Az első negyedévben erőteljes áremelkedés jellemezte a hazai lakáspiacot, a drágulás mértéke megközelítette a 6,3 százalékot. Ilyen mértékű növekedés utoljára 2020 első negyedévében volt megfigyelhető. A reál értelemben vett változás ennél mérsékeltebb, 5,06 százalékos volt. Az árak emelkedésében szerepet játszott a kereslet hirtelen megugrása az első három hónapban, amelyhez hozzájárultak az év elejétől elérhető lakásvásárlási támogatások is - derül ki a Takarék Index most közölt adataiból.
Az érdeklődés még a második negyedévben is erős maradt, de az árak az előzetes adatok alapján csak minimális mértékben emelkedtek, a változás mindössze 0,94 százalékos volt. Reál értelemben a magas infláció miatt az árak enyhe, 0,24 százalékos mérséklődése volt megfigyelhető. A harmadik negyedévről még csak kevés adat áll rendelkezésre, a piac alakulására az ingatlanközvetítő hálózatok tapasztalataiból lehet következtetni, amelyek alapján a harmadik negyedévben tovább drágulhattak az ingatlanok.
A Takarék Index elemzői szerint 2021 első féléve minden régióban áremelkedést hozott a fajlagos medián árakban. Éves szinten 3,5 és 13,3 százalék között mozgott a drágulás mértéke. A legnagyobb emelkedés a fajlagos árakban Észak-Magyarországon volt, míg a legkevésbé a Közép-Dunántúl, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld drágult. De nemcsak a régiók, hanem a településtípusok esetében is jelentős eltérés volt. Az értékesített ingatatlanok négyzetméterára a községekben 5,2 százalékkal csökkent, míg a megyeszékhelyeken 8,62 százalékkal nőtt.
A Takarék Index elemzői megvizsgálták, hogy milyen hozamokkal lehet számolni a lakáspiacon az árváltozások következtében. Bár a bérleti díjak idén jelentős emelkedést mutattak, a szintén emelkedő lakásárak miatt a tavalyihoz képest enyhén csökkentek a kiadási célú lakásvásárlások hozamai. 3 százalékos éves jövőbeli áremelkedést feltételezve a Takarék Index kalkulációi szerint, egy 50 százalékban hitelből finanszírozott ingatlanbefektetés során, használt lakás vásárlása esetén a nettó sajáttőke arányos nyereség 4,9 és 6,7 százalék között mozgott a fővárosban, míg az új lakások esetében 4 és 6 százalék között alakult. A vizsgált vidéki városokban (Debrecen, Pécs, Győr, Szeged, Miskolc) a használt ingatlanokkal elérhető sajáttőke-arányos nyereség 6,1 és 9,4 százalék között volt.
2021 január elsejétől ismét 5 százalékosra csökkent az újépítésű lakások áfája, a kedvezményes áfakulcs a 2022. december 31-ig építési engedélyt szerző projektekre alkalmazható, ha az otthonokat 2026 végéig értékesítik. Ennek következtében, a 2020-as drasztikus visszaesést követően, idén jelentősen nőtt a kiadott építési engedélyek száma. 2021 első három negyedévében csaknem 30 százalékkal több engedélyt adtak ki, mint 2020 azonos időszakában (22,4 ezret), bár ez továbbra is elmaradt a 2017-2019-es azonos időszaki szinttől. A fővárosban azonban az élénkülés elmaradt, az első három negyedévben kevesebb engedély adtak ki, mint az előző évben január és szeptember között.
Erőteljes különbség mutatkozik a társasházi lakások és a családi házak engedélyeztetésének dinamikájában. A családi házak esetében a visszaesés 2020-ban is jelentősen kisebb volt, mint a társasházi lakásoknál, 2021-ben pedig még lényegesebb volt az eltérés. Míg az egyszerű bejelentések száma az idei év első 9 hónapjában meghaladta a 2017-2019-es szinteket is, addig társasházi lakásokra (nem egyszerű bejelentés) kevesebb engedélyt adtak ki még a 2020-asnál is a január és a szeptemberi időszakban. Számuk messze elmaradt a 2018-2019-es években kiadottól, annak körülbelül fele volt. Élénkülés azonban ez utóbbiaknál is látszott 2020 második, harmadik és negyedik negyedévéhez képest.
Az átadott lakások száma nagyjából a 2020-as azonos időszaki szinten alakult 2021 első 9 hónapjában, összesen 12,6 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, ami meghaladta a 2019-ben és a 2018-ban 9 hónap alatt átadott otthonok számát is, körülbelül 25 százalékkal készült el több ingatlan. Budapesten szintén több lakást adtak át, 2020 első 9 hónapjának a dupláját.
Egészségügyi okokból távozott. 
