|
| Varga Mihály: Jelenleg nem tervezünk módosítást a MÁP Plusz feltételein. Fotók: Bánkuti András |
Az interjú kiemelt témái:
- Idén piacra dobják a nyugdíjkötvényt és a zöld kötvényt.
- A nyugdíjkötvény hozama versenyképes lesz a szuperkötvényével, de a pénzügyminiszter szerint nem fogja letarolni a nyugdíjmegtakarítási piacot, adókedvezményt például nem terveznek kapcsolni hozzá. Legalább 10 év lesz a lekötési kötelezettség.
- A zöld kötvény 3-5 éves futamidejű lesz, Japánban és Kínában kerülhet sor az első kibocsátásra.
- A 2021-es költségvetésben tovább nőnek az egészségügy rendelkezésre álló források, viszont nem reális az szja csökkentése.
- Hamarosan lezárulnak a tárgyalások a kórházi beszállítókkal: aki nem akar megegyezni, az a cég kieshet a beszerzési piacról a jövőben.
- Jogi felelősségre vonások indulnak a kórházvezetők között.
- Az iparűzési adózás átalakításáról az ellenzéki vezetésű fővárossal is tárgyalni fog a PM – ígéri a pénzügyminiszter.
- Célzott NAV-ellenőrzések indultak a katás vállalkozásoknál, így próbálják kiszűrni, hogy mely ágazatokban, területeken élnek vissza leginkább a szabályokkal.
Kezdjük azzal, hogy a zsebében kotorászunk. Mennyi szuperkötvénye van?
A vagyonnyilatkozatom tartalmazza az erre vonatkozó számot.
Ott 13,5 millió forint szerepel államkötvényben tartott megtakarításként. Ez mind MÁP Pluszban van?
Majdnem mind. Ebben benne van a papíralapú kötvény is 10 ezer forint névértékben, amit a postai értékesítés sajtótájékoztatóján újságírók előtt vásároltam meg. A piacon ma a MÁP Plusz a legbiztonságosabb termék a megtakarítások megőrzésére.
Volt más lakossági kötvénybefektetése korábban? Azt csoportosította át, vagy friss pénzt helyezett el a szuperkötvényben?
Volt, hogy részvényben tartottam a megtakarításaim egy részét, volt, hogy befektetési jegyben és volt állampapírban is. Tavalyi friss megtakarítás is van benne. Közhely, de igaz: több lábon kell állni.
Tényleg nagyon népszerű ez a kötvény, meghaladja a 3600 milliárd forintot az állomány. Fenntartják a termék kondícióit?
Jelenleg nem tervezünk módosítást a feltételeken. Természetesen nem örök életre szólnak ezek a kondíciók, hiszen folyamatosan változnak a piaci körülmények. Eddig úgy tapasztaltuk, hogy ez a termék nem veszélyezteti az Államadósság Kezelő Központ által kibocsátott többi lakossági papír forgalmát. A heti kibocsátások azt mutatják, a többi papírra is van kereslet, a hozamváltozásokkal együtt is.
Azért a befektetői piac kínálati oldala nem osztja feltétlenül ezt a véleményt, az alapkezelők panaszkodnak, hogy elég rendesen megborította a piacot a MÁP Plusz bevezetése.
Szerintem az összhatás inkább pozitív, az ingatlanpiacon például ennek nyomán beindult egy árcsökkenés. Sok ingatlanpiaci befektetés vándorolt át a szuperkötvénybe, amin keresztül jobban illeszkedik a kínálathoz a kereslet. Ami a banki termékeket illeti: verseny van, szabad versenyezni ezzel a termékkel! Nem az a cél, hogy kannibalizáljuk a piacot, és eliszívjunk minden pénzt, hanem az, hogy a gazdaság versenyképességét tovább javítsuk, a növekedés alapjait megerősítsük a megtakarítások növelésén keresztül. Ha többen takarítanak meg, az a bankoknak is jó. Úgy tűnik, ebben a lakosság is partner.
Nem beszélve arról, hogy a belső eladósodás az állam számára biztonságosabb finanszírozást jelent. A cél az, hogy öt év alatt 11 milliárd forintra fusson fel a lakosság állampapírban lévő megtakarítása, amihez egyre közelebb jutunk; szinte biztos, nem is kell hozzá öt év. Összességében a kockázatok csökkentésével és a megtakarítások növelésével jót teszünk a gazdaság egészének.
Akár már két év múlva, 2022-re teljesíthető a 11 ezer milliárdos cél?
2023-at céloztuk meg, de úgy hiszem, korábban is el tudjuk érni ezt az állományt.
Követhetik-e újabb lakossági kötvények a tavaly kivezetett papírokat, szűkülhet a kínálat idén?
A szűkítés lehetőség, nem cél, a futamidő hosszabbítása ellenben az. Minél több olyan papírt szeretnénk eladni, amelyeknek hosszabb a futamideje. Másrészt továbbra sem számolunk devizakötvény kibocsátásával, alapvetően a hazai piacon akarunk papírokat eladni. Továbbra is több eszközt használva, a három hónapostól a hosszabb futamidőkig sokféle állampapír lesz elérhető. A termékpalettának tükröznie kell azt a sokféle élethelyzetet, amihez a lakosság megtakarítási formát keres.
Bővülni viszont mindenképpen fog a piac, már korábban szó volt a nyugdíjkötvényekről, mostanában pedig a zöld kötvényről érkezett bejelentés, a klímavédelmi akcióterv részeként. Mit lehet tudni ezekről?
A nyugdíjkötvénnyel arra készülünk, hogy a nyugdíjcélú megtakarítók számára olyan vonzó papírt tudjunk kínálni, amely kamatozását, hozamát tekintve akár a MÁP Plusszal is versenyképes lehet. Az utolsó simítások zajlanak az indítás előtt, ebben az évben megtörténik a kibocsátás. Ahogy a gazdaságvédelmi akcióterv első, tavalyi szakaszának egyik fontos eleme volt a MÁP Plusz, úgy a következő akcióterv része lehet a nyugdíjkötvény.
A zöld kötvényről pedig jelenleg két piacon tárgyalunk, Japánban és Kínában. Előbbiből van nagyobb érdeklődés, ott több szereplő is jelentkezett partnernek a kibocsátáshoz. Ebben az évben el fogunk indulni, az év közepére meglesznek azok a keretek, amelyek alapján el tudjuk dönteni, mekkora összegben bocsátunk ki ilyen papírt. Három-ötéves futamidejű kibocsátásban gondolkodunk, az innen befolyó összegből pedig célzottan klímavédelmi beruházásokat fogunk finanszírozni.
Hazai, lakossági kibocsátásban nem gondolkodnak? A klímavédelem most egy nagyon erős hívó szó, zöldnek lenni trendi.
Vizsgáljuk a lehetőségeket, első körben intézményi kibocsátásra készülünk. Amint a végére érünk az értékpapír-piaci hatósági engedélyezési eljárásoknak, megkaptuk a szükséges minősítéseket, akkor kerülhet sor a kibocsátásra.
A nyugdíjkötvény el fogja szívni a forrásokat a nyugdíjpénztárakból? Vagy a pénztárak ezt a papírt is bezsákolhatják?
Magánszemélyeknek tervezzük a nyugdíjkötvényt, nem intézményeknek. Olyan konstrukciót szeretnénk bevezetni, amelyik annál kedvezőbb feltételekhez juttatja a vásárlót, minél fiatalabb korban, minél hamarabb vásárol be a papírba. Kedvező hozamot, kedvező kamatozást, kellő rugalmasságot akarunk biztosítani, ami lehetővé teszi, hogy bármikor ki lehessen egészíteni a megtakarítást, az ügyfél igényétől függően.
Vagyis ha abból indulunk ki, amit mondott, tehát hogy a nyugdíjkötvény a MÁP Pluszhoz hasonló kamatozású lesz, akkor a nyugdíjpénztáraknak nincs okuk aggódni, amennyiben éves szinten átlagosan 5 százalék feletti hozamot tudnak biztosítani az ügyfeleiknek. Ennyit kínál ugyanis most a szuperkötvény.
A legfontosabb, hogy ösztönözzünk a felelős cselekvésre, bővítsük az öngondoskodást. Mivel továbbra is adókedvezmények társulnak a NYESZ-hez és a nyugdíjpénztári megtakarításokhoz, nem számítok arra, hogy a nyugdíjkötvény a MÁP Pluszhoz hasonlóan átrendezné ezt a területet. Az lesz a szerepe, hogy kiegészítse az eddigi kínálatot, bővítse az öngondoskodás lehetőségét.
Mit tud elárulni a nyugdíjkötvény kondícióiról, például a futamidőről?
Az attól függ, hogy a nyugdíjkorhatár előtt mennyivel indul a befektetési időszak. Még nem zárultak le teljesen az ezzel kapcsolatos egyeztetések, például, hogy a nyugdíjpénztári megtakarításhoz hasonlóan 10 év után hozzáférhetővé váljon a megtakarítás, illetve annak egy része, vagy pedig csak a nyugdíjkorhatár betöltésekor nyíljon erre mód.
De akkor minimum 10 év lesz a lekötési kötelezettség?
Igen, ennyit el kell várni egy hosszú távú befektetéstől.
Vonatkozik majd erre is az adókedvezmény, mint a nyugdíjpénztárakra?
Ez nem szerepel jelenleg a tervekben.
Amikor Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott az idei évértékelőn, hogy baljós árnyak gyülekeznek a gazdaság felett, akkor pontosan mire gondolt?
Elég belelapozni egy újságba, vagy megnézni egy hírportált, és az ember sajnos végtelen számú kedvezőtlen hírt talál. A Brexit, az iráni feszültség, az amerikai-kínai kereskedelmi háború mellé új események zárkóztak fel. A mi szempontunkból ilyen baljós árny az uniós költségvetési vita, ami a kelet-közép-európai országok számára nagyon kedvezőtlen finanszírozási tervet vázol fel a következő hétéves ciklusra. A koronavírus hatásával is számolni kell, a kínai gazdaság jelentős része leállt, a kínai turisták otthon maradnak.
Amit nekünk közvetlenül is figyelni kell, az a német gazdaság gyengélkedése. Németországban a gazdaság 2018 szeptembere óta stagnál. A német ipari termelés decemberi adata kifejezetten megrázó volt, nem véletlen, hogy a magyar ipari adat is abban a hónapban zuhant be, ezen belül a járműipar 10 százalékkal esett vissza. Ezek erős figyelmeztető jelek, ami arra utal: a német gazdaság folyamataitól átmeneti ideig el lehet szakadni, amíg a kedvezőbb hozzáadott érték és költségszint előnyeit élvezzük, de tartósan valószínűleg nem.
Megkérdezték az itteni járműgyártókat, hogy az év végi visszaesés egy a szokásosnál hosszabbra nyúlt év végi, karácsonyi leállás miatt történt, vagy elolvadt a megrendelés-állomány?
Valóban, kaptunk olyan magyarázatot, hogy hosszabb volt a szokásos decemberi, év végi leállás, de a megrendelés-állomány alakulását is megjelölték okként. Reméljük a januári ipari adat biztatóbb lesz, segíti majd a tisztánlátást.
Az idei növekedési előrejelzést 4 százalékról 3,5 százalékra csökkentették. Jelen tudása szerint ez is egy optimista szám, vagy a realitásokat tükrözi?
Ezt a piacon mindenki reális számnak fogadja el. A jegybank már korábban is 3,7 százalékot mondott, az elemzői átlag 3-3,5 százalék között van. A koronavírus hatása érezhetően felerősítette a lefelé mutató kockázatokat. Nagyon jó évet zártunk 2019-ben, de a második félév ágazati adatai, főleg az ipari termelés év végi szerény teljesítménye olyan jelzés volt, ami miatt át kellett számolni az idei növekedésre vonatkozó prognózisunkat.
Ez természetesen még változhat, ebből fakadóan az idei költségvetéshez nem kell hozzányúlni. Annyira gyorsan változnak a folyamatok a világgazdaságban – ezt látjuk az olajár hullámzásán –, hogy az év egészére nézve az eredeti 4 százalékos GDP-számunk még akár meg is valósulhat.
És a költségvetési tartalékok is rendelkezésre állnak.
Annak már csak egy része, mert a kormány az év elején abból kötött le a bérintézkedésekre, például a fegyveres testületek béremelésére. Ezekről be is számoltunk. Nem csukhatjuk be a szemünket, amikor a magánszektorban 11 százalékos a bérnövekedés, mint volt tavaly, akkor az állami szektor sem ragadhat be egy adott bérszinten.
Említette az uniós költségvetési tárgyalásokat. Képes a magyar kormány elérni, hogy 20 százalék környékén stabilizálja a lehetséges forrásvesztést az előző ciklushoz képest?
Ennél azért jóval ambiciózusabb célkitűzéseink vannak. Úgy megyünk ebbe a csatába, hogy egyáltalán ne legyen forrásvesztés (az interjú múlt pénteken készült, a költségvetési EU-csúcs ideje alatt – a szerk.). Nem szabad feladni a célt, hogy a térség országai gazdaságilag fölzárkózhassanak a nyugat-európai szinthez. Ehhez nekünk továbbra is szükségünk van a kohéziós támogatásokra, az agrártámogatásoknak szinten kell maradni. A kiadási oldal vitáját pedig meg kell előznie a bevételi oldalról szóló döntésnek, hiszen kabáthoz varrjuk a gombot, nem fordítva. Kohéziós- és agrárügyekben a kontinens nyugati felén is vannak támogatónk, mint Írország vagy Olaszország.
Milyen intézkedésekkel próbálják biztosítani a növekedést idén, mikor várható kormánydöntés az újabb gazdaságvédelmi akciótervről?
A miniszterelnök évértékelőjéből is kiderült, hogy a kormány idén a klímavédelmi intézkedésekre helyezte a nagyobb hangsúlyt. Nyolc olyan pontot határoztunk meg, amelyek a klímavédelemhez szükségesek. A munka folyik tovább, vizsgáljuk a lehetőségét, hogy a család- és gazdaságvédelmi intézkedések kiegészüljenek. Jelenleg a tárcák közötti egyeztetések zajlanak.
Vagyis hátrébb sorolódott a gazdaságvédelmi akcióterv a fontossági sorrendben?
Párhuzamosan folyik a munka. Lezártunk egy klímavédelmi csomagot, és ráfordulunk az újabb feladatokra.
Kormányzati szinten korábban olyan nyilatkozatok hangoztak el, hogy februárban meglehet a kormánydöntés, és márciusban ismertethetik a gazdaságvédelmi akcióterv részleteit. Akkor ez az ütemezés nem tartható?
Időpontokat nem jelölnék ki, ez sok mindentől függ. Vannak olyan gazdaságvédelmi javaslatok, amelyeket már a gazdasági kabinet is megtárgyalt, és akár már holnap dönthetne róluk a kormány. A családvédelemben is vannak ilyen pontok. Nem lökéshullámszerűen történik a programok előkészítése és kidolgozása, hanem folyamatosan.
Ezzel együtt sokakat meglepett a kormány, hogy hirtelen mennyire zöldpárti lett. Nem olyan régen még olyan nyilatkozatokat lehetett olvasni, amelyek minimum kétségbe vonták a klímaváltozást.
A kormánytagok részéről soha nem hangoztak el ilyen nyilatkozatok. Az, hogy a kormányhoz köthető szimpatizánsok mit mondanak, rájuk tartozik. A kormány mindig is felelősen viszonyult ehhez a kérdéshez. Nagyon sok olyan intézkedésünk volt már, amelyek egy ideje, már a klímacsomag előtt is ezt a célt szolgálták. Mondok rá példát: a töltőhálózat kiépítése, és az elektromos autók vásárlásának támogatása.
Hogyan juthatnak hozzá a támogatáshoz azok, akik ugyan szeretnének környezetbarát autót, de nem engedhetik meg maguknak?
A konstrukcióval maximum 1,5 millió forint támogatást biztosítunk jelenleg. A piaci kínálat azonban inkább a felső-közép kategóriába illik, tehát olyan autókat szeretnénk behozatni a magyar piacra, amelyek olcsóbbak. A piac is reagál erre a helyzetre a maga módján, egyre olcsóbb autókkal jönnek ki, de szeretnénk ezt ösztönözni a támogatási rendszeren keresztül is.
Vagyis tárgyalnak a gépjárműpiac szereplőivel, hogy a flottájukat ebbe az irányba szélesítsék?
Erről van szó, a flottaválasztékot szeretnénk bővíteni.
Visszatérve a gazdaságvédelmi csomagra, milyen intézkedésekre készülnek?
Egyebek mellett az adózást, járulékfizetést érintőekre. Valamint a már említett nyugdíjkötvényre, ez is része a csomagnak. Bízom benne, hogy ezeken túl is lesznek a vállalkozások támogatását bővítő elemek.
A szochó további csökkentése is része a csomagnak? A tavalyinak része volt, holott már akkor is egy eldöntött intézkedésről volt szó, hiszen a hatéves bérmegállapodásba ezt belefoglalták.
Ez is egy olyan elem, amiről érdemes legalább egy negyedéves hatásvizsgálat alapján dönteni. Szeretnénk a megállapodást, ahogy eddig is, ezután is tartani.
Lesz újabb hatéves bérmegállapodás, amikor a mostani kifut?
A jelenlegi hatéves megállapodás 2022 végéig szól. Ha ezen a kormányon múlik, akkor 2023-ban is le fogunk ülni a szociális partnerekkel.
Benne lesz a csomagban a KIVA további csökkentése? Idén 12 százalékra mérséklődött az adó 13 százalékról.
Elképzelhető.
Mi lesz a KATA szerint adózókkal? 360 ezer ember várja türelmetlenül a választ.
Az a kérdés, hogy 360 ezer vállalkozó vagy ebből jelentős számú munkavállaló várja-e. Nem mindegy. A KATÁ-t egy olyan egyszerű, átlátható adónak szántuk, ami segíti a kisvállalkozók életét, de egyre több olyan visszajelzést kapunk az érdekképviseletek részéről, hogy torzul a rendszer, kezd rossz irányba bővülni. Sokan munkavállalói, alkalmazotti körökben választják ezt, egyetlen céllal, a jövedelem bővítése érdekében. Eddig az MKIK-tól és a VOSZ-tól kaptunk jelzés, ezeket vizsgáljuk. Szeretnénk ezt a témát márciusban az adótanácskozás központi témájává tenni. Nyitottak vagyunk arra, hogy ha a piaci szereplők szerint rossz az irány, akkor korrigáljunk.
Az a probléma, hogy ezek a vállalkozók nem szereznek elegendő nyugdíjjogosultsági időt, ami 20-30 év múlva üt vissza, vagy már most is negatív az egyenlegük a költségvetés szempontjából?
A nyugdíjjogosultság is gond, de nagyobb baj a piaci verseny torzítása. Ilyen trükkökkel az szerez jobb munkaerőt, aki a közös kassza rovására ügyeskedik. Ez pedig a tisztességesen működő vállalkozásoknak okoz problémát. A KATA vállalkozási adózási forma, nem arra szolgál, hogy munkaviszonyt leplezzenek vele. Az a munkavállaló, mondjuk egy informatikai vállalkozásban, aki el sem mozdul az íróasztala mellől, és ugyanúgy megkapja a munkavégzéshez szükséges dologi, tárgyi eszközöket, mint korábban, nem helyes, ha a KATA szerint adózik. Ő alapvetően nem vállalkozó, hanem alkalmazott, csak most a munkaadójából lett kizárólagos megrendelő.
Minden KATA adózónak van oka aggódnia, mindenkit meg fog találni a NAV kommandó, vagy cégmérethez kötik az ellenőrzéseket? Mi alapján fogják megtisztítani ezt a kört?
Arra kértem a NAV vezetőjét, hogy a hatóság folytasson le célzott vizsgálatokat, a KATÁ-s vállalkozásokat nézzék meg abból a szempontból, hogy mennyire igazolható vissza az MKIK anyagában megfogalmazott gyanú. A vizsgálatokból ki fog derülni, hogy mely ágazatokban, területen nagyobb a gond.
A legújabb vita az iparűzési adó kapcsán robbant ki, szinte lángba borult az ország, mások mellett Székesfehérvár és Debrecen polgármestere is hevesen tiltakozott a változtatás ellen, amely a vállalkozásoknál hagyna 80-120 milliárd forintot, ami értelemszerűen hiányozna az önkormányzati kasszákból. Mi motiválta a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot, van-e köze a tavaly őszi önkormányzati választáshoz annak, hogy pont most akarnak lépni?
A kérdésére választ is adott, hiszen az említett két város, Székesfehérvár és Debrecen mondhatni erős bástyái politikai közösségünknek. A politikai vádat tehát határozottan visszautasítom. Ami a javaslatot illeti, több olyan tagja is van a tanácsnak, aki nem csak a belföldi, hanem a külföldi cégek véleményét is tolmácsolni tudja, és az derült ki, hogy a tavalyi rekord mértékű külföldi befektetés még magasabb lehetett volna, hogyha olyan versenyképesség-javító intézkedések történnek, amelyek a lehetséges akadályokat elhárítják. Ezek közé tartozik az iparűzési adó. A 9 százalékos társasági adónk nagyon vonzó, a legkedvezőbb Európában, de – a jövedelmet érintő adókkal nem számolva - az iparűzésivel együtt valójában 27 százalék a cégek adóterhe ma Magyarországon.
Fontos, hogy még nincs döntés, a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatot tett a kormány számára. Természetesen a települések véleményének kikérdezése nélkül nem fogunk döntést hozni. A Pénzügyminisztérium elkezdte a munkát, fogadtuk már a Megyei Jogú Városok Szövetségének vezetőit, a kistelepülések vezetőivel is tárgyalunk.
Természetesen a főváros vezetőit sem hagyjuk ki ebből a körből.
Az is lehet, hogy semmi nem lesz az egészből?
Nem zárható ki. A versenyképesség mellett vannak más, fontos társadalmi szempontok, amelyekről Székesfehérvár polgármestere is említést tett. A kormánynak mérlegelnie kell, hogy az iparűzési adóból befolyó bevétel hol és hogyan hasznosul, megfelelően használják-e fel a települések, milyen feladatokat látnak el ebből. Ezekről mind beszélni kell.
Ha mégis lesz, akkor hogyan kompenzálják a településeket?
Kérdés, hogy lehet-e egyáltalán kiesésről beszélni. A versenyképesség javulása ugyanis hozhat annyi többletbevételt, amibe belefér az adó átalakítása. A versenyképességi tanács ülésén is megfogalmazódott, hogy az önkormányzatoknak nem kell feltétlenül bevételkieséssel számolniuk. A gazdasági növekedés többletbevételéből juthat a központi feladatokra, és az önkormányzatiakra is.
Beszéljünk az egészségügyről. Tartanak még a tárgyalások a kórházi beszállítókkal?
Igen, február 29-én fognak lezárulni a tárgyalások. A 100 millió forint feletti követeléssel rendelkező cégekkel egyeztetünk, azokkal, akik a tartozás döntő többségével, 49 milliárd forinttal bírnak. Mindenki számára van egy ajánlatunk, mindenki mérlegelheti, hogy elfogadja-e.
Ez egységes ajánlat, vagy cégre szabott?
Egységes ajánlatot kapnak, nem kivételezünk senkivel.
A sajtóban megjelentek szerint a tőkekövetelés 20 százalékának elengedését várják el a cégektől. Ez így van?
Nagyjából erről van szó.
Mi a cégek reakciója, van köztük olyan, akivel nem fog összejönni a megállapodás?
Van, akivel már sikerült megállapodni, van, akivel folyamatban van, és van, aki még nem került sorra. A tárgyalások sikeressége pedig nyilván befolyásolja majd a kormányt, hogy a beszerzések központosítása során mely cégekkel tud majd hosszú távon együttműködni.
Vagyis ez a két kifutása van a történetnek: vagy megállapodunk, vagy elestek a beszállítói megbízásoktól.
Ez túlzott leegyszerűsítése a helyzetnek, és korábban is volt arra példa, emlékeim szerint 2015-ben, hogy a késedelmi kamatot egységesen elengedték. Most egy kicsit többet szeretnénk kérni a beszállítóktól. Azt viszont látni kell, hogy ezek olyan vállalatok, amelyek az évek alatt jól tudtak alkalmazkodni ahhoz a helyzethez, hogy a kórházak adóssága rendre újratermelődik. Hogy mi miatt, az a legfontosabb kérdés: az ÁSZ, illetve a KEHI által végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy sajnos nem minden az üzleti szabályok betartása szerint zajlik ezen a piacon.
Korrupcióra gondol?
A vizsgálatok, illetve a hozzám eljutott NAV-jelentések alapján mondhatom, hogy igen, az esetek egy része ilyen típusú, költségvetési csalás. Ehhez alkalmazkodott egy vállalkozói kör.
Itt polgári jogi megállapodásokról beszélünk: megtörtént a teljesítés, azt befogadták, a szállító joggal tart igényt az ellenértékre. A kormány viszont azt mondja, hogy mégsem fizeti ki őket, mert sok esetben a korrupció árnya vetül a szerződésekre. Erről van szó?
Inkább úgy fogalmaznék: érthetetlen szerződések vannak. Miért van az, hogy ugyanaz a cég az egyik kórháznak adott összegért szállítja azt, amit a másik kórháznak a kétszereséért? Itt valahol, valaki nem a maximális felelősséggel járt el a kórház részéről. Vagy, hogy van az, hogy bizonyos kórházakban nem az igazgató dönt egyes megrendelésekről, hanem az ellátást végző orvos? A gyógyítás szempontja külön pályán fut a gazdálkodástól.
Várható, hogy büntetőjogi felelősségre vonások lesznek a kórházi menedzsmentben?
Ennek eldöntése a jogászok dolga, de vannak olyan lezárult vizsgálatok, amelyek következménnyel járnak.
Látszik már, hogy a 2021-es költségvetésben az egészségügy az eddigieknél hangsúlyosabb figyelmet kaphat?
Eddig is azt kapott, ebben nincs változás.
Az ideihez képest több forrás fog kapni az ágazat?
Még előtte állunk a tervezési munkának, de az ideihez képest biztos bővülni fog a keret. Ebbe beleértem a főváros új szerepkörét az egészségügyben, az ezzel kapcsolatos megállapodások ismertek, ezt a pénzt a költségvetés rendelkezésre fogja bocsátani. Az a kormányzati cél, hogy az egészségügy a következő évben is nyertese legyen a gazdasági növekedésnek.
2021-ben folytatódhat az szja-csökkentési program? Mekkora lehet a kulcs?
Mindig meg kell találni az egyensúlyt az adott évi költségvetésben a bérek növekedése, a beruházások támogatása, az adósságállomány és az adók csökkentése között.
2021-re kevésbé reális azt kitűzni, hogy az szja általános szintje csökkenjen, de ez nem zárja ki azt, hogy a következő években erre sor kerüljön.
A forint jelenlegi árfolyama (az interjú készítése idején 337,87 forinton jegyezték az eurót – a szerk.) elfogadható a kormány számára? Az lenne a 400 forintos euró is?
A kormánynak nincs árfolyamcélja, az árstabilitás, árfolyamkérdések a jegybank hatáskörébe tartoznak. Én mindent elmondtam már az árfolyamkérdésekkel kapcsolatban, ezeket nem kívánom elismételni. Az a fontos mindenki számára, hogy stabil is kiszámítható árfolyamszint legyen. Másodlagosnak tartom azt, hogy erre a szintre hol áll be a forint, mert ezt a piac alakítja ki. Annak azért együtt örülhetünk, hogy a devizahitelek kikerültek a családok hitelei közül, innen veszély már nem fenyegeti a háztartásokat.
De fenyegeti őket az infláció megugrása az importált infláción keresztül.
A jegybank szerint tavaszra lejjebb kerül a januári kiugró áremelkedési ütem. Az év elején az üzemanyagok és az élelmiszerek ára nőtt jelentősebben, amelyekre a kormány ráhatása csekély. Ami kormányzati hatáskörbe tartozik, mint a háztartási energia, vagy a tankönyvek, azoknál az árváltozás mélyen alatta maradt az inflációs célnak.
Akkor tartják az idei 2,8 százalékos inflációs tervüket?
Igen, azt gondoljuk, hogy ehhez közeli lesz az éves árváltozás mértéke.
Még mindig nem került sor a Budapest Bank eladására, holott rendre belengetik, hogy hamarosan eladhatják a portékát.
Naprakész információim nincsenek a bank eladásáról,erről Bártfai-Mager Andrea minisztertársam tud felvilágosítást adni.
És nem naprakész információi vannak?
Ha szükséges, a PM részt vesz az előkészítő munkában.
Idén sor kerülhet az eladásra? Vagy ha nem, akkor mi hátráltatja a folyamatot?
Különböző értékelések és kormányzati koncepciók futnak párhuzamosan egymással. Olyan opció is van, amelyik akár reálissá is teheti a bank idei értékesítését.
Ilyen szempont, hogy legalább a vételárát vissza kell hoznia a banknak?
Reményeink szerint úgy hasznosul a nemzetgazdaság szempontjából az ügylet, hogy visszahozza a vételárat.
