Az éves összegből a negyedik negyedévi eredmény 178 milliárd forint volt. A múlt évben összesen 5 hitelintézet volt veszteséges, pontosan a fele az előző évben veszteséges hitelintézetek számának. A tőkearányos jövedelmezőség (RoE) az előző évi 6,4 százalékosról 11,6 százalékosra, az eszközarányos jövedelmezőség (RoA) 0,6 százalékról 1,2 százalékosra javult.
Az előző évekénél számottevően jobb eredményben jelentős szerepet játszott a 17,8 százalékkal magasabb, 1661 milliárd forint nettó kamateredmény és a 12,6 százalékkal nagyobb, 932 milliárd forint díj- és jutalékeredmény. A növekedéshez hozzájárult a hitelállomány 17,0 százalékos és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírállomány 13,0 százalékos emelkedése.
A működési bevételek 14,1 százalékos növekedésével szemben a költségek 7,9 százalékkal haladták meg az előző évieket.
Míg 2020-ban a korábbi éveknél jóval nagyobb, 399 milliárd forint nettó értékvesztés és céltartalékképzés történt, tavaly ez 61,0 százalékkal kisebb 156 milliárd forint volt. Míg 2020-ban az eredmény 43,6 százalékát vitte el megképzett értékvesztés, addig tavaly ez csak 13,7 százalék volt.
A két legjelentősebb eszköztípus továbbra is a hitelek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya, amelyek együttesen az eszközök 85,6 százalékát tették ki mind 2020, mind 2021 végén. A hitelállomány 6472 milliárd forintos, 17,0 százalékos éves növekedése valamivel magasabb, mint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományának 1748 milliárd forintos, 13,0 százalékos emelkedése, így az eszközállományon belüli részesedése kis mértékben, 63,6 százalékra emelkedett, jelentette az MNB.
(MTI)
7,3 és 3,5 százalékos visszaesés az első félévben. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
