Az üzleti élet nem állt le teljesen a koronavírus-járvány alatt sem. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az előző kettőnél durvább harmadik hullám - remélhetőleg már közeli tetőzése - alatt tartották szükségesnek a Magyar Bankholding Zrt. vezető testületei, hogy döntsenek arról, a Budapest Bank (BB), az MKB Bank és a Takarékbank tavaly májusban, vagyis az első hullám idején bejelentett egyesülését 2023 közepéig nyélbe ütik. Ez a fő pontja a fúzió előkészítésére létrehozott zrt. által jóváhagyott ötéves stratégiának.
Kétségtelenül ambíciózus tervekről van szó. Mindenekelőtt a trió tagjai közös erővel Magyarország legmodernebb, leginkább digitalizált pénzügyi szolgáltatójává szeretnének válni, s az agrár- és lízingpiaci vezető pozíciók megtartása mellett újabb szegmenseknen - jelesül lakossági, a mikro- és kisvállalati - az élre törni. A holding közleménye szerint a formálódó új magyar nagybank - amelynek egyelőre még nincs meg a neve - nemcsak a hagyományos értelemben vett hitelintézetekkel, hanem - ahogy fogalmaztak - az innovatív pénzügyi szolgáltatókkal és a pénzügyi szektorba betörő nagy nemzetközi technológiai vállalatokkal is versenyre kel.
De vajon reális-e alig valamivel több mint két év alatt lezavarni három nagybank egyesülését, amikor nemcsak az ügyletre rálátó szakértők, hanem még az érintettek döntő többsége is azt mondja, hogy egy ekkora horderejű projektet 4-6 év alatt lehet csak megvalósítani? Mire ez a nagy sietség? Összefüggésben van-e azzal, hogy a holding igazgatóságának elnöke - egyúttal az MKB elnök-vezérigazgatója - az a Barna Zsolt lett, aki 2020 júliusában távozott kurtán-furcsán attól az OTP Banktól, amelynek az egyesülő pénzintézetek kívánnak kesztyűt dobni?
Milyen hatása lehet a három nagybank egyesülésének? Mit mutatnak a számok, azokból mire lehet következtetni? Tényleg kell-e tartania az OTP-nek a mérlegfőösszegek, a hitel- és betétállományok összevetése alapján a második helyre fellépő versenytárssal? És mi lesz a BB, az MKB és a Takarékbank ügyfeleivel a 2023 közepéig tartó átmeneti időszakban? Egyebek mellett erről is beszélt kollégánk, Csabai Károly a Hét videójában.
Évente legfeljebb 37 napon túlóráztathatják ezután a görög munkavállalókat. 
