BUX
35 875.71
-1.28%
-465.00
OTP
10 370.00
-2.99%
-320.00
MOL
1 970.00
-0.86%
-17.00
RICHTER
6 810.00
+0.67%
+45.00
MTELEKOM
393.00
-1.87%
-7.00
 
2020. május 21. 20:25

A több mint két éve, 2018 februárjában nyilvánosságra került elképzelés egy szuperbank létrehozásáról ugyanis az előre megírt forgatókönyv szerint halad. Eszerint jelentette be a piaci berkekben „ellen-OTP”-ként aposztrofált majdani intézmény három leendő tagjából kettő, a Takarék Csoport és az MKB Bank azon szándékukat, hogy egyesülnének egymással. Hozzájuk csatlakozik majd a Budapest Bank (BB), ez a lépés továbbra sem került le a napirendről, legfeljebb annak időpontja kérdéses.

A cikk eredetileg az mfor.hu-n jelent meg.

A koronavírus-járvány egy dolgot biztosan nem változtatott meg: a még évekkel ezelőtt kiötlött szuperbank létrehozását, a Takarék Csoport, az MKB és a Budapest Bank (BB) egyesítésével. A múlt péntek kora esti, az MKB Bank tőzsdei jelenléte miatt a kereskedés zárása után tett bejelentés arról, hogy a három szereplőből kettő, az MKB és a Takarék Csoport kinyilvánította fúziós szándékát, csak a kívülállók számára volt meglepő. A két bankban ugyanis már hosszú hónapok óta folynak a háttérmunkálatok, amelyek menetrendjét a COVID-19 sem akasztotta meg – erősítették meg forrásaink.

Így szerintük a járvány nélkül is nagyjából mostanra jutottak volna el a felek addig, hogy nyilvánosan elismerik azt, amit bankberkekben már régóta rebesgetnek, s tulajdonképpen nem is próbáltak cáfolni. Az MKB kapcsán azért kellett „tojásokon lépkedni”, mert annak részvényeit tavaly június közepén bevezették a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT), így e hitelintézettel kapcsolatban azóta minden nyilatkozatot csak a szigorú börzei előírások szerint szabad megtenni, úgy, hogy a nyilvánosságra került információ valamennyi befektető számára ugyanabban az időpontban legyen elérhető.

Vida József, a Takarék Csoport (balról) és Balog Ádám, az MKB Bank vezetője Vida József, a Takarék Csoport (balról) és Balog Ádám, az MKB Bank vezetője

Ám azért egy-egy nyilatkozatból a vájtfülűek kaphattak iránymutatást. Legutóbb például április közepén, az MKB éves közgyűlését követő sajtótájékoztatón Balog Ádám elnök-vezérigazgató azon kijelentéséből, miszerint „az MKB alkalmas arra, hogy döntés szülessen arról, milyen jellegű szintlépést hajtson végre a következő években”. Ez annak megerősítésével ért fel, hogy a BB-vel és a Takarék Csoporttal alkotnának egyfajta szuperbankot, ahogy azt már gyakorlatilag 2018 februárja óta szinte mindenki kész tényként kezeli.

S alig egy hónappal később a döntés a szintlépésről meg is született – az MKB és a Takarék Csoport központi bankja, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank múlt pénteken jelentette be, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá egy közös pénzügyi holding társaság létrehozásáról, azzal a céllal, hogy egyesüljenek egymással. Pontosabban a szöveg még csak arról szól, hogy „vizsgálják a lehetőségeket egy új, jelentős piaci súllyal rendelkező, hazai tulajdonú bankcsoport létrehozásának keretrendszeréről", ám a közlemény annyira részletesen, számokkal alátámasztva írja le, hogy mi is jönne létre a két nagybank összetolásából, hogy az már jóval többnek tekinthető annál, mintsem hogy a felek górcső alá vesznek egy kecsegtetőnek tűnő alkalmat.

Szintlépésnek pedig azért számítana a fúziójuk, mert a hazai bankok között a mérlegfőösszegek alapján most ötödik Takarék Csoport és hetedik MKB immár közös, 4300 milliárd forintos mutatójával a második helyre rukkolhat elő, letaszítva onnan a tavaly év végi 3554 milliárdos eszköz-forrás végösszeget felmutatott K&H-t. A konszolidált, tehát a nagybanki csoportok mérlegfőösszegeit tartalmazó alábbi táblázatunkból a Takarék Csoport adatai azért hiányoznak, mert azok – mint két héttel ezelőtti megkeresésünkre közölték – még nem állnak rendelkezésre.

 

Mindenesetre az adatokból látszik, hogy az „ellen-OTP”-megfogalmazás kicsit eufemisztikus – legalábbis a számok alapján. Hiszen a Takarék- és az MKB-csoport összebútorozása után is több mint 4,5-szer kisebb lesz az aktivitásukat kifejező mérlegfőösszegük. De ha idevesszük a most még hatodik Budapest Bankot, akkor hármójuk ily módon már közel 6 ezer milliárd forintosra duzzadó mérlegfőösszege is még mindig jelentős, több mint háromszoros távolságra lenne az OTP-csoportétól.

Igaz, pestiesen szólva, addig még sok víz lefolyhat a Dunán. A többezer milliárdos kérdés ugyanis a MKB és a Takarék múlt pénteki színvallását követően már nem az, hogy tényleg létrejön-e a szuperbank, hanem az, hogy mikor. Előbb két ekkora méretű bank egyesülése, majd annak egy harmadikkal való fúziója ugyanis akár évekbe is beletelhet.

Amit hivatalosan tudunk: az MKB és a Takarék május végéig még csak arról nyújt be kérelmet a Magyar Nemzeti Bankhoz, hogy 50-50 százalékos részesedéssel Magyar Bankholding Zrt. néven megalapíthassák a fúziójukat előkészítő pénzügyi holding társaságot. Ennek az engedélyeztetése is időbe telik, s csak ezt követően fordulhat célegyenesbe az egyesülés. Bár a múlt pénteki közlemény szerint „az együttműködés konkrét formájáról, a pénzintézetek esetleges – részleges vagy teljes – fúziójáról csak később, neves nemzetközi tanácsadók bevonásával végzett vizsgálatok és egyeztetések nyomán” döntenek, valójában ez az első olvasatra feltételezettnél rövidebb időt vehet igénybe, lévén, hogy e munka már elkezdődött.

Mindazonáltal a fejleményekre rálátó forrásaink úgy vélik, 2020 végéig nem várható a két bank most kilátásba helyezett fúziója. Annak bejelentése azonban azért is volt fontos, mert bár nem kerülnek egy testbe, de már – ahogy egyik forrásunk találóan fogalmazott – „együtt repülünk tovább”.

Egy ekkora méretű fúzió persze óhatatlanul együtt jár elbocsátásokkal, bankfiókok bezárásával, mivel a párhuzamos tevékenységeket nem célszerű tovább működtetni. Össze kell hangolni az informatikát, a fiókhálózatokat, a szabályzatokat és – bármennyire is fájó – létszámleépítésekre is sor kerül. Ez amúgy már elkezdődött és nem a koronavírus kapcsán. Még ha az MKB és a Takarék ügyfélköre, termékei és szolgáltatásai kétségtelenül markánsan eltérőek is, azért így is lesznek olyan területek, amelyek átfedik egymást – erre a két bank közleménye is utal. Az a terminológia pedig, miszerint a „fiókhálózat észszerűsítésével jelentős megtakarítás érhető el”, fiókok bezárását jelenti. Mindezekkel jelentősen lehet faragni a működési költségeken, amivel a fuzionált bank versenyképesebbé válhat.

Kérdés, milyen formában valósul meg az egyesülés. Kézenfekvő lehet egy részvénycsere – tavaly nyáron erről is lehetett hallani, igaz, akkor még a Takarékbank és a Budapest Bank között, azzal a céllal, hogy így vinnék le a BB-ben most meglévő 100 százalékos állami részesedést 50 százalék alá. Annak érdekében, hogy – ha késve is, de – teljesítsék az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) 2015 februárjában az osztrák Erste és a kormány által kötött megállapodást, miszerint legkésőbb 3 éven belül az államnak nem lehet egyetlen hazai pénzintézetben sem többségi tulajdona. Ám idén februárban lapunk Londonba irányuló megkeresésére kiderült, ilyen, jogilag értelmezhető kötelezettség nem szerepel a megállapodásban.

Nyitott kapukat döngetnek Nyitott kapukat döngetnek

Visszatérve a potenciális részvénycseréhez, a korábbi verzióban arról volt szó, hogy mivel a Takarékbank gyakorlatilag (az 1 darab részvényt birtokló MFB Magyar Fejlesztési Bank kivételével) magántulajdonban van, a részvénycserével levihető a BB-ben lévő állami részesedés ötven százalék alá. Még inkább, ha az ügyletbe a szintén teljesen magántulajdonú MKB-t – amelyben közvetve Mészáros Lőrincnek és feleségének van a legnagyobb, közel 50 százalékos részvénypakettje – is bevonják. Ez az MKB részéről 2019 végéig nem volt megvalósítható, mivel az állam a bank szanálásakor vállalta az Európai Bizottság felé, hogy az 2019 végéig nem hajt végre nagyobb tranzakciót – márpedig százmilliárd forintos vagyonú bankok közötti részvénycseréje ilyennek számít. Ám az MKB-csoport 2015-ben kezdődött restrukturálási időszakának a végére ért, 2019. december 31-ére teljesítette az EU felé tett vállalásait, amely alapján várhatóan 2020 közepén lezáródhat az eljárás – közölte Balog Ádám a már említett április közepi sajtótájékoztatóján. Ez is magyarázhatja az MKB és Takarék Csoport bejelentésének időzítését.

Bár ennek kapcsán találkozni a piacon olyan véleménnyel, miszerint változott a szuperbank koncepciója, nevezetesen, mégsem nő a duó trióvá, s a Budapest Bank nem csatlakozik a fuzionáló felekhez, forrásaink szerint erről nincs szó, ez továbbra is a napirenden szerepel, ez ügyben semmi nem változott. S nemcsak azért, mert tavaly márciusban maga Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója jelentette ki, hogy a Takarékbank kérőként megméreti magát a BB privatizácójakor, ha erre lehetőség lesz, hiszen több mint egy év alatt sok minden változhat. Csakhogy az érdeklődés fennmaradására utal, hogy a március 2. óta működő azonnali fizetési rendszer bevezetését a Takarékbank, az MKB és a BB számára ugyanaz a külsős bankinformatikai cég, a Takarékinfo Zrt. végezte. Márpedig az egymástól esetenként jelentősen eltérő informatikai rendszerek összehangolása a kulcskérdése egy ekkora fúzió sikerének. Nem véletlenül emelte ki külön az MKB és a Takarék közleménye, hogy „a mai banki működés egyik kiemelt területe az informatika. Az IT-területen a működési költségek, a fejlesztések és rendszerek racionalizációja, valamint az üzemeltetési költségek jelentenek kiemelkedő potenciált”.

Teljesült feltételek

A Budapest Bank a kis- és középvállalkozói ügyfélkörével tenné teljessé a palettát, amelyhez Takarékbank a vidéki és a lakossági, az MKB pedig a nagyvállalati, privátbanki részlegét adná. Csakhogy a BB csatlakozásához még mindenképpen kell a kormány áldása. Bár Orbán Viktor még tavaly január végén bízta meg Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős minisztert, hogy 2019. június 30-áig kutassa fel a bank iránt potenciálisan érdeklődőket, s a kormány a határidő lejárta után kapott is egy tájékoztatást, az nem tartalmazott javaslatot a BB-privatizáció megvalósításának módjáról, így nem volt miről dönteni. Akkori értesüléseink szerint úgy szólt az indoklás, hogy hiába van meg már a vevőjelölt, még időre van szükség, hogy a tranzakcióhoz szükséges feltételek teljesüljenek.

Ez utóbbiak közül azonban azóta két fontos is kipipálódott a takarékszövetkezetek tavaly novemberben lezárult integrációjával, az univerzális Takarékbank felállásával, most pedig az MKB EU-s eljárásának lezárulásával. Persze még ezt követően is évekbe telhet a teljes fúzió lezárulása. E feltételezéshez beszédes adalék: a BB-ben tavaly még egy sor vezető beosztású személyt is öt évre szóló határozott idejű munkaszerződéssel vettek fel, azzal a megjegyzéssel, ne aggódjanak, nagy esély van arra, hogy kitöltik a mandátumukat.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Címkék: Vállalat Bankok

Vállalat Startupokat célozna meg Áder János klímavédelmi alapítványa  
Valkai Nikoletta | 2020. május 30. 19:55
40 millió forint keretösszeggel írtak ki pályázatot, a győztes is megvan.
Vállalat Hivatalos: bevette Debrecent a BMW
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 29. 19:59
A BMW Group átvette és kifizette a leendő debreceni autógyárának a területét, az ingatlan tulajdonjogát megszerezte.
Vállalat Három cégéből 20 milliárdos osztalék hullott Mészáros Lőrinc ölébe
Székely Sarolta | 2020. május 29. 15:36
A felcsúti polgármester három nagyobb építő- és vasútipari cége hozta a kötelezőt. Sőt, a zászlóshajónak is tekinthető Mészáros és Mészáros Kft. még várakozáson felül is teljesített.
Vállalat Trump rendelettel bünteti a közösségi médiát, mert megsértődött a Twitterre
MTI | 2020. május 29. 09:18
Mark Zuckerberg azonnal az amerikai elnök mellé állt.
Vállalat Az Audi is kisöpörte a padlást, 700 milliárd forintot vittek haza
Király Béla | 2020. május 29. 06:16
Az Audi Hungária is közzétette a 2019-es gazdasági adatait, amelyből az derül ki, hogy az autógyártó vállalat magyarországi tevékenysége tovább erősödött. Érdekesség ugyanakkor, hogy a társaság nem csak a tavalyi eredményét, hanem annál jóval nagyobb összeget vett ki osztalékként.
Vállalat Töltse fel most még kedvezőbb feltételekkel dolgozói SZÉP-kártyáját!
Natív tartalom | 2020. május 28. 11:16
A megnövekedett keretösszeg és a csökkentett terhek idén még vonzóbbá teszik a dolgozói pihenőkártyát mind a cégek, mind a munkavállalók számára. 
Vállalat Új bioüzemanyag-gyár épül Dunaföldváron
MTI | 2020. május 27. 16:11
A Pannonia Bio Zrt. nyáron kezdi a finomító építését a telephelyén.
Vállalat A hazai autóipari beszállítók jól járhatnak az ellátási láncok átalakulásával
PR | 2020. május 27. 09:38
Két esetben megindult a gyártás átszervezése Kínából Magyarországra– mondta el Konkoly-Thege Máté. A ThegePlastic Kft. ügyvezetője hozzátette, hogy a kormányzati lépések is egyre inkább a hazai ipari szereplők helyzetbe hozását segítik. A fentiek hatására a környezetterhelés is komolyan visszaeshet, illetve a körkörös gazdasághoz köthető beruházások is lendületet kaphatnak – emelte ki.
Vállalat Nyáron megszűnik az állami felügyelet a Kartonpack felett
Székely Sarolta | 2020. május 27. 07:47
Legkésőbb augusztus 15-ig megszűnik a tőzsdei társaság állami felügyelete.
Vállalat A mai nap is Jászai Gellérté
Privátbankár.hu | 2020. május 26. 09:05
970 milliós munkát nyert a 4iG.
Friss
hírlevél