Az előző évit meghaladó ütemben, 11 százalékkal nőtt tavaly a mező- és erdőgazdasági területek ára, a földbérleti díjak 6,5 százalékkal emelkedtek, az értékesített termőföldek területe 72 ezer hektár volt, közel ugyanakkora, mint az előző évben, és harmada a két évvel korábbi, rendkívüli termőföldforgalomnak - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából.
Tavaly a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1 százalékát értékesítették, a magasabb áraknak köszönhetően a forgalmi érték 9,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az összes értékesített terület 72 százaléka szántó, 14 százaléka erdő, 10 százaléka gyep volt, a fennmaradó 4 százalékot a szőlő- és gyümölcsösterületek tették ki.
Az értékesített terület nagysága Fejér megyében nőtt a legnagyobb mértékben, 33 százalékkal, és Pest megyében csökkent a leginkább, 25 százalékkal. A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun megyében forgalmazták, utána Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye következett (7800, 7300 és 6100 hektár). A KSH adatai szerint a szántóértékesítés több mint fele az alföldi megyékben realizálódott.
A mező- és erdőgazdasági területek ára - az előző két év 22, majd 5,6 százalékos növekedése után - átlagosan 11 százalékkal nőtt tavaly, ezen belül a szántó ára 10 százalékkal emelkedett, így egy hektár szántóföld átlagára 1,5 millió forint volt. A többi művelési ágban is nőttek az árak: a gyepé 16, a gyümölcsösé 15, a szőlőé 14, az erdőé 9,9 százalékkal lett magasabb.
A szántó átlagára régiós összehasonlításban Dél-Alföldön volt a legmagasabb, 1,7 millió forint/hektár, de Észak-Magyarország és Pest régió kivételével a többiben is megközelítette vagy elérte a 1,5 millió forintot hektáronként. Az egyes régiókon belül a föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően jelentősek az árkülönbségek, egy jó talajminőségű terület hektáronkénti ára duplája is lehet egy gyenge minőségűének - jegyzi meg a KSH.
Az Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt mező- és erdőgazdasági területek 42 százalékát bérleményként művelik. Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (55 százalék), a
gyepterületek 42, a szőlő- és gyümölcsösterületek 21 százalékát használják bérlők.
A KSH összeállítása szerint tavaly a szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja - az előző évi 5,8 százalékos növekedés után - átlagosan 6,5 százalékkal emelkedett, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 55 700 forint volt országosan. A gyümölcsös 9,7, a gyep 4,9, a szőlő bérleti díja 2,6 százalékkal nőtt, míg az erdőé 1,9 százalékkal csökkent 2017-hez képest.
A szántók éves bérleti díja Hajdú-Bihar és Tolna megyében (egyaránt 75 500 forint/hektár), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (70 900 forint/hektár), míg Nógrád, Heves és Veszprém megyében 40 000 forintnál kevesebbet kellett fizetni egy hektár szántóföld használatáért.
Egy hektár szántó éves bérleti díja a vételi ár 3,7 százaléka volt 2018-ban. A KSH megjegyzi, hogy ez az arány 2010 óta egyre csökken, mert az ár évről évre nagyobb mértékben emelkedik, mint a bérleti díj. Tavaly Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb ez az arány, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult.
Vegyesen alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama a főbb devizákkal szemben szerda estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
