Óriási költséghatása lesz a koronavírus-járványnak a hazai bankok működésére, amelyeknek komoly nehézségekkel kell megküzdeniük üzleti céljaik eléréséhez és a megváltozott ügyféligényekhez igazodó digitális fejlesztések finanszírozásához. A működési költségek jelentős lefaragásában és a digitális fejlesztések megvalósításában fontos szerepet játszhat a bankinformatikai terület teljes vagy részleges kiszervezése különösen a kis- és közepes bankok esetében.
A koronavírus-járvány felgyorsíthatja azt a hatékonyságnövelő folyamatot, amelyet a Magyar Nemzeti Bank évek óta szorgalmaz a szétaprózott hazai bankpiacon. Egyes bankinformatikai feladatok, projektek kiszervezése eddig is bevett piaci gyakorlat volt, de a járvány miatt most különösen aktuálissá vált bizonyos IT-tevékenységek és fejlesztések vagy hosszabb távon akár a teljes banki informatika kiszervezése.
Ennek egyik oka, hogy egy ilyen lépés jelentős megtakarításokkal járhat és növelheti a pénzintézetek hatékonyságát, amelyek felszabaduló erőforrásaikat így a fő tevékenységükre tudják fordítani. Másrészt a járvány miatt jelentős mértékben megváltoztak a bankolási szokások: a fióki ügyintézés helyett hirtelen megugrott az internetes bankolás iránti igény, ami további digitális fejlesztésekre kényszerítheti a fintech cégek megjelenésével amúgy is erős technológiai versenyhelyzetbe került bankokat.
Az azonnali fizetési rendszerre való átállás jól példázza az informatikai fejlesztések kiszervezésének előnyeit. A Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank számára ugyanaz a külsős bankinformatikai szolgáltató cég, a Takarékinfo Zrt. végezte az AFR bevezetését, így az jóval kisebb fajlagos költséget jelentett a három bank számára, mintha külön-külön vágtak volna bele. A szoftverek és az erőforrások jelentős költségeinek megtakarítása mellett közösen használhatták azokat a hazai piacon is rendkívül szűkös és emiatt igen keresett humán erőforrásokat, amelyek az általános informatikai képességeken túl (IT-üzemeltetés, fejlesztés, rendszerintegráció) speciális pénzforgalmi ismeretekkel, azon belül is az azonnali fizetési rendszer terén szerzett tapasztalatokkal rendelkeznek. A törvényi megfeleléshez szükséges fejlesztéseket is csak egyszer kellett elvégezniük a Takarékinfo AFR központi alaprendszerében, ehhez az alaphoz tudták a saját, egymástól eltérő banki folyamataikat és rendszereiket illeszteni.
A bankinformatikai tevékenység kiszervezése az azonnali fizetési rendszeren túl is jelentős hatékonysági tartalékokat rejt magában. A költségoptimalizáció (CAPEX/OPEX arány, hatékonyabb CIR és magasabb ROE) mellett a bankok növelhetik szolgáltatásaik színvonalát, fokozhatják a digitalizációhoz elengedhetetlen technológiai innovációs képességüket, mérhetőbbé és tervezhetőbbé tehetik IT és digitális tevékenységüket. Emellett közép- és hosszú távon hatékonyabban felelhetnek meg mind a külső követelményeknek (jogszabályok és gazdasági környezet), mind pedig saját belső elvárásaiknak (üzletstratégiai és szervezeti célok).
A több bank által is használt informatikai alaptevékenységet célszerű úgy elképzelni, mint egy közös alapot, amelyre – akár a lego kockák esetében – bármely saját modul tetszés szerint ráépíthető, így minden bank ideális egyensúlyt teremthet saját egyedi megoldásai és a költséghatékony egységesítés között, mondja Kozma Zoltán, a Takarékinfo Zrt. vezérigazgatója. A szakember szerint érdemes mindenekelőtt az informatikai üzemeltetés és fejlesztés, a projektmenedzsment, a tesztelés, a rendszerintegráció és a helpdesk kiszervezésében gondolkozni, mert ha több bank is így tesz, akkor a költségek is megoszlanak, és csak az eltérő egyedi igények többletköltségével kell számolni.
Ami az egészségügyre megy, a 2027-es költségvetési tervek szerint. 
