A magyar bankrendszer egyik legizgalmasabb kérdése, hogy mi lesz a még mindig állami tulajdonban lévő Budapest Bankkal, melyik bankhoz kerülhet, kik lesznek az új gazdák. Lapunk sokat foglalkozott ezzel a témával, az elsők között hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a BB-t egy bankcsoportba illesztené be a kormány, a Takarék Csoport és az MKB társaságában.
Az elmúlt időszakban aztán ezt az információt megerősítő hírek láttak napvilágot, melyek szerint a három intézmény keresi az együttműködés lehetőségét, elkezdődött a munka a holding kidolgozására.
A dolog tehát eldőlni látszott, az utóbbi hónapok pénzügyes személyi bejelentéseit - Nagy Márton alelnök távozását a Magyar Nemzeti Bankból, illetve Barna Zsolt alelnök távozását az OTP-től - is ebben a kontextusban értelmezte a sajtó, feltételezve, hogy a két szakember végül az új bankcsoportnál köthet ki.
Az államon nyomás van a BB miatt, a piac szerint ugyanis túlárazottan vette meg anno a bankot, 700 millió dollárért. Van tehát egy elvárás a kormány felé, hogy minimum ezen az áron, vagy inkább némi haszonnal adjon túl a portékán.
A holding alakulásának híre apropóján egy ellenzéki képviselő, Kocsis-Cake Olivio a Párbeszédtől fordult kérdésekkel Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszterhez. Azt tudakolta: "Hogyan és mikor fog megtérülni az állam illetve az adófizetők számára a Budapest Bankra költött kb. 700 millió dollár, azaz közel 200 milliárd forint"?
Választ Fónagy Jánostól, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkárától kapott e hét pénteken. Ebből kiderül, hogy a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank irányába tett vállalás teljesítésének érdekében folytat tárgyalásokat a Budapesti Hitel- és Fejlesztési Bank zrt.-ben fennálló többségi közvetett állami tulajdon megszüntetése érdekében. Fónagy szerint a felek egy nem kötelező erejű szándéknyilatkozatot írtak alá, amely az egyesülés lehetőségének, valamint annak lehetséges gazdasági, pénzpiaci hatásainak vizsgálatára jogosítja fel az érintetteket.
A vizsgálat célja annak feltárása, hogy egy nagyobb bankcsoport részeként történő működés hatékonyabban tudja-e szolgálni a tulajdonosok gazdasági és stratégiai érdekeit, mint a részesedés értékesítése, vagy jelenlegi tulajdonosi struktúrában történő megtartása - közölte végül az államtitkár.
Ebből az olvasható ki, hogy a kormány nem számolt le azzal a lehetőséggel, hogy a BB-t tartósan állami tulajdonban tartsa, ám ebben az esetben kérdés, hogyan tudja teljesíteni az EBRD felé tett vállalást. Mint ahogy továbbra is benne van a pakliban, hogy az állam egyszerűen eladja tulajdonrészét a bankban.
Ez a „gig economy.” 
