Balról jobbra: Csabai Károly (moderátor, Mfor-Privátbankár), Jelasity Radován, Búza Éva, Aladics Sándor, Balog Ádám, Hegedűs Éva. Fotó: Kerényi Judit

A szakma jelentős képviselői részvételével zajlott banki kerekasztal-beszélgetés a Privátbankár és az Mfor.hu szerdai, Fókuszban a digitalizáció címmel folyó egész napos konferenciáján. A leghangzatosabb kérdés napjaink egyik slágere volt:

Most akkor mennyi nagybanknak is kellene működnie az országban?

A vélemények megoszlottak: az MKB Bank vezérigazgatója, Balog Ádám szerint ennek megválaszolásához azt kell megvizsgálni, mennyire hatékonyak a bankok, tudnak-e relatíve olcsón működni, és megfelelő gazdaságpolitikai hatást gyakorolni. Úgy vélte, mindenkinek az lenne az ideális, ha 5 nagybank működne az országban, de hogy melyik lenne az az öt, azt nehéz meghatározni, mert sok szereplő egy-egy nemzetközi hálózat hazai leánya, így náluk nem annyira egyértelmű a hatékonyság meghatározása.

Aladics Sándor, az OTP Bank Kis-, Középvállalati Igazgatóságának igazgatója azt emelte ki, hogy tavaly 340 ezer vállalati hitelügyletet kötöttek az országban, ezért szerinte 5-7 nagybank lehet az ideális, de hogy milyen időtávon kellene karcsúsodnia a mezőnynek, annak megjóslására már nem tett kísérletet. (Csányi Sándor, a bank első embere pár napja az OTP közgyűlésén azt nyilatkozta, elég lenne egyetlen univerzális nagybank is Magyarországon - azóta is találgatja a sajtó, hogy komolyan gondolta-e, amit mondott.)

Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a közönség és a beszélgetőpartnerek nagy derültségre tömören csak annyit válaszolt: ők megtesznek mindent azért, hogy a szám minél alacsonyabb legyen.

Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója visszafogottan úgy fogalmazott, hogy ők csak drukkolnak a piaci szereplőknek, hogy sikeresen jöjjenek ki ebből az időszakból.

Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója szerint a versenyhez sok szereplőre van szükség, ami azonban nem feltétlenül mond ellent a koncentrációs törekvéseknek. Szerinte innovációs biznisz is a bankok működtetése, így akik jó üzleti modellt választanak, azok megmaradnak.

Terítékre került a Budapest Bank (BB) privatizációja is. Erről szólva Balog Ádám azt mondta, ha a termék megjelenik a piacon, megnézik, hogy érdekelné-e őket, és hogy milyen feltételekkel lehetne részesülni benne. (A kormány januári rendelete szerint Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszternek június 30-áig kell tárgyalnia a potenciális vevőjelöltekkel). De - tette hozzá - szerinte jó lenne ha más, nagyobb magyar központú versenyző is lenne az OTP mellett (piaci pletykák szerint a kormánynak nem lenne ellenére, ha a legnagyobb bank mellé felnőne egy, az MKB, a Takarékbank és a BB alkotta erős hálózat). Jelasity Radován jelezte, hogy az Erstét érdekelné a bank.

Valóban drágán dolgoznak a bankok?

Erre a kérdésre Balog Ádám válasza az volt, hogy drágábban működik a magyar bankszektor, mint a cseh, de van tér a fejlődésre. A kérdés az, hogy melyik úton próbáljuk meg ezt elérni. A központi regulációk útja is működhet szerinte, de ha mindent szabályoznak, akkor a felelősséget is átveszi az MNB és az állam. Hiszen minél több szabálynak kell megfelelniük a bankoknak, annál kisebb a tér marad a kreatív gondolkodásra.

Hegedűs Éva arról beszélt, hogy a bankszektorban a múlt évben a vállalati hitelezés 12-14 százalékkal nőtt, ami jó hír, főleg a 2010-es évek első fele után, amikor zsugorodott a piac. Úgy látja, van tér a növekedésre, és ha a vállalkozások és a lakosság jövedelmi adottságai javulnak, akkor ezzel a bankok élni is fognak. Hogy drága-e a bankok működése, az szerinte lényegében nézőpont kérdése, hiszen nyilván lehet olyan mutatókat találni, amelyek szerint igen. A működési költségek alakulását tekintve a magyar bankok drágán működnek. Azt is elmondta, hogy a Gránit Bank éppen azért nem nyit fiókhálózatot, mert digitalizálva olcsóbb a bankolás.

Búza Éva arra emlékeztetett, hogy 2015-től növekedésnek indult a kkv-hitelezési piac, a Garantiqa tavaly év végéig megduplázta a portfólióját a kedvező piaci körülmények, a kedvező díjak miatt. A digitalizációban még nagyon sok lehetőséget lát, mint mondta, ők már 2014 végétől digitalizálják a folyamataikat.

Jelasty Radován elmondása szerint a vállalati hitelezés az Ersténél tavaly 13 százalékkal nőtt. Az elmúlt hét évben, mióta a banknál van, megduplázták az aktív ügyfeleik számát, és felére csökkentték a fiókhálózatot. Jelezte, náluk, de a többi nagybanknál is csökkent a betérő ügyfelek száma.

Vannak még növekedési tartalékok a hitelezésben?

A túl sok olcsó pénz nem mindig küldi a legjobb és leghatékonyabb jelzést az ügyfeleknek, befektetőknek, mondta az Erste első embere. Sokan megfeleledkeznek ugyanis arról, hogy hiába alacsony a kamat, "ha a tőkerész elkezd ketyegni, akkor azt vissza kell fizetni."

Aladics Sándor szerint hamarosan emelkedni fognak a kamatok, és a tőketörlesztés költségét is meg kell keresni. Nagyon rég volt 2008, mindenki elfelejtette már a válságot, de "nem kéne homokba dugni a fejünket."

Balog Ádám is elővigyázatosságra intett: azt javasolta, hogy bármilyen fárasztó is egy átdolgozott nap után az Excel-táblázatok fölé görnyedni, tegyék meg a vállalkozók, és kezdjenek el összerakni egy 3 éves üzleti tervet, mert ez nélkülözhetetlen lesz a forráshoz jutásban.

Barát a fintech vagy rivális?

Annak kapcsán, hogy a bankok mennyire tudnak együtt dolgozni a fintech cégekkel, és mennyire képesek közösen kialakított termékekkel előállni, Aladics Sándor elmondta, hogy az OTP már vásárolt fintech cégeket, hogy javítsák a digitális tranzakcióik hatékonyságát. Szerinte jó partnerség alakulhat ki a két fél között egymás kiszorítása helyett.

Balog Ádám azzal méltatta a fintech kezdeményezéseket, hogy azok olyan innovációs műhelyek, melyek szabadon tudnak gondolkodni és dolgozni. Azt is látja azonban, hogy sokuk idejekorán földbe áll, de ezzel együtt ebből a közegből emelkedhetnek ki a banki innovációk jövőjét meghatározó ötletek. Szerinte a fintechek újszerűségének van egy bája, de közben kegyetlen a verseny.

Hegedűs Éva szerint az emberek jobban bíznak a bankokban, és amúgy is, a fintechek csak a banki szolgáltatások egyes szeleteire koncentrálnak - ha azok egészére akarnának fókuszálni, akkor már nem fintech startupok lennének, hanem maguk is bankok. Ő is kiemelte, hogy a fintech egy másfajta gondolkodásmód, a technológia biztosította eszközök felhasználásával való szabad ötletelés. Ez neki sokat jelent, és úgy véli, a jóval szabályozottabb, konzervatívabb bankok vagy tanulnak a fintechektől vagy piacot fognak veszíteni.

Jelasity Radován úgy fogalmazott, a fintech-közeg valóságos "elektrosokk" a bankoknak: felrázza őket azzal, hogy "másképp gondolkoznak, másképp öltözködnek, másképp fésülködnek." Ugyanakkor az a megfigyelése, hogy a fintechesekből később bankosok lesznek, míg a fordítottjára még nem látott példát.