Izsó Márton - Csabai Károly cikkei

Befejeződött a Klasszis Média Lapcsoport immár hetedik alkalommal, ezúttal technikumoknak és szakképző iskoláknak megrendezett diákversenye, a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! A rekordszámú, közel 4800 középiskolást megmozgatott megmérettetésben elindult csaknem 1200 csapat között a  Kecskeméti SZC Kada Elek Technikum gárdája, a Kadás visszatérők lett az első. A Hét videója ezúttal a budapesti országos döntőről készült.

A Bajnai-kormány pénzügyminisztere, kockázatitőke-befektető, üzletember volt az Mfor.hu és Privátbankár.hu közös rendezvénye, a Klasszis Klub vendége.

Alighanem most mindenkit az foglalkoztat, hogy mi lesz az inflációval, amelynek éves szintje már novemberben is 22,5 százalékot ért el, de minden bizonnyal még ennél is magasabb lehet a decemberi érték, amit jövő pénteken fogunk megismerni. De az is sokakat érdeklő kérdés, vajon a forint képes lesz-e megtartani az e héten elért erős szintjét, vagy esetleg még ennél is magasabb lehet az árfolyama. Kollégáink, Csabai Károly és Izsó Márton Artúr is alapvetően ezt a témát járták körül a 2023-as év első videójában.

Rendkívüli izgalmak közepette dőlt el a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! diákverseny 2022 őszi évadjának első helye. Az immár ötödik alkalommal, ezúttal technikumok és szakképző iskolák számára meghirdetett, több mint 4 ezer tanulót megmozgató vetélkedőt egy tolna megyei csapat nyerte. A paksi Energetikai Technikum és Kollégium diákjaiból álló ANNOLAZO tagjaival és felkészítő tanárukkal a döntő után közvetlenül beszélgettünk. 

Sokakat foglalkoztat ez a kérdés, különösen azokat, akik a kétszámjegyű infláció ellenére is képesek külföldön nyaralni, és most azt próbálják kisakkozni, mikor váltsanak eurót. A Magyar Nemzeti Bank e heti brutális kamatemelése azzal kecsegtetett, hogy talán megfordul a forint hetek óta tartó gyengülő trendje. Nem így történt. Miért? És minek kell történnie ahhoz, hogy hazai fizetőeszközünk erősödjön? Van ennek egyáltalán reális esélye? Heti videónkban ezekre a kérdésekre kerestünk válaszokat.

Horrorisztikus, több mint húsz éve nem látott inflációs számot közölt a héten a KSH. Ráadásul a 9,5 százalékos éves szintű áprilisi pénzromlás még magasabb is lehetne, ha nem fojtották volna le azt az árstopok. De vajon az utóbbiak ellenére is egyre elviselhetetlenebb drágulás még tovább folytatódhat? S mit tehet ez ellen a jegybank és mit a most megalakuló ötödik Orbán-kormány? Heti videónkban egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Tavaly egy ponttal csúsztak le a döntőről. Az idén azonban jobban ráfeküdtek a kvízkérdésekre és meg is lett az eredménye: megnyerték a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! diákverseny 2022-őt. A budapesti Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola csapatának tagjaival és felkészítő tanárával készített interjúból kiderül, mit is jelent a nevük, az Audere est Facere. Valamint az is, mit tanácsolnak azoknak, akik a következő megmérettetésen szeretnének a képzeletbeli dobogó legfelső fokára állni. 

A hálapénz ki-, az új egészségügyi jogviszony bevezetése, az egyetemek privatizációja, a benzinárak és a jelzáloghitel-kamatok befagyasztása, 14 éve nem látott infláció, illetve évtizede nem látott jegybanki kamatemelések, bődületes választási célzatú állami költekezés, közte a minimálbér 200 ezer forintra emelése és a 13. havi nyugdíj visszahozatala. Gondolta volna, hogy 2021-ben a koronavírus-járvány mellett mennyi minden más kerül a címlapokra? Az idei év főbb történéseire tekint vissza főszerkesztőnk, Csabai Károly

A hazai hiteltörlesztési moratórium már eddig is világcsúcstartó volt, de ezt a kétes dicsőséget az Orbán-kormány még tovább nyújtotta azzal, hogy egészen 2022. június 30-áig nem kell fizetni a bankok felé az adósságokat - igaz, már csak a rászorulóknak. Azzal is kedvez ugyanakkor a népnek, hogy visszamenőleges hatállyal csökkenti a bankok által a hitelkártyák és folyószámla-hitelkeretek után felszámított kamatot. Heti videónkban felelős szerkesztőnk, Csabai Károly arra keresi a választ, milyen hatásai lehetnek e nyilvánvalóan a jövő évi tavaszi választások jegyében meghozott intézkedéseknek.

Sorrendben harmadszor emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamatán, amelynek következtében az már több mint hat éve nem látott magasságba emelkedett. Ez rossz hír a hitelfelvételre készülőknek és a változó kamatozású kölcsönöket törlesztőknek egyaránt. Ráadásul szinte biztosra vehető, hogy még nincs vége a monetáris szigorításoknak. De vajon meddig emelkedhet még a hitelek árazásánál irányadó MNB-alapkamat? Ez alapvetően attól függ, mennyire sikerül letörni az inflációt. Ezekre a kérdésekre keresi a választ heti videónkban felelős szerkesztőnk, Csabai Károly.

Csaknem egy évtizede nem látott lépésre szánta el magát a Magyar Nemzeti Bank: megemelte a jegybanki alapkamatot. Ez persze nem volt váratlan, a 0,3 százalékpontos szigorítás bejelentése után mégis gyengült a forint. Vajon miért? És minek a hatására kezdett alig egy órával később őrült erősödésbe? S mi lesz a hatása a kamatemelésnek a hitelekre, a bankbetétekre, a tőzsdékre? Ha pedig lesz negyedik hullám, az hogyan befolyásolhatja a jegybank terveit? Ezekre keresi választ munkatársunk, Csabai Károly a legfrissebb videónkban.

A héten összeült Monetáris Tanács gyakorlatilag megerősítette, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke már nyolc nappal korábban kilátásba helyezett: június végén kamatot emelnek. De miért is van szükség erre? Ezt járta körül kollégánk az e heti videónkban. 

Már az elmúlt hetekben is hozott a kormány erősen vitatható járványügyi intézkedéseket, de ezekre pénteken még rátett egy lapáttal. A sokak által nem kedvelt kínai vakcina után előbb megengedte az AstraZenecára való önkéntes jelentkezést, de hogy biztosan meglegyen szombatra az újabb nyitáshoz kötött 4 millió beoltott, pénteken az egyéni kívánságlisták élén szereplő Pfizert is felkínálta. Lett is belőle nagy bonyodalom. De mi jöhet még? Erre is kitér kollégánk, Csabai Károly a hét videójában.

A koronavírus-járvány harmadik hullámának kellős közepén jelentette be a Magyar Bankholding Zrt., hogy a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülési folyamata alig valamivel több mint két év múlva, 2023 közepén lezárulhat. Heti videónkban kollégánk, Csabai Károly azt járja körül, mennyire lehet reális ennyi időn belül egybetolni három nagybankokat, s például kell-e félnie az OTP-nek.