A hagyományoknak megfelelően az OTP Bank éves adatainak ismertetését Csányi Sándor elnök-vezérigazgató ezúttal nem bízta helyettesére (ahogy azt az az évközbeni negyedéves mutatók esetében szokta), hanem ő maga ismertette az újságírókkal, a koronavírus-járvány miatti új módinak megfelelően ezúttal online.
A Magyarországon szinte napra pontosan egy éve megjelent Covid okozta gazdasági visszaesés természetesen a legnagyobb hazai hitelintézetet sem hagyta érintetlenül. Döntően a kockázati költségek emelkedése miatt adózott nyeresége 109 milliárd forinttal lett alacsonyabb, 310 milliárd 2020-ban, mint 2019-ben. Ugyanakkor a tőkére vetített megtérülése 13 százalék lett, de a számviteli tételek korrekciója után is még 10 százalék feletti, ami szép eredmény, hiszen Európában egy sor bank még e szint közelébe sem jutott - jegyezte meg Csányi.
Az elnök-vezérigazgató értékelése szerint az általa irányított bank rendkívül stabil, s a válság a digitalizációra való áttérést még segítette is. Megnőtt a digitális tranzakciók száma, s figyelemre méltó, hogy több területen is már robotok végzik a munkát.
Úgy tűnik, a válság ellenére a lakosság és a vállalatok készek fogyasztani, beruházni - következtetett Csányi abból, hogy a hitelezés nem torpant meg, az OTP-csoport teljesítő hiteleinek állománya 9 százalékkal nőtt 2020-ban. Egyedül Oroszországban történt csökkenés (-11 százalék), aminek az az oka, hogy arrafelé a fő termék a fogyasztási hitel, amelynek igénylési folyamata értelemszerűen megköveteli a személyes jelenlétet.
A bank több új termékkel tudott piacra lépni és új jelzáloghitelt vezetett be. Ennek is betudható, hogy - amint Csányi fogalmazott - döbbenetes számok jellemezték a 2020-as magyarországi lakossági kihelyezéseiket: a bankszektor 314 milliárd forintos jelzáloghitel-folyósításainak 32 százalékát az OTP adta, míg a 257 milliárdot elért babaváró kölcsönöknél még magasabb a részarányuk: csaknem 42 százalék. A személyi kölcsönöknél pedig 34 százalék.
A mikro-, kis- és középvállalkozások teljesítő hitelállományát 55 százalékkal sikerült növelniük, az OTP első embere szerint annak köszönhetően, hogy teljesen átszervezték az üzleti kiszolgálásukat. Figyelemre méltónak nevezte, hogy piaci részesedésük a hazai vállalati hitelezésben 16,6 százalék.
Ennek ellenére az OTP érdeklődik a német Commerzbank eladósorba került magyarországi leánya iránt, mivel az "egy jó vállalati bank" - fogalmazott Csányi. Hozzátéve: szeretnék átvilágítani a Commerzbankot, az alapján döntenek majd arról, hogy tesznek-e ajánlatot.
Az nem meglepő, hogy a betéti oldalon is vezető pozcióban van az OTP, a lakossági megtakarításoknak például a 32 százaléka van nála. Ez egyáltalán nem furcsa, hiszen válsághelyzetben az emberek mindig is mentsvárként tekintettek e bankra - jegyezte meg a bankvezér. Aki nem aggódik amiatt, hogy a hitelezésnél jobban gyarapodtak az OTP-nél elhelyezett betétek is, 13 százalékkal, mondván, "bár jelentős veszteségeket szenvedünk el azon, hogy többletlikviditásunk van, ez nem vezet felelőtlen hitelezéshez". Szerinte Európában a legkonzervatívabb bankok közé tartozik az OTP, amely tükröződik a tartalékolási politikájában is.
Az OTP vezetése az elmúlt évben sokat költött munkavállalói egészségének a védelmére, Csányi szerint a hazai bankok közül a legtöbbet. "Átalakítottuk a fiókjainkat, 870 ezer darab maszkot, 37 ezer liter kézfertőtlenítőt vásároltunk, ez hozzájárult ahhoz, hogy dolgozóink között a fertőzöttek aránya az országos átlagnál alacsonyabb volt" - sorolta Csányi. Csúcsidőben 5 ezer ember dolgozott otthon, az egész OTP-csoport zökkenőmentesen tért át a home office-ra, a bolgár bank átállítása teljes egészében ebben az üzemmódban történt.
Lapunk kérdésére, miszerint bár a kormány a bankok március 8-22. közötti bezárását nem rendelte el, az OTP bevezet-e korlátozásokat, Csányi azt válaszolta: nem terveznek rendkívüli intézkedéseket, kivéve, ha arra az egészségügyi helyzet miatt szükség lesz.
A befektetőket leginkább érdeklő téma, hogy mi lesz a tavaly a 2019-es üzleti év után nekik megszavazott, ám a koronavírus-járvány miatt ki nem fizetett osztalékkal, valamint a 2020-as nyereségrészesedéssel. Mint a sajtótájékoztatón kiderült, az OTP-nak szándékában áll, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) osztalékfizetési stop-ajánlatának lejárta, 2021. szeptember 30. után ezeket az összegeket osztalékelőleg címén kifizesse, ami a 69,44 milliárd forintos 2019-es bentmaradt pénzekkel együtt 119 milliárdjába kerülne a banknak. Ebben az esetben 426 forint jutna egy részvényre, ami a mostani, 13 ezer forint körüli tőzsdei árfolyam alapján közel 3,3 százalékos osztalékhozamnak felel meg - ez a 4-5 százalékos lakossági állampapír-hozamokat tekintve tisztes mértéknek tekinthető.
Kérdésre egyébként Csányi azt válaszolta, tartja magát ahhoz a korábbi véleményéhez, miszerint az OTP-részvény 15 ezer forintot ér, sőt szerinte még többet is.
Az osztalékfizetés ellenére Csányi tájékoztatása szerint az OTP tőkehelyzete annyira stabil, hogy további terjeszkedésre is futja. Azt követően, hogy a 2019-ben megvásárolt hat bankot egy kivételével sikerült 2020-ben integrálnia (a szerb bank kapcsán idén tavasszal zárják le e folyamatot), jelenleg három országban tárgyal az OTP, ebből az egyikben már most is jelen van. "Ezek nagyon jó akvizíciós célpontok és még az idén lesz is bejelentés" - helyezte kilátásba az elnök-vezérigazgató.
Csányi kitért a kormány és a jegybank eddigi válságkezelő intézkedéseire is. Mint mondta: "Összességében a kormány jól kezelte a válságot, ennek is köszönhető, hogy a gazdaság a vártnál kevésbé csökkent, ebben a kedvezményes állami programok is segítenek. Az MNB pedig kivételesen jó teljesítményt nyújtott, programjaik - az NHP Hajrá, a növekedési kötvények, a likviditásbővítő intézkedések, a tőkepuffer változtatása és a minősített fogyasztóbarát termékek bevezetése - is sokat segítettek".
Ami pedig a kilátásokat illeti, az elnök-vezérigazgató azt mondta, hogy bár a bankok kamatmarzsa 2021-ben minden bizonnyal tovább szűkül, az OTP az idén a 2020-asnál magasabb tőkére vetített megtérülést érhet el.
Úgy tűnik, a bukaresti törvényhozás megszavazhatja Luca Niculescut kormányfőnek. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
