Legutóbb, múlt pénteken például azt tudtuk meg, hogyan néz ki az új hazai óriásbank tulajdonosi megoszlása. Eszerint a Takarékbank tulajdonosai rendelkeznek majd a legnagyobb, 37,69 százalékos részesedéssel, az MKB gazdái 31,96 százalékot kapnak, míg a Budapest Banké (BB) 30,35 százalékot.
A BB tulajdonosi köre a legegyértelműbb, mivel teljes egészében az állam birtokolja, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül. A Takarékbank részvényeinek 75,91 százaléka a Magyar Takarék és Befektetési Vagyongazdálkodási Zrt.-nél vannak, amelynek 9 magánszemély (köztük Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója) és 3 gazdasági társaság a gazdái.
Az MKB többségi tulajdona Mészáros Lőrinchez tartozik, több cégen (Metis Magántőkealap, Rkofin Befektetési és Vagyonkezelő Kft., Eirene Magántőkealap) keresztül. A Pantherinae Pénzügyi Zrt. mögött Vida József áll, míg a Promid Finance Zrt. Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója érdekeltsége.
Ez a megoszlás logikus, ha azt nézzük, milyen mérlegfőösszeggel zárta a hármas a 2019-es évet: a Takarékbank 2568 milliárd, az MKB 1757 milliárd, míg a BB 1532 milliárdossal. Sőt, ez alapján a Takarékbankot még nagyobb rész illetné meg a tortából (több mint 43 százalék). Ám ha a tavalyi adózott nyereségeket vesszük számba, akkor már egészen más sorrendet kapunk. Eszerint míg az MKB 43,2, a BB pedig 11,6 milliárdos profittal zárt, addig a Takarékbank 7,1 milliárddal. Márpedig a befektetők szemében ez fontosabb szempont, egyúttal indokolhatja a korrekciót.
Az azonban egy pillanatig sem forgott veszélyben, hogy ki is lesz ennek az új banknak a vezérürüje. A Takarékbank. Lehetett volna az MKB is, annak kapcsán, hogy mégis csak abban van Mészáros Lőrincnek többségi tulajdona, vagy a BB, amely Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter fennhatósága alá tartozik. De igazából attól fogva, hogy jó két és fél évvel ezelőtt kiszivárgott a három bank összetolásának szándéka, mindig is a Takarékbank számított a fő irányítónak.
Hiszen bár az információ 2018 elejéről származik, az ellen-OTP gondolata már 2013-ban megfogant. Amikor elindult a takarékszövetkezetek integrációja – akkor még az FHB Bankot irányító Spéder Zoltán vezetésével –, már akkor ez volt a távlati cél. Bár az irányító személye 2016-ban változott, a Spédert a bakon Vida József követte, ez egyáltalán nem módosított a fő csapásirányon. Sőt, a kormányhoz – és nem utolsósorban Mészáros Lőrinchez – fűződő szálai miatt Vida beágyazottsága még erősebbnek is tekinthető.
S miért nem Mészáros, miért Vida? A nemzet gázszerelőjének elmúlt évtizedes, máig tartó előretörése, Orbán Viktorhoz fűződő szoros kapcsolata miatt kézenfekvő e kérdés. Csakhogy Vida mellett szól, hogy ő már pestiesen szólva látott karón varjút, azaz megannyi pénzintézeti egyesülést vezényelt le, így az ezek során szerzett tapasztalatait most kamatoztathatja.
A feladat nem kicsi, de a koncepció logikus. Kicsit leegyszerűsítve a három nagybankból kimazsolázni mindazt, amit ők a trióból a legjobban tudnak. Így a frigybe a Takarékbank hozza a lakossági üzletágat, a számos kisbetétesekből álló ügyfélkört, az országos kiterjedtségét – e népbank-jellegben hasonlít a leginkább az OTP-re, ez is egy érv lehet arra, miért kapott vezető szerepet az óriásbank kialakításában. Az MKB hozhatja a tehetősebb, privátbanki ügyfeleket, ezt a kört módszeresen gyarapította az elmúlt években. Bár a kezelt vagyon mértékéről a kívülálló számára megmagyarázhatatlan okból – merthogy tőzsdei cég, amelynek elvileg egy zártkörű társaságnál átláthatóbban kellene adatairól a nyilvánosságot tájékoztatni – a hazai privátbanki szolgáltatók közül egyedüliként nem ad adatot lapunk érdeklődésére, a piaci becslések szerinti 600-700 milliárdos kezelt vagyonával az OTP után a második. A BB pedig a kis- és középvállalkozások finanszírozásában kiemelkedő. Vagyis ez sikert sejtető, jól összerakott mixnek tekinthető, amelybe még olyan részelemek is vegyülnek, mint a Takarékbank agrárüzletága, amely a maga piacán egynegyed körüli részesedéssel bír.
A három bankból összegyúrt hitelintézet összesen 6800 milliárd forint mérlegfőösszeggel, 3600 milliárd forint értékű ügyfélhitellel és 4500 milliárdos betétállománnyal, 900 fiókkal, több mint 1,9 millió lakossági és mintegy 30 ezer kkv-ügyféllel rendelkezik majd.
Vida József kiemelt szerepe tehát magától értetődőnek tűnik. Így senkit nem ért váratlanul, hogy amikor létrejött az óriásbankot előkészítő Magyar Bankholding Zrt., akkor az ötfős igazgatóság elnöke a Takarékbank első embere lett, míg tagjai: az MKB vezére, Balog Ádám, a BB irányítója, Lélfai Koppány, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) elnöke, Tajthy Attila és Bencze András ügyvéd.
Alig néhány hónapot követően azonban változott az igazgatóság összetétele, miután focinyelven szólva sikerült a fő hazai riválistól leigazolni Barna Zsoltot, aki addig az OTP első vezérigazgató-helyettese volt, azaz Csányi Sándor jobbkeze – ahogy annak idején az volt Spéder is, hogy egy újabb analógiát említsünk. Hogy ez az átigazolás hogyan volt lehetséges, azt annak idején részletesen kiveséztük.
Érdekesség, hogy Barna Zsoltról akkor az őt delegáló új munkaadója, a Mészáros Csoport közleményében még azt írta, hogy szeptember 1-jétől ő lesz a Magyar Bankholding Zrt. igazgatóságának az alelnöke, Vida, Balog és Bencze mellett. Itt már felfedezhető volt Lélfai és Tajthy hiánya. Ám a cikkünk írásakor elérhető céginformációs adatbázis (Opten) tanúsága szerint Barna neve a mai napig nem jelent meg a vezető tisztségviselők között, mint ahogy Lélfaié és Tajthyé sem kerül ki onnan.
Magyarázatként szolgálhat a múlt pénteken bejelentett újabb változtatás. Eszerint az igazgatóság elnöke Barna Zsolt lesz, Vida pedig ezután a vezérigazgatói teendőket látja el. A fúzióban érintett bankok által kiadott közlemény szerint pedig Balog mellett marad Lélfai és Tajthy is, vagyis most Bencze került ki az it-ből. Az elnöki poszton lévő csere indokáról nem szól a közlemény, s ez irányú érdeklődésünket a Mészáros Csoport is elhárította. Más, az ügyet ismerő forrásaink szerint két olyan potentátról van szó, akiket nagyjából azonos szintre kívántak hozni.
Kérdés, mi lesz a további menetrend. A közlemény szerint 2021-ben fordul a célegyenesbe a fúzió előkészítése, jövőre dolgozzák ki a három bank részletes fúziós ütemtervét, annak mérföldköveit és a részletes üzleti stratégiát. Ezt a munkát nemzetközi tanácsadó cégek közreműködésével a három bank szakemberei végzik, őket belső pályázaton választják ki.
Forrásaink szerint jelenleg gőzerővel folyik a casting, amelynek eredményeként az év végéig kell kialakulnia annak a mintegy 200 fős magnak, amely feladata majd az egyesülés levezénylése lesz. Meglehet, erre utalt Vida a portfolio.hu szeptember közepi konferenciáján, amikor azt mondta, "a karácsonyfa alá szeretnénk tenni meglepetésként a munkánk eredményét”.
Az továbbra sem változott, hogy a fúzió hosszú évekig is eltarthat. Ahogy azt már többször is megírtuk, nem véletlenül vettek fel még tavaly az érintett bankokhoz ötéves határozott idejű szerződéssel embereket, minden esély megvan arra, hogy ennek az időnek a végén, azaz 2024-ben, de akár még azt követően is áll majd fel az óriásbank.
Márpedig addig még sok víz lefolyhat a Dunán, rengeteg minden változhat – s itt most nem feltétlenül a 2022 tavaszán esedékes választásokra gondolunk. Így ma még nagyon is költőinek tűnik az a kérdés, vajon mennyire lehet ellenlábasa az új óriásbank az OTP-nek. Ha csak a mai számokat nézzük, akkor azért kevésbé, legalábbis a piaci értékük alapján. Míg ugyanis a múlt pénteki bejelentés szerint a Magyar Nemzeti Bank engedélyének megszerzését követően létrejövő bankcsoport konszolidált értéke 744 milliárd forintot, addig az OTP-é 2020 első félévének végén 2380 milliárdra rúgott. Ez több mint háromszoros differencia.
Az indonéz hatóságok a legmagasabb szintű riasztást adták ki a Lewotobi Laki-Laki újabb kitörése miatt. 
