Arra már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szokásos, március eleji közléséből következtetni lehetett, hogy a 2020 márciusában berobbant koronavírus-járvány utáni év a gazdaság oly sok vállalati szereplőjéhez hasonlóan a hazai bankoknak is jobban sikerült. Sőt, sokkal jobban. Igaz, az MNB konszolidált számokat tett közzé – vagyis nemcsak a bankok, hanem az azok érdekeltségei körükbe tartozó cégekkel együtt „feldúsított” adatait –, a tendencia egyértelműen kiolvasható.
A bankok aktivitását kifejező mérlegfőösszegek azt mutatják, hogy a gazdaságnak a Covid első hullámát követő újraindulásához ők is jelentősen hozzájárultak. A hazai hitelintézeti szektor konszolidált mérlegfőösszege 2021-ben 70 186 milliárd forintot tett ki, ez közel 16 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ráadásul ezt anélkül sikerült elérni, hogy sor került volna külföldi hitelintézet akvizíciójára. A hitelállomány 17, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroké 13 százalékkal bővült egy év alatt. De a betétállomány is fel tudott mutatni 15,6 százalékos gyarapodást – vagyis a jegybank és a kormány megítélése szerint alacsonyan tartott betéti kamatok sem riasztották el az ügyfeleket, sőt.
Ráadásul a hazai bankszektor 2021-ben konszolidált szinten több mint duplaannyi, egészen pontosan 820 milliárd forintos adózott nyereséget ért el, mint egy évvel korábban. A jelentős eredményjavulás alapvetően annak köszönhető, hogy a bankok tavalyi összesített nettó kamateredménye 17,8, míg a nettó díj- és jutalékeredményük 12,6 százalékkal lett magasabb a 2020-asnál. Már akkor kaptak az MNB-től ejnyebejnyét, hogy a jegybanki alapkamat jelentős növekedését a betéteiknél nem érvényesítették olyan hevességgel, mint a hiteleiknél. Az igazi feketelevest azonban az ötödik Orbán-kormány megalakulását követően szolgálták fel nekik: együttesen 250 milliárd forintot kell leszurkolniuk különadó formájában azért, mert az átlagos 0,7 százalékos betéti és 7 százalékos hitelkamatok közötti különbözeten extraprofitot értek el. Ahogy Nagy Márton újdonsült gazdaságfejlesztési miniszter fogalmazott az extraprofit-adó bejelentésekor a Kormányinfón, ez olyan haszon, amelyért a bankok semmit nem tettek meg, kvázi az az ölükbe pottyant.
Persze ne feledjük, a bankszektor eredményén az is dobott, hogy míg 2020-ban a korábbi évekhez viszonyítva jóval nagyobb összegű nettó értékvesztésre és céltartalékképzésre kényszerültek, addig 2021-ben ilyen címeken közel kétötöddel kevesebbet kellett kihasítaniuk.
Az MNB ugyanakkor nem konszolidált, vagyis csupán az egyes bankok mutatóit tartalmazó adatokat is közzétett. Eszerint a hitelintézetek 2021-ben együttesen 555 milliárd forint adózott eredményt értek el, ez is több mint a két és félszerese az előző évinek.
Azt azonban, hogy a mérlegfőösszegek és adózott eredmények kétszámjegyű szektorszintű növekedéséhez az egyes bankok mennyivel járultak hozzá, csak most vált ismertté, midőn a többi gazdálkodó szervezethez hasonlóan a bankoknak is közzé kellett tenniük kedd éjfélig a 2021-es adataikat. Ezt kettő – a KDB Bank és az orosz-ukrán háború számára negatív következményei miatt ez év márciusától végelszámolás alatt álló Sberbank – kivételével meg is tették.
Lapunk a megjelent adatok ismeretében készítette el az immár hagyományosnak tekinthető rangsorait.
Kezdjük először is a mérlegfőösszegekkel. Az éves beszámolókban fellelhető adatok alapján a 26 bank 2021-ben együttesen 56 ezer milliárd forintot megközelítő eszköz-, illetve forrásállománnyal zárt, 15 százalékkal többel, mint 2020-ban.
Nem csoda, hogy az egyenkénti éves adatokban csak új sorjáznak a kétszámjegyek, tizenheten is ilyen arányban növelték az aktivitásukat a tavalyelőtti évről a tavalyira – köztük kivétel nélkül a 2021-ben még kilencfős nagybanki kör tagjai (amely azzal, hogy a Budapest Bank (BB) idén március 31-ével beolvadt az MKB Bankba, nyolcasra szűkült).
A legnagyobb arányban, egyenként húsz-húsz százalékot meghaladóan az OTP Bank, a Duna Takarék Bank és az OTP Jelzálogbank mérlegfőösszege gyarapodott.
Ugyanakkor három bank is akadt, amely zsugorodott, méghozzá ugyancsak kétszámjeggyel. Ezek: a Magyar Cetelem, az UniCredit Jelzálogbank és a Commerzbank.
A trióból az UniCredit Jelzálogbank visszaesése azért számít némi meglepetésnek, mivel versenytársai a maguk mögött hagyott évben is fejlődtek, a már említett, a top 3-ba bekerült OTP jelzálogbankja mellett szinte hajszálra ugyanennyivel növelte a mérlegfőösszegét a K&H szakosított hitelintézete, míg a Takarékbank és az Erste jelzálogbankja közel 9, illetve csaknem 7 százalékkal.
A másik két mínuszos közül a Magyar Cetelemet az érinthette érzékenyen, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntése értelmében tavaly július 1-jétől nem forgalmazhatta a fogyasztóbarát minősítésű személyi kölcsöneit, mivel az MNB úgy ítélte meg, hogy nem biztosította azok teljeskörű online hitelfelvétel lehetőségét. A felfüggesztés ugyan később megszűnt, de csak karácsony előtt három nappal.
Azt is csak feltételezni lehet, hogy a Commerzbankra fékezően hathatott, hogy a tavaly karácsony előtt egy héttel tető alá hozott megállapodás alapján megveszi őt az Erste Bank Hungary Zrt., a tranzakció várhatóan ez év második felében zárul. Így a már említett BB mellett a Commerzbank neve is valószínűleg utoljára szerepel az éves rangsorunkban.
A mérlegfőösszegek alapján felállított listán több helycsere is történt 2021-ben az előző évhez képest. Az MKB például a Takarékbank elé került, ami utóbbit aligha bosszanthatja, lévén, hogy jövő ilyenkor már egy testben lesznek, 2023. május 1-jével ugyanis egyesülnek egymással.
A Takarékbank másik reprezentánsa, az MTB is kénytelen volt átadni a helyét a tavalyelőtt még mögötte elhelyezkedett Eximbanknak, az állam szakosított hitelintézetének. De a hátsóbb traktusokban is végbementek változások:
- az OTP-csoporthoz tartozó Merkantil Bank és a Gránit Bank a Takarék Jelzálogbankot,
- a Bank of China és a Magnet Bank az UniCredit Jelzálogbankot,
- a Duna Takarék Bank és a Sopron Bank pedig a Cetelemet
utasította maga mögé.
Cikkünk elején már alaposan kiveséztük, milyen eredményesen zárta a hazai bankszektor a 2021-es évét – magas labdát adva ezzel a választási célú kiköltekezés miatti lyukak betömése végett forrás után kutató kormányzatnak. Érdekes, hogy nekünk az MNB által említett 555 milliárd a banki éves beszámolók egyenkénti alapos átböngészése után nem jött ki (s nem azért, mert a KDB és a Sberbank adatai nem kerültek még nyilvánosságra), de az arányok, a csaknem két és félszeres éves gyarapodás igen.
Az aligha furcsa, hogy ehhez a teljesítményhez a legnagyobb mértékben a nagybankok járultak hozzá, igaz, csak nyolcan, ők együttesen csaknem 424 milliárd forintnyi profitot termeltek. Közéjük csak az OTP Jelzálogbank tudott befurakodni, hála a 23,5 milliárdot meghaladó profitjának.
A nagybanki kakukktojás a Takarékbank, amely ráadásul a 26-os mezőnyből is kilóg azáltal, hogy egyedüliként lett veszteséges 2020 után 2021-ben is.
Vele együtt összességében tavaly kettővel kevesebb bank eredménye lett mínuszos (hangsúlyozva ismét, hogy ez a szám a két mulasztó bank jelentése után még módosulhat), szemben az egy évvel korábbi héttel. Négyen is tavaly kerültek bajba, a 2020-ben még nyereséges Bank of China, a Commerzbank, az Erste Jelzálogbank és a Cetelem is 2021-ben váltott veszteségbe– ami egyszersmind azt is jelenti, hogy a Commerzbank és a Cetelem mindkét fő mutatója (mint fentebb láthattuk, az eredmény mellett a mérlegfőösszeg) értéke is elmaradt a tavalyelőttitől.
Ugyancsak négyen viszont ellenkező pályát futottak be, az OTP Jelzálogbanknak, az MFB-nek, az Eximbanknak és a Polgári Banknak is sikerült a 2020-ban még negatív eredményét 2021-ben pozitívba fordítania.
Az eredmények alapján felállított rangsorban még nagyobb és több helycsere történt, olyan sok, hogy ezen most nem érdemes végigmenni. Így csak ebben az összevetésben is a legkiugróbb teljesítményt elért triót említenénk. Ezek: a Magnet Bank, az MKB és a Sopron Bank.
A BUX-index is pluszban áll. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
