<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Hogyan élték túl a válságot a vendéglátósok, fesztiválszervezők? Egyáltalán - túlélték?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Gerendai Károllyal - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. július 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Eddig úgy tudtuk, hogy egy nemzetközi megállapodás alapján az Orbán-kormány már két éve, 2018. február 9-éig köteles lett volna intézkedni a Budapest Bankban (BB) meglévő részesedése legalább többségének az eladásáról. Ám e megállapodás egyik aláírója, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) most azt közölte a Privátbankár.hu-val, hogy ilyen, jogilag értelmezhető kötelezettség nem szerepel a megállapodásban.

Vasárnap volt öt éve annak, hogy a kormány, az EBRD-vel, valamint az osztrák Erste Csoporttal egy, az egész hazai bankszektor szempontjából nagy jelentőségű megállapodást írt alá.  Ebben három fontos vállalást tettek Orbán Viktorék:

  1. a 2010-ben bevezetett, 2014-ben a büdzsének összességében még 148 milliárd forintot jelentő bankadót 2016-2019 között csökkentik,
  2. tartózkodni fognak az olyan törvényektől, amelyek negatív hatással lennének a bankok jövedelmezőségére, emellett biztosítják a tisztességes versenyt és az egyenlő bánásmódot az egyes bankokkal szemben,
  3. az állam nem szerez többségi befolyást a rendszerszinten fontos helyi bankokban, valamint a következő három évben magánkézbe adja a bankokban szerzett többségét.

Míg ezek közül az első kettő gyakorlatilag teljesítettnek tekinthető – noha a tranzakciós illeték eltörlését a kereskedelmi bankok jó ideje nem tudják elérni –, addig a harmadik esetében már kétéves elmaradásban van a kabinet.

Bár konkrét banknevek nem szerepeltek a megállapodásban, annak szignálásakor csak az MKB volt az állam többségi tulajdonában. E hitelintézet részvényei 2016 júniusában – tehát jóval a hároméves perióduson belül – teljes egészében magyar magánbefektetőkhöz kerültek, s abban többszöri tulajdonosváltást követően jelenleg közvetve Mészáros Lőrinc befolyása a legnagyobb.

Más a helyzet a Budapest Bankkal, amely négy nappal az EBRD-Erste-kormány megállapodás aláírását követően került a magyar állam kizárólagos tulajdonába, mikor azt kivásárolta az amerikai GE Capitaltől. Vagyis, ha hűek akarunk maradni a paktum szövegéhez, akkor már erre a deal-re sem kerülhetett volna sor – még akkor sem, ha a tárgyalások már hónapok óta zajlottak és az csak véletlen egybeesés, hogy az aláírásra 2015. február 13-án került sor.

Akkor még aligha gondolhatta volna bárki, hogy a BB kizárólagos állami tulajdonlása öt év múlva is sértetlen lesz. Különösen, hogy alig valamivel több mint fél év múlva, 2015 október elején a kormány döntött arról, hogy lehetőség szerint még abban az évben, de legkésőbb 2016 első felében értékesíti az – ahogy Lázár János, a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter egy kormányinfón fogalmazott – az átmenetileg állami tulajdonban levő MKB-t és BB-t.

Ez azonban – mint már említettük – csak az MKB esetében valósult meg. A BB-nél viszont évekig nagy csend következett, ami – talán nem véletlenül – pont az EBRD-Erste-kormány megállapodásban megszabott hároméves határidő lejártakor látszott megtörni. Akkor a BB egy új vezérigazgató-helyettesi posztot hozott létre, amelyet Rogán Antal kabinetminiszter bizalmasa, Puskás András foglalt el, aki 2005-től 2014-ig a Belváros-Lipótváros alpolgármestere, egy időben pedig Rogán helyettese volt. Puskás az Eximbanktól érkezett, amelyben annak ellenére lehetett vezérhelyettes – majd főnöke, Urbán Zoltán 2017 végi tragikus halálát követően átmenetileg első ember –, hogy párt (esetében a Fidesz) tagjaként addig nem vállalhatott volna tisztséget, ám egy jogszabályváltozás, az akkor elhíresült Lex Puskás ezt lehetővé tette.

Puskás átigazolását a 24.hu akkor összefüggésbe hozta azzal, hogy értesülése szerint a kormány úgy akarja teljesíteni a BB-vel szemben még megmaradt kötelezettségét, hogy azt összeboronálja az MKB-val és az akkor még javában a takarékszövetkezetek integrációján ügyködő Takarékbankkal – amely csak 2019 novemberében olvasztotta magába a takarékokat és a kereskedelmi bankját –, hogy aztán e trió egyfajta mega-, vagy szuperbankot formáljon.

Ezt az ötletet forrásaink szerint az ihlette, hogy az állam 2015 februárjában rendkívül magasnak tekintett, 700 millió dolláros összegért vette meg a GE-től a BB-t, miközben az állítólag akkor reálisan ennek csak a felét érte. Az állam már csak politikai okokból – magyarul, nehogy az elkótyavetyélés vádja érje - nem akart a 700 millió dollárnál (akkori árfolyamon mintegy 200 milliárd forintért) alacsonyabban áron túladni a bankon, viszont nem volt olyan piaci jelentkező, aki hajlandó lett volna ennyit fizetni érte. Az MKB-val és a Takarékbankkal való összevonással azonban ezt a gondot le lehetett volna küzdeni – vélték az ötletgazdák.

Ám ez a mesterterv akkor megrekedt. További csaknem egy évig kellett várni az újabb fejleményig. Egy nappal azt követően, hogy az Mfor.hu megírta, a kormány elszánta magát a BB kapcsán akkor már közel egyéves késésben lévő kötelezettsége teljesítésére, a kormány a 2019. január 24-ei ülésén úgy határozott, legalább 200 milliárd forintért értékesíteni kell a bankot, s Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszternek legkésőbb 2019. június 30-áig tárgyalnia kell a vevőként szóba jöhető pénzintézetekkel. Addig hárman jelezték nyilvánosan a vételi szándékukat: az Erste Bank Hungary, az MKB, valamint a belga KBC, a K&H anyabankja, majd néhány héttel később még ketten, a Raiffeisen és a Takarékbank is csatlakoztak a reménybeli kérők közé.

A nagy érdeklődés alapján logikusnak tűnt a versenyeztetés, ám erre sem került sor. Bár ahogy azt az Mfor.hu elsőként megírta, a 2019. június 30-ai határidő lejártát követően, a július 10-ei ülésén a kormány kapott tájékoztatást, de az nem tartalmazott javaslatot a BB-privatizáció megvalósításának módjáról, így nem is volt miről dönteni. Hiába van ugyanis meg már a vevőjelölt, még időre van szükség, hogy a tranzakcióhoz szükséges feltételek teljesüljenek – mondták akkor forrásaink. Ami csak felmelegítette azt a korábbi értesülést, miszerint a végső megoldás majd az lesz, hogy a BB az MKB-val és a Takarékbankkal alkot majd egy szuperbankot.

Ám ez még odébb van, akár évekbe is beletelhet, míg a tranzakcióra pont kerül. Erre utal az is, hogy a BB-be tavaly több vezető beosztású személyt is ötéves munkaszerződéssel vettek fel, azzal a megjegyzéssel, ne aggódjanak, nagy esély van arra, hogy kitöltik a mandátumukat.

S hogy mit szól az EBRD ahhoz, hogy a kormány immár 2 éve adós az írásban vállalt kötelezettsége teljesítésével és ez a késés akár még évekkel meghosszabbodhat? A lapunk megkeresésére a londoni székhelyű nemzetközi pénzügyi intézmény sajtóosztályának válaszából az derül ki, hogy a csúszásnak nincs szankciója, ami egy ekkora horderejű megállapodás esetén meglehetősen furcsa. "Bár mi teljes mértékben támogatjuk a privatizációs folyamatés elkötelezettek maradunk az iránt, ahogy az a megállapodásban is szerepel, meg kell jegyeznünk, hogy az önmagában csak a vállalalás teljesítésével kapcsolatos jóhiszeműséget fejezte ki, de egyik fél számára sem írt elő jogi értelmű kötelezettséget" - közölte most írásban az EBRD lapunkkal. Hozzátéve: az a kormány döntése, hogy mikor ad el egy bankot.

Lapunk mind az öt, a Budapest Bank iránti érdeklődését korábban jelzett érdeklődőt megkérdezte, fenntartják-e a vételi szándékukat. Ezt hárman, az Erste, a Raiffeisen és a KBC megerősítették, az MKB és Takarékbank viszont ezúttal nem kívánt reagálni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Bedöntheti-e az Orbán-kormányt a Pegasus-ügy? A hét videója
Izsó Márton - Ponyeczki Dóra - Wéber Balázs | 2021. július 23. 19:01
A lehallgatási botrány akár egy James Bond-film forgatókönyve is lehetne: egy kibercég kémprogramokat ad el autoriter hajlamú kormányoknak, amelyek azok segítségével politikusok, újságírók, cégvezetők telefonjait figyelik meg, a gyanú szerint politikai céllal. Sajtóhírek szerint az ügyben Magyarország is nyakig benne van. A magyar kormány nem cáfolja a szoftver beszerzését és használatát, de azt mondja, hogy semmi törvénytelen nem történt, az egész csak hisztéria. De tényleg csak erről van szó? Hol van a határ jogos és jogtalan megfigyelés között? Bízhatunk-e még egyáltalán a hatalomban? Lesz-e az ügynek bármilyen következménye? És emlékszünk-e még Edward Snowdenre vagy Julian Assange-re? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.  
Makro / Külgazdaság Megrohanták a magyarok Horvátországot
Privátbankár.hu / MTI | 2021. július 23. 17:37
Lényegesen nőtt a nyaralók száma.
Makro / Külgazdaság Egy ország, amely élen járt az oltásokban, most mégis fenyegeti a negyedik hullám
Privátbankár.hu | 2021. július 23. 14:46
Egymillió izraeli továbbra is elutasítja a koronavírus elleni oltást. A kormány most szankciókat helyezett kilátásba velük szemben, hogy útját állja a negyedik hullámnak. Eddig a lakosság 62 százalékát oltották be. Eközben kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, mennyire véd meg a Pfizer a súlyos megbetegedéstől a delta variánssal szemben.
Makro / Külgazdaság Izrael csökkentett a Pfizer-vakcina értékelésén
MTI | 2021. július 23. 08:59
 Izrael egészségügyi minisztériuma csütörtökön tovább csökkentette és már csak 39 százalékosra értékelte a Pfizer-BioNTech cégek által fejlesztett vakcina hatásosságát a koronavírus-fertőzés ellen, ugyanakkor közölte azt is, hogy a súlyos megbetegedés ellen 91,4 százalékban még mindig véd az oltóanyag.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: nagyon nehéz hónapok előtt állunk
Privátbankár.hu | 2021. július 23. 08:35
A miniszterelnök szerint januárban vagy februárban lehet népszavazás az általa gyermekvédelminek nevezett törvényről.    
Makro / Külgazdaság Újabb állami beszerzésekre szerződhet a Delta Systems Kft.
Privátbankár.hu | 2021. július 22. 17:50
Mobiltelefonok beszerzésére kaphat állami megbízást a Delta Technologies Nyrt. leányvállalata, a Delta Systems Kft.
Makro / Külgazdaság Nem nyúlt az eurókamathoz az EKB
MTI | 2021. július 22. 14:52
Ahogy arra számítani lehetett.
Makro / Külgazdaság Angela Merkel szigorúbban ellenőriztetné, hogy kik férhetnek hozzá a kémszoftverekhez
Privátbankár.hu | 2021. július 22. 13:20
Szerinte meg kéne előzni, hogy olyan országok is igénybe vehessék a programokat, ahol nem biztosított azok használatának hatósági ellenőrzése.
Makro / Külgazdaság A cseh és a holland olimpiai csapatban is találtak koronásokat
Privátbankár.hu | 2021. július 22. 12:14
Versenyző és stábtag is van az újonnan azonosított fertőzöttek között.
Makro / Külgazdaság Alig emelkedik az oltottak száma - pedig az új fertőzötteké csendben növekszik
Privátbankár.hu | 2021. július 22. 09:31
Bár emelkedik a napi új fertőzöttek száma, a súlyos, kórházi kezelést igénylő esetek száma csökken - naponta csak pár ezer fővel nő az oltottak tábora.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos