Nagy port vert fel, amikor a harmadik Orbán-kormány 2015 júniusában közel 200 milliárd forintnak megfelelő dollárért (700 millióért) visszavette az amerikai GE-től a neki 1995 végén eladott Budapest Bankot (BB). Az akkori mértékadó piaci becslések szerint ugyanis a BB jó, ha a harmadát érte az adófizetői pénzből érte leszurkolt vételárnak.
Csakhogy azt követően évről évre nőtt a Corvinus könyveiben kimutatott BB-pakett becsült piaci értéke, annak köszönhetően, hogy a bank rendre nyereséggel zárt. Részvényei 2018 végén már 246,5 milliárd forinton szerepeltek a Corvinusnál, azaz már 25 százalékkal magasabb értéken, mint amennyin bekerültek. Ennek azért volt jelentősége, mert azt üzente, ha még az ilyen ügyleteknél szokásos (mintegy 20-25 százalékos) diszkonttal is sikerülne túladnia az államnak a BB-n, még így is minden bizonnyal többért, mint amennyit kifizetett érte, így nem érhetné az a vád Orbánékat, hogy elkótyavetyélték az állami vagyont.
A BB-pakett számviteli felértékelése 2019-ben tört meg, miután a Corvinus közel 10 milliárd forinttal kevesebbre, 237,4 milliárd forintra taksálta a bankrészvényei piaci értékét. Annak ellenére, hogy a Budapest Bank közel 11,6 milliárd forint adózott nyereséggel hagyta maga mögött a tavalyelőtti évet, aminek következtében a saját tőkéje 7 százalékkal tovább gyarapodott, s az 2019 végén immár csaknem 165 milliárdot ért el. A hivatalos magyarázat a leértékelésre az volt, hogy a Corvinus 2019-ben alacsonyabb mutatószámokkal szorozta fel a könyv szerinti értéket, mint az előző két évben, 2018-ban és 2017-ben. Ami már csak azért is volt furcsa, mert ezzel szemben a Corvinus másik banki pakettje, a 2016 augusztusában hozzá került 15 százalékos Erste-részvényei 2019 végi piaci értékét az egy évvel korábbinál közel másfélszer magasabbra becsülte, miután e hitelintézet is tisztes profittal zárt, így neki is nőtt a saját tőkéje.
Az igazi feketeleves azonban 2020-ban jött el – s most kivételesen nem a koronavírus-járványra utalunk. A Corvinus tavalyi évéről készült beszámolójából ugyanis az derül ki, hogy egy független szakértő, a Big Four egyike, az Ernst and Young (EY) arra jutott, a BB-pakett mindössze 164,5 milliárd forintot ér. Vagyis közel 32 milliárddal kevesebbet, mint amennyiért az állam 2015 júniusában megvette a BB-t az amerikaiaktól.
„Mivel a 100%-os Budapest Bank részesedés – független szakértő által megállapított apportértéke 164.500 M Ft volt, 31.496 M Ft árfolyamveszteség elszámolására került sor” – szerepel szó szerint az üzleti jelentésben.
Ráadásul a korábbi évekkel szemben, amikor még úgymond csak elméleti volt a BB elkönyvelt értéke, hiszen nem került sor tranzakcióra, ez a 164,5 milliárd és ennek következtében a 32 milliárdos bukta immár végleges, ha úgy tetszik, realizált veszteség, amelyet – mint idéztük – el is könyveltek. Méghozzá azért, mert 2020 decemberében sor került arra a bizonyos ügyletre, amelynek következtében az árfolyamnyereségeket, illetve -veszteségeket a tulajdonosok realizálják. Még ha nem is a klasszikus formában, azaz nem közvetlenül vették meg az államtól annak BB-pakettjét. Az árfolyamveszteség úgy bukott ki, hogy a Corvinus apportálta a BB részesedését a születendő óriásbankot a BB, a Takarékbank és az MKB Bank egyesítésével létrehozó Magyar Bankholding Zrt.-be.
A könyvelési részletektől megkímélnénk az olvasókat. Legyen elég annyi, hogy a Corvinus most közzétett 2020. évi üzleti jelentése szerint a két banki részesedése (BB, Erste) 2019 végén 235 milliárd 45 millió forintot ért. Ebből az Erste-pakett 39 milliárd 46 milliót. Ennek az értéke nem is változott, ám a BB-részvénycsomag helyébe lépő Magyar Bankholding-tulajdoni hányad értéke 2020 végén 225 milliárd 500 milliót. Mondhatnánk, hogy akkor mégsem történt bukta, maximum annyi, hogy a BB-pakett értéke 2019 után 2020-ban csak tovább csökkent, ám még így is pluszban maradt az állam. (Arra, hogy mi okozta a leértékelést, nem leltünk érdemi magyarázatot. A BB eredménye nem állhat a háttérben, hiszen bár - a többi bankhoz hasonlóan - nagyot csökkent, az a tavalyelőtti csaknem 16 milliárd forinttal szemben tavaly csak 4,3 milliárdos nyereség lett, de még így is növelte a BB saját tőkéjét.)
Csakhogy a Corvinus beszámolójából kiderül, hogy a Magyar Bankholdingba apportált BB-pakett eredetileg csak 165 milliárd 187 milliót ért, ám azt az Ernst and Young indokoltnak látta 60 milliárd 313 millióval felértékelni – így jött ki az a bizonyos 225,5 milliárdos érték. Az EY felértékelő véleményét „a teljes MBH alá tartozó bankcsoport (BB, MKB, Takarékbank) konszolidált üzleti tervét alapul véve, a szinergiákat is tartalmazó speciális feltételezések alapján” hozta meg – erre a számviteli törvény, illetve a társaság számviteli politikája lehetőséget ad. Arra, hogy az apportérték miért lett közel 700 millióval magasabb, mint a BB piaci értéke, szintén nem találtunk magyarázatot, mint ahogy arra sem, miért pont 60 milliárddal értékelte fel az EY a BB-apportot. A piacon mindenesetre tartja magát a feltételezés, hogy így jött ki a matek, azaz hogy teljesüljön az Európai Bizottság előírása, miszerint egy bankban se legyen ötven százalékkal nagyobb magyar állami tulajdon.
Ez a plusz 60 milliárd azonban nem gyakorol hatást a Corvinus eredményére, így a 2020-ban realizálódott közel 32 milliárdos árfolyamveszteséget nem csökkenti – olvasható a beszámolóban. Magyarul, nem menti meg az államot a közel 32 milliárdos bukótól. Ami persze nem tényleges veszteség, csak papíron kimutatott, annyit jelent, hogy az állam részesedése kevesebbet ér a 2023 közepén felálló óriásbankban. Valójában annyi történt, hogy a Corvinus állami hitelből (MFB) vette meg a BB-t, majd az állam által 2020 végén végrehajtott tőkeemelésből befolyt pénzből fizette vissza a hitelt. Vagyis "csak" annyi történt, hogy az egyik állami zsebből a másikba került a pénz.
A mexikói elnök leszögezte: meg fogja védeni hazája szuverenitását, de közben párbeszédre törekszik az Egyesült Államokkal. 
