Elégedetten dörzsölhetik a tenyerüket a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. (Matak) tulajdonosai. A 2020-as évüket ugyanis közel 194 milliárd forintos adózott nyereséggel zárták, 189 milliárddal többel, mint a 2019-est. Az egyik évről a másikra meglehetősen szokatlan profitemelkedés oka prózai: a Matak a Takarékbankban meglévő részvényeit apportálta a Magyar Bankholding Zrt.-be. Ez az a társaság, amelyet azért hoztak létre, hogy előkészítse a Takarékbanknak másik két hitelintézettel, a Budapest Bankkal (BB) és az MKB Bankkal való egyesülését. Amelynek már meg is van a tervezett időpontja: 2023 közepe.
Addig a három bank önálló entitásként működik, tulajdonosaik azonban már 2020 decemberében apportálták a részvényeiket a közös holdingba. A Takarékbank gazdái jártak a legjobban, hiszen övék lett a legnagyobb, 37,69 százalékos részesedés, míg az MKB-soknak be kellett érniük 31,96 százalékkal, a BB-seknek pedig 30,35 százalékkal.
A tavalyi évről megjelent éves beszámolókban pontosan nyomon követhető, hogyan is történtek ezek a bizonyos apportálások. Nem volt nagy ördöngősség: az egyes tulajdonosok könyveiből kivezették a meglévő banki részvényeket, egyúttal bevezették a Magyar Bankholdingban az apportjuk fejében rájuk testált részesedéseket. Hogy pontosan mennyit, azt az Ernst & Young (EY) matekozta ki, vagyis a Big Fourba tartozó nemzetközi könyvvizsgáló cég becsülte meg, mennyit is értek a banki tulajdonosok addigi részesedései.
Például a cikkünk bevezetőjében említett Matak könyveiből a Takarékbank-részvények mintegy 12,1 milliárd forintos értéken kerültek ki – ezt a pakettet vitte be a cég a Magyar Bankholdingba. Ennek, mint apportnak az „értéke 206 milliárd 568 millió forint volt” – olvasható a Matak 2020-as beszámolójának kiegészítő mellékletében. Ám még ez sem volt a végleges érték, mivel „az Ernst & Young értékelése alapján a részvényekre további 76,44 milliárd forint értékhelyesbítést számolt el a Társaság”. Magyarul: a könyvvizsgáló 76,44 milliárddal felértékelte a Matak bankholdingos részesedését.
Ebből azonban a Matak tavalyi eredményében csak a közel 206,6 milliárd jelent meg, árfolyamnyereségként, a 76,44 milliárd pedig értékelési tartalékként hízlalta fel a cég saját tőkéjét. Annak pedig, hogy mégis „csak” 194 milliárd lett a Matak profitja, az az oka, hogy a kivezetett Takarékbank-részvények értéke, árfolyamveszteségként, csökkentette az eredményt.
Kérdés, mennyire volt reális ily mértékben felértékelni a banki paketteket. A pontos választ természetesen nem ismerjük. Ennek híján legyen elég annyi, hogy az egész mögött az a kormányzati vállalás állhat, miszerint az államnak hosszabb távon nem lehet többségi tulajdona egyetlen hazai hitelintézetben sem. Márpedig az óriásbank létrehozásával, azzal, hogy egy szőröstül-bőröstül állami tulajdonú bankot, a BB-t összetolnak másik két, magántulajdonú bankkal, ez megvalósul – ehhez kellett patikamérlegen kiszámolni a már említett apportértékeket. Más kérdés, hogy az ügyre rálátó forrásaink szerint az egyes pakettek jó, ha a harmadukat érnék, ha azokon a piacon próbálnának túladni.
E számviteli gyorstalpaló után joggal gondolhatnánk, hogy akkor a másik két bank (MKB, BB) tulajdonosai befektetéseinek az értéke is szuperszonikus magaslatokba került. Nem így történt – vonhatjuk le a következtetést a 2020-as éves beszámolók kiegészítő mellékleteinek átnyálazása után.
Kétségtelen, hogy a további nyolc holdinggazdából három is a Matakhoz hasonlóan nyereséggel zárt. Más kérdés, hogy pakettjeik apportként való felértékelődése a Mataknál megfigyelt 17-szeres (!) szorzót egyiküknél sem közelítette meg. Például az Rkofin Befektetési és Vagyonkezelési Kft. 8,3 milliárd forint értékű MKB-részvényeit háromszor magasabban, 24,3 milliárdért számították be – e kettő különbözete csapódott le a cég közel 16 milliárdos profitjában.
A fentiekből az következne, hogy a Magyar Bankholding kilenc tulajdonosa közül öten sem profitáltak az apportműveletből. Ám ezt nem lehet kijelenteni. Egyrészt azért, mert a Magyar Takarék Holding Zrt. eleve csak az idén január elején alakult, s február végén kivált a Matak-ból, egyúttal magával vitte a Matak eszközeinek egyharmadát – ez a megosztás vonatkozik a bankholdingos részvényekre is. Másrészt három holdingrészvényes adatai sem nyilvánosak. Közülük kettő magántőkealap, a Metis és a Metis2, egy pedig egy Luxemburgban bejegyzett befektetési társaság, a Blue Robin Investments S.C.A. – ők mindhárman élnek azzal a törvényadta lehetőséggel, hogy a számaikat nem kötelesek mások orrára kötni.
Így be kell érnünk annyival, hogy legalább azt tudjuk, ki áll a két Metis Magántőkealap mögött: nem más, mint Mészáros Lőrinc. Ez az információ már korábban nyilvánosságra került, s ha ez nem lenne elég, sokatmondó, hogy az alapok ugyanarra a budapesti, V. kerületi Váci utcai címre vannak bejegyezve, mint számos Mészáros-érdekeltség, közülük is mindenekelőtt az MKB Bank.
A Blue Robin háttere már zavarosabb. Hosszabb ideig az a Mészáros tiszakécskei üzleti partnerént elhíresült, ma már azonban mondhatni alanyi jogon potentát – miután a 177 milliárd forintos vagyonával a 100 leggazdagabb magyar 2021-es kiadványban nyolcadik – Szíjj Lászlóhoz volt köthető. Ám mint arról laptársunk, az Mfor.hu beszámolt, a Blue Robin 2019 augusztusában átkerült annak a Száraz István volt Origo-tulajdonosnak az érdekeltségébe, aki ismerői szerint rendkívül jó, mondhatni baráti kapcsolatokat ápol Matolcsy György jegybankelnök fiaival.
Summa summarum, csak azt lehet kijelenteni, hogy a leendő óriásbankot előkészítő társaság kilenc tulajdonosa közül egy biztosan veszteséges lett. Ez pedig a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., amely kizárólagos állami tulajdonban van. Ahogy arról már beszámoltunk, a Corvinus 31,5 milliárdos árfolyamveszteséget szenvedett el azon, hogy kivezette könyveiből a BB-részesedését. Ezt fejelte meg a BB-től felvett hitel kamata – így jött ki a 36 milliárdos mínusz.
A Corvinus egyébként az egyetlen a Magyar Bankholding tulajdonosai közül, amelynek gazdája egyértelműen beazonosítható (más kérdés, hogy bár az államot Mager Andrea miniszter képviseli, a BB mögött sokan Rogán Antal befolyását sejtik). A további nyolc holdingrészvényes közül azonban egyik sincs nevesítve.
Szerencsére az MKB Bank nyilvános részvénytársaság, tőzsdére bevezetett cég, ami azt jelenti, hogy nyilvánosként működő cégként neki a nem nyilvánosakhoz képest nagyobb publicitást kell biztosítania a vele kapcsolatos történéseknek. Így került ki a Budapesti Értéktőzsde honlapjára tavaly december közepén az a lista, hogy mely cégeknek, illetve személyeknek van közvetlen és közvetett befolyása a Magyar Bankholdingban. A közvetlenek már mindenki előtt ismertek, a közvetettek azonban csak ebből a dokumentumból derülnek ki. Így például az, hogy Mészáros 19,17, míg Vida József 9,607 százalékos pakettel rendelkezik – Magyarország leggazdagabb embere öt, kizárólag magántőkealapok által tulajdonolt cégen, míg a Takarékbank vezére a holdinggazdák közötti 2020-as nem hivatalos profitversenyt toronymagasan megnyert Matakon, illetve az abból – mint már említettük – ez év elején kivált Magyar Takarék Holdingon keresztül.
Digitális cenzúra a válság közepén.
