Aligha kezdhettük volna mással a beszélgetést a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójával, mint a május közepén bombaként bedobott, majd alig három héttel később ugyanolyan váratlanul bizonytalan időre jegelt átláthatósági – vagy ahogy tartalma, szándéka alapján inkább nevezhető: ellehetetlenítési – törvényjavaslattal. Orbán Viktor ugyanis néhány hete egyértelművé tette, azt ősszel újra napirendre veszik. Martin József Péter úgy véli, ha vissza is hozza a Fidesz az ellehetetlenítési törvényjavaslatot, nem ugyanabban a formában, mivel az szerinte végrehajthatatlan. Mint fogalmazott: a külföldről finanszírozott szervezeteket – köztük magát a magyar Transparencyt – csak akkor lehet kinyírni, ha belarusz típusú katonai diktatúrát vezetnek be.
A másik fő beszédtémánk az MNB-alapítványi botrány volt. Amelyben azt követően, hogy azt a kérdező, lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a HVG munkatársaként 2014 augusztusában kirobbantotta, elsőként a Transparency sürgette az átláthatóságot, az elszámoltatást. Ez a mai napig nem történt meg, noha az Állami Számvevőszék (ÁSZ) végre már egy vaskos jelentésben mutatott rá a Matolcsy György volt jegybankelnök és csapata által elkövetett törvénytelenségekre, ám az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek. Martin József Péter amondó, ha nem lesznek az MNB-alapítványi botránynak büntetőjogi következményei, akkor tényleg banánköztársaságban élünk. A Transparency ügyvezetője szerint az új jegybanki vezetésnek is bőven van felelőssége az MNB-alapítványi botrányban, ugyanakkor attól tart, nem lesz könnyű visszaszerezni az elsikkasztott százmilliárdokat.
Szó esett még arról, nem elég, hogy immár harmadik éve Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa, hanem sajnos már a legszegényebb is. Azt Martin József Péter kedvezőnek tartja, hogy megszűnt a korrupcióval szemben 2022 előtt még meglévő apátia, ami a Tisza Párt felbukkanásának is tulajdonítható. A kormány-(rendszer)váltás esetén Magyar Péter által felállítani tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal kapcsán a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója azt mondta, bár a magánzsebekbe vándorolt állami vagyonok egy része elveszettnek tekinthető, az olyan esetekben, mint a 35 éves koncessziók és az alapítványi kiszervezések, viszonylag elég gyorsan vissza lehetne állítani az eredeti állapotot.
A beszélgetést itt lehet megtekinteni:
Fejezetek:
00:05 Beköszönés
02:01 Mi várható az átláthatósági, ellehetetlenítési törvény 2.0-ától?
07:56 A külföldről – köztük az USÁ-ból – elnyerhető támogatásokról
12:15 Mekkora érvágás a Transparencynek a finanszírozási csapok elzáródása?
20:58 Harmadik éve vagyunk az EU legkorruptabb országa
32:16 Hol tart a korrupciós lélegeztetőgép-biznisz felderítése?
36:14 Az MNB-alapítványi botrányról
47:35 Ha győz jövőre a Tisza, mennyire lehet hatékony a Magyar Péter által feállítani tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal?
54:01 Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás jelentőségéről
58:20 Az Otthon Start 3 százalékos hitelénél is fellelhető a korrupció?
1:02:12 Elköszönés
Podcast csatornánk elérhetőségei >>
Kövessen és hallgasson minket Spotify-on! >>
A Klasszis Podcast a Youtube Music-on >>
A Klasszis Podcast az Apple Podcasts-en >>
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
A szervezet szerint az maga a megadás.
