A Budapest Bankról van szó, amely - ahogy azt az Mfor.hu elsőként megírta - 2022. március 31-én beolvad az MKB Bankba. Erről a december 15-ére összehívott rendkívüli közgyűlés hivatott dönteni. Az egyesült hitelintézethez 2023 második negyedévében csatlakozik a Takarékbank. Az így létrejövő óriásbank mérlegfőösszege alapján az OTP Bank után a második legnagyobb lesz.
A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett MKB Bank ma tette közzé a társaság 2021. december 15-ére meghirdetett közgyűlésének előterjesztéseit, miután a Magyar Bankholding szakmai menedzsmentje a tulajdonosok elé terjesztette a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport egyesítésére, a magyar pénzügyi piacon meghatározó szerepet betöltő szuperbank létrehozására vonatkozó menetrendet - olvasható a Magyar Bankholding lapunkhoz eljuttatott közleményében.
Összeolvad a Budapest Bank és az MKB Bank
A tervek szerint 2022. március 31-ével megvalósul a hármas bankfúzió első jelentős lépése, a Budapest Bank és az MKB Bank egyesítése. Ahogy azt az Mfor.hu biztos forrásból származó értesülései alapján elsőként megírta, a fúzió során az MKB Bankba olvad be a Budapest Bank. Az egyesült bank átmenetileg MKB Bank Nyrt. néven folytatja működését. A Takarék Csoport 2023 második negyedévében csatlakozik a fúzióhoz. Eközben folyamatosan zajlik az egységes banki működés kialakítása.
„Az elmúlt hónapok intenzív tervezési munkájának eredményeképpen megszületett a hármas bankfúzió menetrendje. Meggyőződésünk, hogy stratégiai terveink megvalósításával sikeresen teljesíthető a három bank egyesítése és transzformációja, amely nemzetközi szinten is egyedülálló szakmai feladatnak számít. Célunk Magyarország legmodernebb bankjának felépítése, amelynek alapértéke a stabilitás és megbízhatóság, amely ugyanakkor digitális megoldásaival radikálisan megváltoztatja a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyfélélményt” – nyilatkozta dr. Barna Zsolt, a Magyar Bankholding Zrt. Igazgatóságának elnöke.
Barna Zsolt, a Magyar Bankholding elnöke, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. Fotó: Magyar Bankholding
Az egyesülés nem jelent változást a bankcsoport tulajdonosi szerkezetében, a fúziós folyamatban résztvevő bankok tulajdonosa továbbra is a Magyar Bankholding Zrt.
A Budapest Bank és az MKB Bank termékei és szolgáltatásai az ügyfelek számára a korábban megszokott felületeken és módon továbbra is elérhetőek maradnak. A 2022. március végi fúziót követően az ügyfelek továbbra is a honos bankfiókokban intézhetik a banki ügyeket. A Magyar Bankholding kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fúziós folyamat lépései az ügyfelek számára zökkenőmentesen, a megszokott magas szolgáltatási szint mellett történjenek.
Jövőbe mutató név
A március 31-ével létrejövő egyesült bank átmenetileg MKB Bank Nyrt. név alatt fog működni. Az egységes pénzintézet végleges márkanevét és arculatát a tervek szerint 2023 elején vezetik be; ezek kidolgozása professzionális márkaalkotási folyamat keretében elindult. A cél egy olyan, az ügyfelek számára vonzó márka felépítése, amely átformálja a pénzintézetekről kialakult hagyományos képet, egységesít, és a jövőbe mutat.
Egységes szervezeti irányítási struktúra jön létre
November 15-től a Magyar Bankholding vezérigazgató-helyettesei és ügyvezető igazgatói a tagbankokban átveszik a szakmai és a munkajogi irányítást. Az év végéig megvalósuló egységes szervezeti irányítási struktúra a Magyar Bankholdingban és tagbankjaiban – ideértve a Takarékbank Zrt.-t és a Takarék Jelzálogbank Nyrt.-t is – egyértelmű vállalatirányítási rendszert hoz létre, ami elősegíti a tagbankok működési hatékonyságának javítását és egyszerűbbé teszi a társaságok irányítását.
A szuperbank két lépcsőben történő létrehozásáról szóló terv megvalósításához a bankcsoport tulajdonosainak jóváhagyása is szükséges, amelyre 2021. december 15-én kerül sor.
Gőzerővel zajlanak a digitális fejlesztések
A Magyar Bankholding stratégiájának kiemelt fontosságú eleme a digitális bankolás, amely nemzetközileg is élenjáró fintech megoldások bevezetését jelenti. Ennek megfelelően folyamatban van egy innovatív, a legmagasabb szintű felhasználói élményt nyújtó bankolási világ felépítése, amely először az ügyfelek napi bankolási igényeire ad megoldásokat. Az új banki világ 2022 második felétől fokozatosan lesz elérhető a meglévő és jövőbeli ügyfelek számára.
A bankcsoport technológiai transzformációját dr. Vinnai Balázs és Pecsenye Roland, a digitális banki szektor nemzetközi szinten elismert szakemberei irányítják. A fejlesztések célja, hogy a létrejövő univerzális nagybank Magyarország legmodernebb pénzügyi szolgáltatójává váljon, amihez rugalmas, gyors megoldásokat, egymással kombinálható termékeket vezet be.
Hosszú távú építkezés
A Magyar Bankholding tagbankok egyesítésére vonatkozó, márciusban elfogadott öt éves stratégiája alapján a három hitelintézet teljes működési fúziója 2023-ra valósul meg. A három tagbank integrációja – elsősorban annak komplexitása és mérete miatt – nem csak Magyarországon, de a régió és a kontinens pénzügyi piacán is egyedülállónak számít.
A bankcsoport jelenleg is Magyarország második legnagyobb piaci szereplője mérlegfőösszeg alapján, ezen felül a legnagyobb fiók- és ATM hálózattal is rendelkezik. Számos területen piacvezető, így a vállalati szegmensben, azon belül is a nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelezésében, valamint a lízing piacon. A bruttó hazai össztermék 4 százalékát adó agrárágazatot kiszolgáló üzletág szintén elsőszámú a piacon. A csoport erős pozícióval rendelkezik a privátbanki szektorban is.
„A Magyar Bankholding csoport a hazai pénzügyi szektor meghatározó szereplője, amely három külön-külön is rendkívül stabil bank erősségeit egyesíti. Az egyesülésekkel párhuzamosan kiemelt figyelmet fordítunk az ügyfeleink minőségi kiszolgálására és a mindennapi ügyintézés zökkenőmentességére, ami az üzleti sikerünk alapja. Kulcsszerepet vállalunk a koronavírus-járványt követő gazdasági helyreállításban is, piaci finanszírozási tevékenységünk és az államilag támogatott konstrukciók révén egyaránt” – értékelt Vida József, a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatója.
Vida József, a Magyar Bankholding vezérigazgatója, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója. Fotó: Magyar Bankholding
Az épülő szuperbank rugalmas, nemzetközileg is élenjáró digitális megoldásokat vezet be, valamint épít a három külön-külön is erős, hazai kereskedelmi bank erősségeire, értékeire és legjobb gyakorlataira, így a tagbankok által felhalmozott sok évtizedes szakértelmére, vagy az ügyfelek magas minőségű kiszolgálása iránti elkötelezettségre. A létrejövő nagybank a teljes piaci spektrum és minden ügyfélszegmens kiszolgálását célozza, miközben jelentős hangsúlyt kap a lakossági, mikro-, kis- és középvállalati, valamint agrár ügyfeleinek nyújtandó új, modern, kedvező árazású termék- és szolgáltatási paletta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Munkamorálban nem, csak a gyártási folyamatok automatizálásában vehetik fel a versenyt az európai cégek a kínai iparvállalatokkal – hangzott el a Navigator Investments Befektetői Klubján, ahol a Budapesti Értéktőzsde Xtend kategóriájában jegyzett társaság vezetői bemutatták a frissített, 2028-ig szóló növekedési stratégiájukat. A célok igen nagyratörőek, annak ellenére, hogy a magas költségek alatt roskadozó iparág már évek óta gyengén teljesít az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt.
A 4iG Közép-Ázsiában is szeretne terjeszkedni a távközlés és a digitális infrastruktúra piacán, és szóba került az Üzbegisztán–Magyarország Befektetési Alap is.
2020, vagyis a koronavírus-járvány óta egyre nagyobb szerepet kapnak az állami garanciaprogramok, kamattámogatások az európai vállalatok hitelezésében: Magyarország Lengyelországgal együtt kiemelkedik a közép- és kelet-európai régióból. Ahol eurót használnak, ott az alacsonyabb piaci kamatok miatt kevésbé jellemző az állami szubvenció.
Egyre nagyobb lendülettel tarolják le a kínai autógyártók az európai piacot. A térnyerésből a magyar gazdaság egyelőre nem profitál, hiszen a BYD szegedi gyárának még hosszú hónapok kellenek, hogy meginduljon a termelés.
Erős első negyedévről, 23 százalékos növekedésről számolt be a Toyota a magyarországi újautó-piacon: a japán márka 5109 személyautót és kisteherjárművet helyezett forgalomba 2026. első három hónapjában.
