Egyetlen további MKB Bank-részvény sem került a Magyar Bankholding Zrt. birtokába a most lezárult kötelező nyilvános vételi ajánlattételi eljárás során - tette közzé az MKB a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A 2,81 százalékos pakettet tulajdonló MKB Bank MRP Szervezet (amely a hitelintézet dolgozóit tömöríti) ugyanis nem volt hajlandó megválni részesedésétől a Magyar Bankholding által felajánlott, részvényenként 1985 forintos áron. Pedig annak idején ennek a töredékéért jutott hozzá az MKB-részvényekhez. Az, hogy az MRP Szervezet nem élt a lehetőséggel, arra utal, hogy a bank dolgozói arra számítanak, részesedésük még többet érhet azt követően, hogy az MKB egyesül a Takarékbankkal és a Budapest Bankkal.
E három bank hozta létre a Magyar Bankholding Zrt.-t a fúziójuk előkészítésére, amelybe a hitelintézetek tulajdonosai apportálták a banki részesedésüket. Ezekért cserébe a Takarékbank tulajdonosai 37,69, az MKB Bankéi 31,96, míg a Budapest Bankot birtokló magyar államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 30,35 százalékos gazdává vált. Az apportok következtében a tulajdonosok már nem rendelkeznek közvetlenül az egyes bankok részvényeivel, miután a Magyar Bankholding Zrt.-ben szereztek részesedést az apporttal megvalósult tőkeemelés révén.
Ez az MKB esetében összességében 97,19 százalékos mértéket tett ki. Ami egyúttal azt is jelentette, hogy a Magyar Bankholding Zrt. a hatályos tőkepiaci törvény értelmében köteles volt nyilvános vételi ajánlatot tenni a BÉT-en szereplő hitelintézet nem nála lévő többi részvényére. (Mivel a Takarékbank és a BB nem szerepel a tőzsdén, ergo zártkörűek, esetükben nem keletkezett a Magyar Bankholdignak nyivános vételi ajánlattételi kötelezettsége.)
Más kérdés, hogy az MKB-nál mindössze egy részvényesre vonatkozhatott a vételi ajánlat, a bank MRP Szervezetére, amely 2,81 százalékot tulajdonol, de - mint már említettük - nem élt ezzel a lehetőséggel.
Ettől függetlenül a Magyar Bankholding 90 százalék feletti tulajdonosként kezdeményezhetné az MKB kivezetését a BÉT-ről. Lapunk még az ajánlat megtételét követően, január elején rá is kérdezett erre a Magyar Bankholdingnál, amelyre a követkető választ kaptuk:
"A nyilvános részvénytársaságok tőzsdéről való kivezetéséről az adott társaság közgyűlése dönt. Nincs tudomásunk ezzel kapcsolatos részvényesi kezdeményezésről."
Azt is megtudakoltuk ugyanakkor, vajon tervezik-e a Magyar Bankholding bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére? A válasz erre az volt, hogy
"A Magyar Bankholding pénzügyi holding társaságként prudenciális kontroll és csoportirányítási funkciókat lát el a három bankcsoport felett, valamint megtervezi és levezényli a bankok működését optimalizáló fúziós folyamatot. A Bankholding részletes üzleti stratégiájának kidolgozására 2021 folyamán kerül sor, ennek keretében minden olyan lehetőséget megvizsgálunk, amely hozzájárulhat eredményes működéséhez."
Vagyis a dolgok jelenlegi állása szerint az MKB részvényei maradnak a tőzsdén, annak ellenére, hogy a több mint másfél évvel ezelőtti, 2019 júniusi bevezetésük óta egyetlen üzletre sem került sor. Elképzelhető, hogy ez a helyzet egészen addig fennmarad, amíg az MKB a másik két bankkal együtt nem hozzá létre az óriásbankot. Amely a tavaly december végén 740 milliárd forintra taksált majdani értékével a mintegy háromszor ekkora OTP Bank mögé zárkózhat fel a hazai hitelintézetek listáján, s ezt követően a tőzsdére kerülhet, mely esetben végre a kisbefektetők is részesedhetnének az esetleges értéknövekedésből.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
