A szektort sújtó különadók, az árstoppos lakásbiztosítások és a nyári viharkárok ellenére is soha nem látott nyereséggel zárták 2025-öt a magyarországi biztosítók a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett adatai szerint.
A szektor adózott eredménye meghaladta a 115 milliárd forintot, ami csaknem a két és félszerese a 2024-es évinek, a biztosítástechnikai eredmény 55 százalékkal 137,8 milliárd forintra nőtt. Mind az életág, mind a nem életág jövedelmezősége javult, az életágon több, mint 44, a nem életágon 61 százalékkal emelkedett a biztosítástechnikai eredmény.
A biztosítók itthon még soha nem értek el ekkora nyereséget, az extraprofitadók bevezetése előtti rekordévben, 2021-ben is „csak” 82,6 milliárd forint volt az adózott eredményük, a biztosítástechnikai eredmény pedig akkor 84,2 milliárd forint lett.
Az MNB azt is megállapította, hogy míg 2024-ben három biztosító is veszteséges volt, 2025-ben már egy ilyen piaci szereplőt sem találtak, a sajáttőke-arányos jövedelemzőség (ROE) minden cégnél 0 százalék fölött alakult. Három biztosító olyan nyereségessé vált, hogy a ROE meghaladta a 30 százalékot, ilyen 2024-ben nem fordult elő. 21-30 százalék közötti megtérülést két éve még csak két biztosító ért el, tavaly már 9, vagyis az egész szektor jövedelmezősége sokat javult az elmúlt évben.
A PMÁP-pénzekért is sikeresen szállt versenybe az ágazat
Az életbiztosítási szektor kiemelkedően teljesített: a díjbevétel tavaly 28 százalékkal 809,5 milliárd forintra nőtt, ami hatalmas rekordnak számít. Az úgynevezett vegyes életbiztosítások taroltak 2025-ben, a díjbevételük a korábbi több, mint a kétszeresére, 111 milliárd forintra ugrott. Ebből 85 milliárd forintot tettek ki az egyszeri díjas bevételek, ennek több, mint a felét ráadásul az első negyedévben fizették be az ügyfelek.
Arra lehet ebből következtetni, hogy a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatfizetése után egyes biztosítók sikeresen szálltak be a versenybe, és kínáltak vonzó befektetést a korábban állampapírban takarékoskodóknak.
Az indexhez vagy befektetési egységhez kötött (más néven unit linked) életbiztosítások díjbevétele is 29 százalékkal nőtt, a több mint 360 milliárdos díjbevételből azonban csak 41 milliárd forint volt az egyszeri díjbevétel.
A nyugdíjbiztosítások népszerűsége is töretlen, a szerződések száma megközelítette az 535 ezret, a díjbevétel pedig 12 százalékkal 192,4 milliárd forintra nőtt tavaly. A nyugdíjbiztosítások értelemszerűen rendszeres díjas termékek, amelyekbe havonta, negyedévente vagy még ritkábban, akár évente fizetnek be a nyugdíjcélra takarékoskodók.
Kiugró növekedést mért az MNB az egészségbiztosításoknál és a halál esetére szóló kockázati életbiztosításoknál is, előbbieknél 22, utóbbiaknál csaknem 14 százalékos díjbevétel-növekedés volt.
Az állami egészségügyben egyre kevesebben bíznak?
A nem élet ágon lényegesen szerényebb, „csupán” 8,5 százalékos díjbevétel-növekedést mért az MNB, 1152,3 milliárd forint folyt be a biztosítókhoz. A legnagyobb szegmens továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) maradt, ahol a díjbevétel 4,3 százalékkal 362,3 milliárd forintra nőtt, ez nagyjából az infláció mértékével azonos bővülés. A szerződések száma szintén nőtt, 2025 végén 129,5 ezerrel több autón volt kötelező biztosítás, mint egy évvel korábban, ami azt jelenti, hogy a biztosítók valószínűleg az infláció alatt emelték a díjaikat.
A casco díjbevételek 7,3 százalékkal 208,7 milliárd forintra emelkedtek tavaly, a lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele pedig 6,5 százalékkal 233 milliárd forintra nőtt.
Meglepően nagy mértékben, 228 százalékkal ugrott meg a betegségbiztosítások díjbevétele is, a szerződések száma viszont csak 20 százalékkal nőtt, 36,5 ezerre. Az emberek – a díjbevétel növekedésének mértéke erre utal – úgy dönthettek, hogy kiterjesztik a biztosításukat, a korábbinál magasabb fedezetet választhattak, a céges szerződéseknél pedig több dolgozó igényelhette ezt a juttatást. Ez alapján úgy tűnik, hogy az állami egészségügy helyett szívesebben választják a magán szolgáltatókat, ha van rá lehetőségük.
Fotó: DepositPhotos.com
Indul a lakásbiztosítási kampány
Március 1-től elindult a lakásbiztosítási kampány is. Az ügyfelek a meglévő lakásbiztosításukat most az évfordulótól függetlenül március 31-ig felmondhatják, hogy helyette másik biztosítónál újat kössenek. A felmondásban nincs nagy rizikó, az új biztosítás kiválasztására legalább egy hónapjuk van az ügyfeleknek, hiszen az új szerződést elegendő április végig megkötni. A kampányban kötött lakásbiztosítások évfordulója egységesen április 30., az új szerződések május 1-től élnek, a régi biztosító az április 30-ig történő károkért fizet.
Érdemes megkötni a szerződést időben, hogy ne maradjon védelem nélkül a lakás, de a kgfb-vel ellentétben a lakásbiztosításoknál ennek nincs jogi következménye: nem jár büntetéssel, ha valaki érvényes biztosítás nélkül marad.
A hazai lakásbiztosítási piac tavaly már nem bővült tovább, az egyéni lakásbiztosítások száma alig 20 ezerrel emelkedett 2,657 millióra, a társasházi szerződések száma 1180 darabbal emelkedett 52,2 ezerre. A hitelfedezeti záradékkal ellátott szerződések száma ugyanakkor csaknem ezer darabbal csökkent, 2025 végén nem érte el a 624 ezret.
Közel 10 százalékos a kisker-növekedés. 
