A Magyar Nemzeti Bank (MNB) március elején közzétett adataiból már tudható, hogy a hazai biztosítási piac tavaly 2020-hoz képest tíz százalékot meghaladó mértékű, 1330 milliárd forintos bruttó díjbevételre tett szert. Alapvetően a nem-életbiztosításoknak köszönhetően, amelyek 727 milliárdot hoztak. Ezzel szemben az életbiztosítások „csak” 603 milliárdot, ám utóbbiak 13,7 százalékos növekedési dinamikája meghaladta a nem-életbiztosítók 7,9 százalékos ezen rátáját.
A díjbevételek tavalyi bővülésének üteme több mint a duplája lett a 2020-asnak (4,7 százalék), ami aligha meglepő annak ismeretében, hogy az év tavaszán robbant be a koronavírus-járvány, eleinte a gazdaság átmeneti leállását, majd később akadozását okozva.
Ám az MNB adatsora arra is rávilágított, hogy a hazai biztosítók eredménye nem növekedett a díjbevételükkel sem párhuzamosan, sem arányosan. Merthogy csökkent: 2021-ben csaknem 3 százalékkal kevesebb profitot értek el, 80,2 milliárdot, mint egy évvel korábban. Amelyért az életbiztosítások a ludasok, azok ugyanis a tavalyelőtti 5,5 milliárddal alacsonyabb, 22,5 milliárdos úgynevezett biztosítástechnikai összeredménnyel zártak. Ezt ugyan kompenzálta a nem-életbiztosítások előző évinél 6,5 milliárddal magasabb, 56,3 milliárdos összprofitja, az egyéb tételek azonban éves összevetésben csökkenést idéztek elő.
Ennek ellenére a biztosítók is bekerült az extraprofit-adóval megsarcoltak köré. Amit Nagy Márton azzal indokolt a két héttel ezelőtti Kormányinfón, hogy „a biztosítóknál azért van extraprofit, mert emelkedik az öngondoskodás igénye, és nő az infláció”. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint a biztosítói díjak a magas infláció miatt mintegy húsz százalékkal emelkedhetnek. Erre tekint a kormány extraprofitként – aminek megadóztatásából 50 milliárdot remél.
Az kétségtelen, hogy az egyik fő öngondoskodási termék, az adókedvezménnyel megköthető nyugdíjbiztosítások darabszáma megugrott, a 2020-as 380 ezerrel szemben 2021-ben már 418 ezer ilyen létezett. Miközben az életbiztosítások is hasítottak, utoljára 2007-ben létesítettek ennyit, mint tavaly, ami megint csak érthető, ha azt vesszük, hogy a Covid miatt az emberek óvatosabbakká váltak, nőtt az egészségük miatti aggodalmuk.
Azt csak feltételezni lehet, hogy vélhetően az szúrhatott szemet a kormány képviselőinek, hogy a nyugdíjpénztári és az életbiztosítási díjtartalékok tavaly együttesen több mint 200 milliárd forinttal gyarapodtak (mondhatni, testvéries megoszlásban: 104, illetve 105 milliárddal), s következtethettek arra, hogy ez a tendencia az idén sem törik meg.
A pünkösdkor megjelent Magyar Közlöny szerint a biztosítóknak a 2022. július 1. és 2023. december 31. közötti időszak után kell biztosítási pótadót leszurkolniuk. A tavalyi év annyiban azonban mégis bekúszik a képbe. A kormányrendelet szerint ugyanis egy-egy biztosítónak a 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig elszámolt biztosítási díj alapján kell a pótadóval egyező összegű pótadóelőleget fizetnie. Ennek mértéke a meghatározott két adóalapra vetítve 2-18 százalék között lehet, a díjbevétel függvényében – akinél ez például 1 milliárdnál kevesebb, az 4, míg akinél 18 milliárdnál többet, az 18 százalékkal adózik 2022-ben.
Mindezek ismeretében érdemes tehát nézni a lapunk által hagyományosan elkészített éves biztosítói toplisták 2021-es verzióját. Am rögtön szembetűnik: a 22 fős mezőnyből ketten is, a Wáberer Hungária és a Grawe Életbiztosító az egy évvel korábbinál alacsonyabb díjbevétellel hagyta maga mögött a tavalyi esztendőt.
A legnagyobb díjemelkedést az egyik évről a másikra messze a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító érte el. Ami aligha meglepő, annak ismeretében, hogy ez a társaság Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe került. Igaz, a közel háromszoros növekedési rátától a másik CIG-es cég, az életbiztosító jócskán elmaradt, ám a 15 százalékot meghaladó ráta szektorszinten így is kiemelkedőnek számít, veri a 10 százalékos átlagot.
A második legnagyobb díjbevétel-növekedést az Európai Utazási Biztosító (EUB) érte el. A több mint 60 százalékos dinamika annak tudható be, hogy a külföldi turizmus a pandémia miatt jelentősen, csaknem a nullára visszaesett, így annak 2021-es visszatérte az alacsonya bázison nagyot tudott domborítani.
Az adózott eredmények visszatükrözik a már említett, szektorszintű csökkenési trendet. Bár csak két biztosító lett veszteséges, a mezőny fele alacsonyabb profittal zárt tavaly, mint egy évvel korábban.
A két veszteséges cég közül az egyik a másik lista pont ellenkező végén – vagyis, mint már említettük, a tetején – elhelyezkedő CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító, miután a bevételei gyarapítása csak arra volt elegendő, hogy a 2020-asnál alacsonyabb legyen a mínusza. A másik veszteséges társaság a BNP Paribas Cardif Életbiztosító azonban tavalyelőtt még nyereséges volt.
Mindazonáltal a legnagyobb mértékben – kevesebb mint az egytizedére – a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító eredménye szűkült 2020-ról 2021-re, de valószínűleg a Groupamánál és az Uniqánál sem vidámak a 60 százalékot meghaladó mértékű zuhanástól.
Nem úgy az EUB-nál, amely 2021-ben több mint ötször nagyobb nyereséget realizált az előző évinél, valamint a Magyar Posta Biztosítónál, amelynek sikerült duplaannyi profitra szert tennie. Ráadásul a másik Posta-cég, az életbiztosító is szépen hozott.
A magyar külügy is megszólalt. 
