Műsorunk idei első vendégét, a 2002-2004 közötti Medgyessy-kormány pénzügyminiszterét beszélgetésünk elején a Fidesz január 10-ei kongresszusán elhangzott azon állítással szembesítettük, miszerint az Orbán-kormány megszabadított minket a baloldali kabinetek által felhalmozott adósságoktól. Majd megpróbáltuk megfejteni, hogy vajon mitől lett az utóbbi években megszokottaknál is jóval magasabb az állami költségvetés tavaly decemberi hiánya.
S László Csaba arra a nézői kérdésre is válaszolt, hogy a már elfogadott 2026-os költségvetést a leendő új kormány (bármely párt vezesse is) köteles-e elfogadni, vagy van-e lehetősége esetleges módosításra, valamint, hogy mi számít észszerű költésnek.
Miután ellamentáltunk azon, hogy az árfolyampolitikában Varga Mihály tavaly márciusban kezdődött MNB-elnökségével beállott változás – nevezetesen, a forint erősítése, de legalábbis stabilizálása, szemben a 2010 óta zajló tudatos leértékelődéssel – változást jelent-e az Orbán-kormány euróbevezetéshez való hozzáállásában, napjaink egyik slágertémájában, az egy- vagy többkulcsos szja kérdésében is állást foglalt a volt pénzügyminiszter, aki ennek kapcsán egy érdekes „titkot” is megosztott.
A beszélgetés egyes fejezeteit a fenti videó ezen részeinél találja:
00:00 Beköszönés
0:55 A baloldali kormányok által „felhalmozott adósságokról”
12:22 Mi okozhatta a kiugróan magas decemberi költségvetési hiányt?
16:16 A 3 százalékos kamatozású hitelekről (Otthon Start, kkv)
19:13 Itt lenne az ideje az euróbevezetésnek?
32:25 Kell-e, lehet-e módosítani a 2026-os költségvetést a választások után?
45:32 Mi számít észszerű állami költésnek?
50:41 Egy vs. többkulcsos szja
56:06 Az akkumulátorgyártásról
1:00:51 Elköszönés
Ha csak hallgatni szeretné a műsort:
Podcast csatornánk elérhetőségei >>
Kövessen és hallgasson minket Spotify-on! >>
A Klasszis Podcast a Youtube Music-on >>
A Klasszis Podcast az Apple Podcasts-en >>
A Klasszis Klub Live korábbi adásait itt találja.
Beszámolóink a Klasszis Klub korábbi rendezvényeiről itt találhatók meg:
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Tízből kilenc nagyvállalatot érint. 
