 2013 óta megrendezett féltucat PénzSztár verseny mérlege.

6,4 milliárd forintnál álltak meg a lejtőn.

Egy hónap alatt 1000 milliárd forintot jegyeztek az új szuper állampapírból, ebből állítólag 700 milliárd eddig a „párnacihában” pihent, ennyire vonzó e befektetés? Hosszas tetszhalott állapot után tört ki az arany, de miért pont most és hogyan tovább? Újabb határidő múlt el a Budapest Bank esetében, június 30-áig kellett volna a tárca nélküli miniszternek beszámolnia a kormány felé, sikerült-e tárgyalnia a potenciális vevőjelölt pénzintézetekkel, s ha igen, mire jutott? Ezek foglalkoztatták szakértőnket hétfő reggel.

A bankszektor egyik slágerkérdése is terítékre került a Privátbankár és az Mfor szerdai, Fókuszban a digitalizáció című konferenciáján megtartott banki kerekasztal-beszélgetésen. Szóba került az is, hogy valóban drágán működnek-e a magyarországi bankok, meddig bővülhet még a hitelezés, barát vagy ellenség-e a fintech, és hogy mely bankok érdeklődnek a Budapest Bank iránt.

A cégbíróság legfrissebb bejegyzése szerint a BB-t tulajdonló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. feletti állami tulajdonosi jogok az MFB-től Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez kerültek.

Minden lehetőséget meg kell vizsgálni - mondta a Takarékbank vezérigazgatója.

A visszaesést az alacsony kamatszinttel, a heves banki versennyel és a nemzetközi számviteli szabályokra való áttérés miatti egyszeri hatással magyarázzák.

A kormány csütörtöki rendelete előírja, hogy legalább 200 milliárd forintért kell értékesíteni a Budapest Bank (BB) többségi állami tulajdonát.

Továbbra is napirenden lehet az MKB Bankból, a Budapest Bankból (BB) és a Takarékbankból létrehozandó szuperbank ötlete.

Az ügyfelek egy része hosszabb ideig nem érte el az internetes banki felületet, a pénzintézet szerint csak egy rövid leállás volt.

Új kártyarendszerre áll át a Budapest Bank.