Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu szakújságírója a Trend Fm Reggeli Monitor című műsorában beszélt a tőke- és pénzpiaci kilátásokról.
Tarol a Magyar Állampapír Plusz (MÁP), már az első hónapban elfogyott belőle 1000 milliárd forint. Így könnyedén teljesíthetőnek tűnik az az akár csak hetekkel ezelőtt is kincstári optimizmusnak tartott pénzügyminisztériumi cél, miszerint a lakosság által tulajdonolt állampapírok tavaly év végi 5900 milliárdos állománya öt éven belül 11 ezermilliárdosra növelhető. Ami viszont igazán érdekes, hogy az 1000 milliárdból 700 milliárd friss pénz. Valóban ennyien vágták volna fel a "párnacihát", hogy vegyenek a kamatadó-mentes, bármikor visszaváltható és 5 év alatt közel 5 százalékos átlaghozamot biztosító MÁP-ból?
Első ránézésre hasonlóan furcsának tűnik az arany hirtelen jött szárnyalása. Jó-jó, hogy megannyi bizonytalanság van a világban, ami arra ösztökélheti a befektetőket, hogy a jó öreg menedékeszközbe tegyék át a féltve őrzött megtakarításaikat. Mindenekelőtt az amerikai-kínai kereskedelmi háború, az USA konfliktusa Iránnal, miközben a vezető jegybankok (Fed, EKB) egyre valószínűbbé váló kamatcsökkentései is mind-mind az arany malmára hajthatják a vizet. Csakhogy ezekhez hasonló afférok az utóbbi hat évben is előfordultak, miért pont most tört ki a sárga nemesfém árfolyama az 1200-1300 dollár közötti sávból?
Mi lesz a Budapest Bankkal? Örökzöld kérdés ez 2015 februárjától, midőn a magyar állam megvette az amerikai GE-től a hitelintézetet, méghozzá akkor indokolatlanul magasnak tűnő, közel 200 milliárd forintos áron. S kellett volna eladnia három éven belül, azaz legkésőbb 2018 februárjáig, ezt a határidőt szabta meg ugyanis az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az Erste Bank Hungary Zrt.-vel és a magyar kormánnyal aláírt megállapodásában arra, hogy az állam a bankokban meglévő többségét legalább kisebbségivé faragja le. Míg ez az MKB esetében megtörtént, a BB-nél már közel másfél éves a csúszás. Egy januári kormányrendelet legkésőbb június 30-áig tette Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter feladatául, hogy kutassa fel a potenciális (és kizárólag pénzintézeti) vevőjelölteket és számoljon be a tárgyalásai eredményéről. Ez a július 3-ai kormányülésen nem történt meg, legalábbis ez derült ki a Kormányinfón, kérdés, vajon mi az oka ennek.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
