8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Kettős hatás érvényesült a hazai bankrendszerben tavaly. Míg a koronavírus-járvány miatt leült gazdaság ösztönzése érdekében rajtuk keresztül elérhetővé tett fiskális és monetáris pénzbőségnek köszönhetően jelentősen fokozták az aktivitásukat, addig egy másik állami Covid-intézkedés, a hitelmoratórium jócskán megnyirbálta az eredményeiket. Mindez a napokban közzétett 2020-as beszámolóikból immár számszerűen is visszaköszön. Hogy a különböző hatások – ahogy az lenni szokott – ezúttal is eltérően érintették az egyes bankokat, azt a lapcsoportunk által elkészített legfrissebb, 2020-as rangsor is tükrözi: érdekes átrendeződések következtek be 2019-hez képest.

Azt már közel három hónapja közhírré tette a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogyan hagyták maguk mögött a hazai bankok a koronavírus-járvány által gyakorlatilag egy negyedév kivételével terhelt 2020-as évüket. Már akkor fény derült arra, mennyire ellentétesen változott a hitelintézetek két fő mutatója konszolidált szinten: míg az összesített mérlegfőösszegük több mint 20 százalékkal bővült egy év alatt, addig a kumulált adózott eredményük a 2019-esnek alig a felét érte el.

Kaptak és el is vettek tőlük. Fotó: depositphotos
Kaptak és el is vettek tőlük. Fotó: depositphotos

Egy ilyen helyzet egy gazdálkodó szervezetnél általában akkor szokott előállni, ha hiába növeli jelentősen a bevételeit, azt úgy teszi, hogy az nem párosul javuló eredményességgel, például azért, mert túlzottan magasak lettek az egyéb költségei, kiadásai.

Ez történt a hazai bankokkal is 2020-ban, az ok azonban speciális és a járvány kormányzati kezelésében keresendő. Az, hogy a Covid miatt tavaly tavasszal lepadlózott gazdaságot az állam és az MNB is kedvezményes hitelekkel, forrásokkal próbálta felpörgetni, a bankok mérlegfőösszegét megdobta, mivel ezek az összegek zömében rajtuk keresztül jutottak el a címzettekhez. Ezzel szemben az a másik, a lakosság és a vállalatok helyzetét szintén megkönnyítő intézkedés, amellyel a hiteleiket törleszteni nem képes adósok moratóriumot kaptak – először 2020 végéig, majd idén június 30-áig, amit nemrég hosszabbított meg a kormány további két hónappal, augusztus 31-éig, s tárgyal a jegybankkal és a bankokkal arról, hogy ez akár 2022. június 30-áig, azaz a jövő tavasszal esedékes választásokig kitolódjon –, a bankokat kedvezőtlenül érintette. 

Több mint 400 milliárd forinttól eshettek el a Magyar Bankszövetség minapi becslése szerint azáltal, hogy az átmeneti törlesztési stopot kapott hitelekre felszámított kamattól elestek, méghozzá végleg, hiszen a meg nem fizetett törlesztőrészleteit nem lehet kamatostól követelni a moratórium lejárta után. 

Így már világossá válik, hogy a kétszintű bankrendszer 1987 óta íródó történetének legnagyobb, közel 700 milliárd forintos összesített 2019-es nettó nyereségével szemben miért jött össze csak 390 milliárd 2020-ban. Legalábbis a bankcsoportokat tekintve. Azt az MNB a márciusi közlésében nem nevesítette, hogy e visszakozás milyen mértékben érintette az egyes hitelintézeteket. 

A május 31-éig kötelezően közzétett adataikból azonban ez már kihámozható. Merthogy az elmúlt évekhez hasonlóan (itt és itt) lapcsoportunk ezúttal is elkészítette az előző évi aktuális rangsort, kimutatva, milyen változások történtek az előző évhez képest.

Az első dolog, ami szembetűnik, hogy a járvány ellenére a bankok 28-as létszáma nem változott. Bár a Budapest Bank, az MKB és az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank tavaly májusban bejelentette egyesülési szándékát – amivel csak ténnyé nemesítette azt, amit lapunk már csaknem másfél évvel korábban kilátásba helyezett –, az csak évek múlva, az idén tavaszi közlés szerint 2023 közepén hozza majd egy testbe a triót, addig még külön tevékenykednek. 

A bankrangsor böngészéséhez fontos tudnivaló, hogy az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank nem tévesztendő össze a Takarékbankkal – nem duplikáció, hogy mindkettő szerepel listánkon. Míg az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank a Takarék Csoport irányító szervezete, addig a Takarékbank kereskedelmi bankként funkcionál.

Arról is lapunk számolt be elsőként, hogy a Duna Takarék Bankra szemet vetett a Takarékbank, ám a tárgyalások 2020-ban nem zárultak le. A Commerzbank eladósorba került magyarországi leányintézménye iránt pedig Csányi Sándor bejelentése szerint az OTP Bank érdeklődik, de ez sem a tavalyi, hanem már az idei év fejleménye.

A banki létszám változatlansága ugyanakkor azt is jelenti, hogy a 2020-as adataik jobban összehasonlíthatók a 2019-esekkel. Lapunk számításai szerint a 28 hazai hitelintézet összesített mérlegfőösszege tavaly év végén 47 635 milliárd forint volt, 24,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezzel szemben a 192,5 milliárdot közelítő adózott nyereségük 61,3 százalékkal lett kevesebb. 

Ezek persze a bankok úgynevezett egyedi adatai, nem a bankcsoportoké, azok összprofitja – mint már említettük – 380 milliárd lett az MNB szerint, vagyis gyakorlatilag a duplája, alapvetően az OTP-nek köszönhetően, amely immár gyakorlatilag ugyanannyi nyereségre tesz szert a külföldi leánybankjai révén, mint belföldön.

A 28 bankból mindössze kettő nem tudta kihasználni a már taglalt forrásbőséget, s csökkent a mérlegfőösszegük. Az egyik a Commerzbank, míg a másik a Magyar Cetelem Bank, amelyet az áruhitelekre szakosodott hitelintézetként érthetően jobban földhöz vágott a lakossági fogyasztás válság miatti kényszerű visszafogása, ami a személyikölcsön-igénylések jelentős csökkenésében nyilvánult meg.

De nézzük az érem jóval terebélyesebb másik oldalát. Szembetűnő – ugyanakkor a már fentebb írtak alapján egyáltalán nem meglepő –, hogy a 2019-ről 2020-ra legnagyobb mérlegfőösszeg-növekedést elért bankok listájának elején állami vagy nemzeti tulajdonban lévő, a kormányzati érdekeket jobban kiszolgáló hitelintézetek szerepelnek. A Takarék Jelzálogbank közel 80 százalékos bővüléssel ezen összevetésben elfoglalt második helye azért figyelemreméltó, mert közvetlen versenytársai közül az OTP, az UniCredit, az Erste és a K&H jelzálogbankja csak a mezőny második felében szerepel, 20 százalék alatti mutatókkal.

A nagybankok között mindössze egy helycsere történt: az MKB megelőzte a CIB-et és ezzel feljött a hetedik helyre. 

Tulajdonképpen az adózott eredmények is a mérlegfőösszegekhez hasonló, egyhangú képet mutatnak, csakhogy épp ellenkező előjellel. Itt ugyanis az a bank lóg ki, amely 2019-ről 2020-ra gyarapítani tudta a profitját. Ez a 28 hitelintézetből mindössze hatnak sikerült, s érdekes, hogy közülük három jelzálogbank, hiszen – mint a mérlegfőösszegeknél láttuk – a Takarék kivételével ezek kevésbé voltak aktívak az átlaghoz képest. 

Az éves szinten eredményromlást elszenvedett 22 bank közül 7 egyenesen veszteséges lett, szemben a tavalyi kettővel – ami a profit alapján felállított rangsorban is nagy elmozdulásokat, helycseréket okozott. 

Az állandóságot a Takarékbank jelentette, amely 2020-as negatív eredménye még magasabb is lett a 2019-esnél. Erre a bank elnök-vezérigazgatója, Vida József a Piac&Profit 2019. októberi számában megjelent interjúja lehet magyarázat, aki kilátásba helyezte, hogy “mivel az átalakításnak ára van, idén azzal is megelégednénk, ha pozitív nulla lenne az eredmény”. Ám ettől tavaly csak még jobban távolodtak. 

A Takarékbankkal szemben a tavalyelőtt mínuszos Duna Takarék Banknak az elmúlt évben sikerült nyereségbe fordulnia. A többi hat 2020-as veszteséges bank közül mindenképpen a két állami, az MFB és az Exim negatív teljesítménye szembeötlő. Ugyanakkor nem meglepő, lévén, hogy egyiknek sem a nyereségtermelés a fő célja, hanem az, hogy lehetőleg minél kedvezőbb forrásokkal segítsék a gazdaság kilábalását – ahogy azt tették is.

Összességében tehát felemás esztendőn vannak túl a hazai bankok, sommásan szólva: az államnak és a jegybanknak köszönhetően többet tudtak kihelyezni, ugyanakkor az állami moratórium miatt kevesebbet kerestek. Ami a kilátásokat illeti, az első félévi működési környezet hasonló a 2020-ashoz: kedvezményes hitelek és hitelmoratórium, ami az eredményesség szempontjából nem ígér sok jót, különösen, hogy már tudjuk, a fizetési könnyítés augusztus végéig biztosan megmarad. Abba azonban kapaszkodhatnak a hazai kereskedelmi bankok tulajdonosai, hogy az érdemi értékvesztések jó részét (vagy talán az egészét) már elszámolták – ahogy arról például az OTP is beszámolt, s ahogy azt az MNB is érzékeltette: „míg 2019 első két negyedévében szektorszinten összesítve nem történt értékvesztés és céltartalékképzés, csak a harmadikban és negyedikben, addig 2020-ban minden negyedévben , az utóbbi években megszokottnál jóval nagyobb mértékben, ami végül éves szinten az előző évinek közel négyszerese lett”.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Az euró korán kelt, de minek? Nézzen csak rá a forint árára!
Privátbankár.hu | 2024. március 1. 07:30
A forint erősödni tudott a főbb devizákkal szemben a péntek reggeli bankközi kereskedésben - csütörtök estéhez képest.
Pénzügyi szektor Nagy sikerről számolt be az Erste Group
Privátbankár.hu | 2024. február 29. 11:35
Az Erste Csoport tavalyi működési eredménye 38 százalékkal, nettó nyeresége 37,8 százalékkal múlja felül a 2022-est.
Pénzügyi szektor Kgfb: visszafogottabb drágulásról szólnak az adatok
Privátbankár.hu | 2024. február 24. 15:50
Lassulás a kötelező biztosításoknál. 
Pénzügyi szektor Miben új a családi vagyonkezelés, amivel most rukkolt elő az Apelso?
Bózsó Péter | 2024. február 23. 07:53
Eddig általában vagyonkezelésről beszéltek az iparág cégjei, most családi változatával kíván piacot szerezni az Apelso, mégpedig a felső tízezer családot célozva. Miben új ez?
Pénzügyi szektor Mostantól zöld alapként működik az Erste ingatlanalapja
Privátbankár.hu | 2024. február 21. 10:17
Február közepétől ESG befektetési alapként működik az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap.
Pénzügyi szektor Megbírságolta a jegybank az Erstét és az MBH-t
Privátbankár.hu | 2024. február 19. 11:33
Az MNB 10-10 millió forint bírságot szabott ki az Erste Bankra és az MBH Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítása, kezelése és – megfelelő eljárásokkal, kontrollokkal való – csökkentése kapcsán feltárt hiányosságok miatt.
Pénzügyi szektor Soha nem volt még ilyen jó napja a befektetőknek
Privátbankár.hu | 2024. február 15. 17:46
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 661,35 pontos, 1,02 százalékos emelkedéssel, 65 660,80 ponton, új történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Pénzügyi szektor Vigyázat! Bődületes mértéket ért el a pénzmosás
Privátbankár.hu | 2024. február 13. 12:54
Globálisan egyre nagyobb kárt okoznak a pénzügyi bűncselekmények. Becslések szerint évente akár 800-2000 milliárd dollárnyi összeget moshatnak tisztára bűnözők. A bűncselekményekből származó jövedelmeknek ráadásul kevesebb mint egy százalékát sikerül visszaszerezni.
Pénzügyi szektor Pénzmosásra bukkantak Matolcsy Györgyék az egyik hazai banknál?
Privátbankár.hu | 2024. február 13. 10:42
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem zárja ki, hogy a Polgári Bank nem értesül és jelent be jogszerűen egyes pénzmosásgyanús ügyleteket.
Pénzügyi szektor Emelkedő költségek mellett is profittal zárt a K&H Csoport bankja és biztosítója
Privátbankár.hu | 2024. február 12. 15:49
Nagy teher volt a különadó, nőtt az ügyfélkör, a vállalati finanszírozás folyamatosan bővült és újraindult a lakossági hitelezés 2023-ban.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG