Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Eddig úgy tudtuk, hogy egy nemzetközi megállapodás alapján az Orbán-kormány már két éve, 2018. február 9-éig köteles lett volna intézkedni a Budapest Bankban (BB) meglévő részesedése legalább többségének az eladásáról. Ám e megállapodás egyik aláírója, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) most azt közölte a Privátbankár.hu-val, hogy ilyen, jogilag értelmezhető kötelezettség nem szerepel a megállapodásban.

Vasárnap volt öt éve annak, hogy a kormány, az EBRD-vel, valamint az osztrák Erste Csoporttal egy, az egész hazai bankszektor szempontjából nagy jelentőségű megállapodást írt alá.  Ebben három fontos vállalást tettek Orbán Viktorék:

  1. a 2010-ben bevezetett, 2014-ben a büdzsének összességében még 148 milliárd forintot jelentő bankadót 2016-2019 között csökkentik,
  2. tartózkodni fognak az olyan törvényektől, amelyek negatív hatással lennének a bankok jövedelmezőségére, emellett biztosítják a tisztességes versenyt és az egyenlő bánásmódot az egyes bankokkal szemben,
  3. az állam nem szerez többségi befolyást a rendszerszinten fontos helyi bankokban, valamint a következő három évben magánkézbe adja a bankokban szerzett többségét.

Míg ezek közül az első kettő gyakorlatilag teljesítettnek tekinthető – noha a tranzakciós illeték eltörlését a kereskedelmi bankok jó ideje nem tudják elérni –, addig a harmadik esetében már kétéves elmaradásban van a kabinet.

Bár konkrét banknevek nem szerepeltek a megállapodásban, annak szignálásakor csak az MKB volt az állam többségi tulajdonában. E hitelintézet részvényei 2016 júniusában – tehát jóval a hároméves perióduson belül – teljes egészében magyar magánbefektetőkhöz kerültek, s abban többszöri tulajdonosváltást követően jelenleg közvetve Mészáros Lőrinc befolyása a legnagyobb.

Más a helyzet a Budapest Bankkal, amely négy nappal az EBRD-Erste-kormány megállapodás aláírását követően került a magyar állam kizárólagos tulajdonába, mikor azt kivásárolta az amerikai GE Capitaltől. Vagyis, ha hűek akarunk maradni a paktum szövegéhez, akkor már erre a deal-re sem kerülhetett volna sor – még akkor sem, ha a tárgyalások már hónapok óta zajlottak és az csak véletlen egybeesés, hogy az aláírásra 2015. február 13-án került sor.

Akkor még aligha gondolhatta volna bárki, hogy a BB kizárólagos állami tulajdonlása öt év múlva is sértetlen lesz. Különösen, hogy alig valamivel több mint fél év múlva, 2015 október elején a kormány döntött arról, hogy lehetőség szerint még abban az évben, de legkésőbb 2016 első felében értékesíti az – ahogy Lázár János, a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter egy kormányinfón fogalmazott – az átmenetileg állami tulajdonban levő MKB-t és BB-t.

Ez azonban – mint már említettük – csak az MKB esetében valósult meg. A BB-nél viszont évekig nagy csend következett, ami – talán nem véletlenül – pont az EBRD-Erste-kormány megállapodásban megszabott hároméves határidő lejártakor látszott megtörni. Akkor a BB egy új vezérigazgató-helyettesi posztot hozott létre, amelyet Rogán Antal kabinetminiszter bizalmasa, Puskás András foglalt el, aki 2005-től 2014-ig a Belváros-Lipótváros alpolgármestere, egy időben pedig Rogán helyettese volt. Puskás az Eximbanktól érkezett, amelyben annak ellenére lehetett vezérhelyettes – majd főnöke, Urbán Zoltán 2017 végi tragikus halálát követően átmenetileg első ember –, hogy párt (esetében a Fidesz) tagjaként addig nem vállalhatott volna tisztséget, ám egy jogszabályváltozás, az akkor elhíresült Lex Puskás ezt lehetővé tette.

Puskás átigazolását a 24.hu akkor összefüggésbe hozta azzal, hogy értesülése szerint a kormány úgy akarja teljesíteni a BB-vel szemben még megmaradt kötelezettségét, hogy azt összeboronálja az MKB-val és az akkor még javában a takarékszövetkezetek integrációján ügyködő Takarékbankkal – amely csak 2019 novemberében olvasztotta magába a takarékokat és a kereskedelmi bankját –, hogy aztán e trió egyfajta mega-, vagy szuperbankot formáljon.

Ezt az ötletet forrásaink szerint az ihlette, hogy az állam 2015 februárjában rendkívül magasnak tekintett, 700 millió dolláros összegért vette meg a GE-től a BB-t, miközben az állítólag akkor reálisan ennek csak a felét érte. Az állam már csak politikai okokból – magyarul, nehogy az elkótyavetyélés vádja érje - nem akart a 700 millió dollárnál (akkori árfolyamon mintegy 200 milliárd forintért) alacsonyabban áron túladni a bankon, viszont nem volt olyan piaci jelentkező, aki hajlandó lett volna ennyit fizetni érte. Az MKB-val és a Takarékbankkal való összevonással azonban ezt a gondot le lehetett volna küzdeni – vélték az ötletgazdák.

Ám ez a mesterterv akkor megrekedt. További csaknem egy évig kellett várni az újabb fejleményig. Egy nappal azt követően, hogy az Mfor.hu megírta, a kormány elszánta magát a BB kapcsán akkor már közel egyéves késésben lévő kötelezettsége teljesítésére, a kormány a 2019. január 24-ei ülésén úgy határozott, legalább 200 milliárd forintért értékesíteni kell a bankot, s Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszternek legkésőbb 2019. június 30-áig tárgyalnia kell a vevőként szóba jöhető pénzintézetekkel. Addig hárman jelezték nyilvánosan a vételi szándékukat: az Erste Bank Hungary, az MKB, valamint a belga KBC, a K&H anyabankja, majd néhány héttel később még ketten, a Raiffeisen és a Takarékbank is csatlakoztak a reménybeli kérők közé.

A nagy érdeklődés alapján logikusnak tűnt a versenyeztetés, ám erre sem került sor. Bár ahogy azt az Mfor.hu elsőként megírta, a 2019. június 30-ai határidő lejártát követően, a július 10-ei ülésén a kormány kapott tájékoztatást, de az nem tartalmazott javaslatot a BB-privatizáció megvalósításának módjáról, így nem is volt miről dönteni. Hiába van ugyanis meg már a vevőjelölt, még időre van szükség, hogy a tranzakcióhoz szükséges feltételek teljesüljenek – mondták akkor forrásaink. Ami csak felmelegítette azt a korábbi értesülést, miszerint a végső megoldás majd az lesz, hogy a BB az MKB-val és a Takarékbankkal alkot majd egy szuperbankot.

Ám ez még odébb van, akár évekbe is beletelhet, míg a tranzakcióra pont kerül. Erre utal az is, hogy a BB-be tavaly több vezető beosztású személyt is ötéves munkaszerződéssel vettek fel, azzal a megjegyzéssel, ne aggódjanak, nagy esély van arra, hogy kitöltik a mandátumukat.

S hogy mit szól az EBRD ahhoz, hogy a kormány immár 2 éve adós az írásban vállalt kötelezettsége teljesítésével és ez a késés akár még évekkel meghosszabbodhat? A lapunk megkeresésére a londoni székhelyű nemzetközi pénzügyi intézmény sajtóosztályának válaszából az derül ki, hogy a csúszásnak nincs szankciója, ami egy ekkora horderejű megállapodás esetén meglehetősen furcsa. "Bár mi teljes mértékben támogatjuk a privatizációs folyamatés elkötelezettek maradunk az iránt, ahogy az a megállapodásban is szerepel, meg kell jegyeznünk, hogy az önmagában csak a vállalalás teljesítésével kapcsolatos jóhiszeműséget fejezte ki, de egyik fél számára sem írt elő jogi értelmű kötelezettséget" - közölte most írásban az EBRD lapunkkal. Hozzátéve: az a kormány döntése, hogy mikor ad el egy bankot.

Lapunk mind az öt, a Budapest Bank iránti érdeklődését korábban jelzett érdeklődőt megkérdezte, fenntartják-e a vételi szándékukat. Ezt hárman, az Erste, a Raiffeisen és a KBC megerősítették, az MKB és Takarékbank viszont ezúttal nem kívánt reagálni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Szigorúbb intézkedéseket vezet be Szlovákia
MTI | 2021. január 18. 07:16
Szlovákiában újabb országos tesztelés kezdődik, egyúttal az eddigieknél szigorúbb korlátozásokat vezetnek be a koronavírus-járvány megfékezése érdekében - jelentette be vasárnap esti sajtóértekezletén Igor Matovic miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Negatív teszt, karanténkötelezettség: ezek nélkül nem lehet az Egyesült Királyságba utazni
MTI | 2021. január 18. 07:01
A brit kormány hétfőtől átmenetileg minden országból megszüntette a karanténkötelezettségtől mentes beutazás lehetőségét az Egyesült Királyságba. Ezzel egy időben érvénybe lépett az a rendelkezés is, amelynek értelmében csak negatív koronavírus-teszt felmutatásával lehet belépni az országba.
Makro / Külgazdaság 75 éve lépett színre a botanikusból lett véreskezű diktátor
Káncz Csaba | 2021. január 17. 18:21
Az albán kommunista vezetés Sztálin 1930-as években alkalmazott erőszakos modernizációját tekintette példaképnek, és ez hamarosan a terrorban is testet öltött.  A Föld első hivatalosan ateista országát napjainkban Törökország reiszlamizálja.  Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság A véltnél több idős ember halt meg, miután beoltották a Pfizer-vakcinával
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 17. 16:21
Norvégiában harminc idős, súlyos betegnél mellékhatások jelentkeztek a vakcina beadását követően, közülük tizenhárman meghaltak. További tizenhat halálesetet is vizsgálnak. A veszélyeztettek korhatárát 75 évre csökkentették.
Makro / Külgazdaság Nagy harc dúl Merkel székéért a német jobboldalon
Wéber Balázs | 2021. január 17. 13:16
Bár tegnap új elnököt választott a CDU Armin Laschet személyében, korántsem biztos, hogy ő lesz a jobboldal kancellárjelöltje. A választók ugyanis jobban kedvelik a testvérpárt, a CSU vezérét, Markus Södert.
Makro / Külgazdaság Kevesebb vakcinát kapunk a jövő héten
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 17. 10:33
 Erről Müller Cecília beszélt egy ma reggel közölt interjúban.
Makro / Külgazdaság Covid: újabb mélypontra süllyedt az elhunytak száma itthon
Privátbankár.hu | 2021. január 17. 09:51
Az elmúlt 24 órában 77-en hunytak el a koronavírussal öszefüggésben - utoljára november 9-én jelentettek ennél kevesebb áldozatot. A kórházi ellátásra szorulók száma is folyamatosan és jelentősen csökken.
Makro / Külgazdaság Márciusig kétmillió embert oltana be a kormány
MTI | 2021. január 16. 16:38
Ha bejöhetnek az orosz és kínai vakcinák. Ha csak az uniós beszerzésre hagyatkozhatunk, akkor szeptember vége előtt nem lehet feloldani a korlátozásokat - értesült az M1.
Makro / Külgazdaság Armin Laschet nyert a CDU elnökválasztásán
Privátbankár.hu | 2021. január 16. 12:34
Orbán Viktor számára lehetett volna jobb is a választás eredménye.
Makro / Külgazdaság Itt a kínai Sinopharm-KISOKOS
Kormos Olga | 2021. január 16. 11:16
Most már szinte biztosra vehetjük, hogy jön a kínai vakcina Magyarországra, s a beregisztrált emberek akár akarják, akár nem, abból kapnak majd, ami épp van. Például annak a Sinopharmnak az oltóanyagából, melynek két vezetője épp pénteken mondott le tisztségéről. 
Friss
hírlevél