Az állam által is 15 százalékban tulajdonolt hitelintézetnek közel 19 milliárd forintot kellett befizetnie a kormány választási költekezése miatt kivetett sarcból, míg az orosz-ukrán háború miatt padlót fogott Sberbank kártalanítására csaknem 8 milliárdot. 

Immár két hete tudjuk, mi lett az ára a kormány választási célú kiköltekezésének, a pünkösdi hétvégén pedig a részletekre is fény derült. Az Orbán-kabinet által kreált, Magyarországon újnak tekinthető fogalom, az extraprofit megtermelése miatt megsarcolt számos szektor között e cikkünkben a biztosítókra koncentrálunk. Toplistáinkból kiderül, rájuk miért eshetett a választás.

A 2021-ben még 28 tagot számláló hazai bankrendszer összesített mérlegfőösszege egy év alatt két-, az adózott eredménye azonban háromszámjeggyel nőtt – egészen pontosan több mint a kétszeresére. Utóbbi ismeretében már kézenfekvőnek tűnik, a kormányzat miért csapott le a különbözetre, s kötelezte a hitelintézeteket arra, összesen 300 milliárd forinttal járuljanak hozzá a két új alap, a rezsi- és s honvédelmi felöltéséhez. Idén is összeállítottuk banki toplistánkat.

Bár a legnagyobb hazai bank rekorderedménnyel zárta a 2021-es évét, vele szemben most értelemszerűen az az érdekes, az orosz-ukrán háború hatása hogyan csapódik le az idei üzleti számaiban.

Kettős hatás érvényesült a hazai bankrendszerben tavaly. Míg a koronavírus-járvány miatt leült gazdaság ösztönzése érdekében rajtuk keresztül elérhetővé tett fiskális és monetáris pénzbőségnek köszönhetően jelentősen fokozták az aktivitásukat, addig egy másik állami Covid-intézkedés, a hitelmoratórium jócskán megnyirbálta az eredményeiket. Mindez a napokban közzétett 2020-as beszámolóikból immár számszerűen is visszaköszön. Hogy a különböző hatások – ahogy az lenni szokott – ezúttal is eltérően érintették az egyes bankokat, azt a lapcsoportunk által elkészített legfrissebb, 2020-as rangsor is tükrözi: érdekes átrendeződések következtek be 2019-hez képest.

Még azok is, akik magyarországi leánya 2019-ben az egy évvel korábbinál kisebb profitot termelt – derül ki a napokban közzétett tavalyi éves beszámolókból. Hiába tettek szert ugyanis a hazai biztosítók két számjeggyel több bruttó díjra az egy évvel korábbihoz képest, ez nem mindegyiküknél párosult növekvő eredményességgel.

A Budapesti Értéktőzsdén közzétett gyorsjelentése szerint 7,9 milliárd forintos adózás utáni profitot ért el, ami több mint a háromszorosa az előző év azonos időszakáénak. Bruttó bevétele pedig a másfélszerese lett a Budapest Bankkal és a Takarék Csoporttal egyesülni készülő Mészáros Lőrinc-érdekeltségnek.

Ám első negyedévi eredménye még így is 6,5 milliárd forintos nyereséget mutatott.

Ma tartotta a közgyűlését az OTP, ahol döntöttek az osztalék megemeléséről. A bank tavaly igen jó évet tudhatott maga mögött, a részvény árfolyama is nagyot emelkedett. A papír európai összehasonlításban nem olcsó, de ha sikerül fenntartani a jelenlegi növekedést a banknál, tartósan magasan maradhat.

Az üzemeltetési költség a kerozinárak csökkenése ellenére is magasabb lett ugyanakkor.

Az áruházlánc 3 milliárd forint adót nem Magyarországon fizet be.

Az OTP Bank április 25-én tartja idei éves közgyűlését, amelyen határoz az adózott eredmény felosztásáról és az osztalékfizetésről. Az osztalék várhatóan nőni fog az előző évhez képest, így az árfolyam 3,6 százaléka is lehet, ami a mostani alacsony kamatok mellett nem is olyan rossz.

Az FHB Bank 4,5 milliárdos veszteséget jelentett 2012-re, ez húsz százalékos javulást jelent egy év alatt.

Enyhén romlott a Citi Magyarország tavalyi eredménye az előző évihez képest.

Az OTP Csoport az előző évinél 46 százalékkal magasabb, 122,59 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el 2012-ben, elsősorban az alacsonyabb egyszeri tételek és a külföldi leányvállalatok magasabb nyereségessége miatt – közölte a bank a BÉT honlapján pénteken.