Bizakodik a jövőben az OTP, bár az adóterhek tovább nőnek

Az OTP csoport sikeresen haladt tovább az elmúlt évtizedekben követett stratégiai úton – mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a tavalyi eredményeket ismertető pénteki sajtótájékoztatóján.

A csoport 11 országban van jelen, ebből öt országban meghatározó piaci pozíciója van. Organikusan is növekszik a bank, nem csak felvásárlások révén, tavaly a teljesítő hitelállomány 15 százalékkal bővült. Ez kiemelkedőnek számít, mivel a régiós bankcsoportok egyike sem ért el 10 százalékosnál nagyobb hitelállomány-növekedést. 

2024-ben csak 9 százalékos, 2023-ban pedig 6 százalékos volt a növekedés, ehhez képest is jól sikerült a 2025-ös év.

Az adózás utáni eredmény 7 százalékkal 1146 milliárd forintra nőtt, de a tőkearányos megtérülés valamelyest csökkent, mivel a bank tőkeigénye az állományok bővülése miatt megnőtt. Más bankokhoz képest még így is magas a bank tőkésítettsége – mondta Bencsik László.

Az 50 legnagyobb tőzsdén jegyzett európai bank közül tavaly a második legjobb teljesítményt az OTP nyújtotta, 2024-ben pedig az első helyen végzett. 

A portfóliók minősége is javult, a nem teljesítő hitelek aránya 3,6 százalékról 3,5 százalékra csökkent. A tőkehelyzet stabil és a likviditási mutató is jó, a likviditást a stabil betétállomány biztosítja, jelenleg 77 százalék a hitel/betét arány a csoportban. Ennek ellenére ismét bocsát ki kötvényeket a bank, de a tőkepiacokról bevont forrás mennyisége jelenleg csak 7 százalék a mérlegen belül. 

A tőzsdei jelentés a jelek szerint a befektetőket is meggyőzte, pénteken a nyitás után több, mint 1 százalékos pluszban állt a bank részvénye.

Óriási adóterhek Magyarországon

Magyarországon még a csoporthoz mérten is magas volt a növekedés, 17 százalékkal nőtt a hitelállomány, ez a háromszorosa a 2024-es értéknek. A nettó kamatmarzs is javult a korábbi évekhez képest, és a portfóliók minősége is jobb lett.

Az eredmény ennek ellenére csökkent a magyarországi bankban 270 milliárdról 264 milliárd forintra, mivel az extra kormányzati terhek tovább nőttek, összesen 259 milliárd forintnyi speciális extra adót fizetett be az OTP a költségvetésbe. Ez az összeg majdnem annyi, mint a bank magyarországi teljes eredménye. Az extraprofitadó nőtt a legnagyobb mértékben, a 2024-es 7 milliárdról 54 milliárdra.

Az idén pedig ennek több, mint a kétszeresét, 115 milliárd forintot fizethet be a pénzintézet. Az összes különadó, amit kivetnek az idén rájuk, 330 milliárd forint körüli összeg lehet – mondta Bencsik László. 

A jó hír, hogy szerinte ebből az ügyfelek semmit sem éreznek meg, a hitelállomány nagyon gyorsan növekszik. Az Otthon Start miatt a lakáshitelek volumene megugrott: az utolsó negyedévben 352 milliárd forintnyi lakáshitelt igényeltek, ami a háromszorosa a második negyedévinek. A személyi hiteleknél is stabil a növekedés, aktívan folyósította a bank a munkáshitelt és a babavárót is. A lakossági betétállomány is növekszik, a bank piaci részesedése meghaladja a 41 százalékot. 

A vállalati hitelállomány is nőtt 18 százalékkal, ezen belül a mikro- és kisvállalati hiteleknél 13 százalékos bővülést mértek. A bank piaci részesedése 21 százalékra emelkedett, ami a valaha mért legmagasabb érték. 2008-ban még csupán 7,5 százalék volt az OTP részesedése a vállalati hitelállományból. 

A csoporttagok is jól teljesítenek

A csoporttagok profitja 11 százalékkal nőtt. Az eurozónában lévő országok eredménytermelő képességére negatívan hatott, hogy csökkent az euróövezetben a kamatszint. A hitelezési aktivitás ezekben az országokban is erős volt, Bulgáriában támogatott konstrukciók nélkül is 30 százalékkal nőtt a jelzáloghitelek volumene, és a vállalati, valamint a fogyasztási hitelek is kétszámjegyű mértékben bővültek. A fogyasztási hitelezés növekedése is erőteljes volt, 20 százalék fölötti értékek is voltak több országban.

Az üzbegisztáni bank is szépen teljesít, nő a piaci részesedése, nőnek az állományok. 

A betétállomány a csoporttagoknál 11 százalékkal nőtt, Bulgária különösen kiemelkedően teljesített, 21 százalékkal nőtt a betétállomány, de ebben az eurozónához történő csatlakozás is szerepet játszott. A bankba befizetett levát ugyanis automatikusan átváltották euróra, nem kellett külön vesződni a váltással. 

Megvan az osztalékjavaslat

A jó teljesítményből a részvényesek is részesednek majd.

A menedzsment javaslata szerint 300 milliárd forintnyi osztalékot fizethet majd a bank a részvényeseknek.

Ez részvényenként 1071 forintot jelent, de tekintettel arra, hogy a sajátrészvényekre jutó osztalékot a többi részvényes között fogja szétosztani a bank, ez a szám még változhat.

Emellett sajátrészvény-vásárlási program is van. Tavaly 192 milliárd forintnyi sajátrészvényt vásárolt a bank, vagyis 492 milliárd forintot juttatott vissza a részvényeseknek, ami a nettó eredmény nagyjából harmada.

A szabályozói változások is csökkentik a profitot a tőkekövetelmények növelése révén, emiatt 18,1 százalékosra csökkent 18,9 százalékról az úgynevezett CET1 tőkemegfelelési mutató, de még így is bőven a 11 százalékos szabályozói elvárás fölött van. 

2026-ban az OTP-nél nem várnak érdemi változást 2025-höz képest. A működési környezet javulhat, főleg Magyarországon, ahol a gazdasági növekedés 2024-hez képest erősödhet. „Bízunk abban, hogy az aktuálisan felmerült problémák nem rontanak ezen a képen” – mondta Bencsik László.

A kamatmarzs és a portfóliók minősége is a tavalyihoz hasonlóan alakulhat, a tőkearányos megtérülés tovább csökkenhet, ha a tőkeigény a növekedés miatt nagyobb lesz. 

A bank továbbra is keresi a jó akvizíciós lehetőségeket, szeretne még az idén újabb tranzakciót nyélbe ütni, de ez nem csak az OTP-n múlik. Az is lehetséges, hogy lesz még az idén is további részvény-visszavásárlás – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.