Hogyan fektethetsz termőföldbe anélkül, hogy sáros lenne a cipőd?

Bill Gates Microsoft-vezér az USA legnagyobb privát termőföld-tulajdonosa is, 18 különböző tagállamban majdnem 110 ezer hektár földterülettel rendelkezik – írja a német N-Tv.de. Ez a terület nagyobb, mint New York város, számos növényt termesztenek rajta, és ellátnak innét olyan nagy cégeket, mint a McDonald’s.

Ám a guru ehhez persze nem piszkolja be a kezét, a területet bérbe adja farmereknek, ami gyakori az országban. Az USA-ban már az összes termőföld felét a gazdák csak művelik, de már nem birtokolják. A tulajdonosok bérleti díjat szednek, de a földárak emelkedésének is örülhetnek.

Jó védelem lehet a föld az infláció ellen

A mezőgazdasági földterület nagyon biztonságos befektetés, magas szinten véd az infláció ellen, és alkalmas a befektetések közötti diverzifikációra. (A kockázat megosztására különböző befektetésfajták keverésével – a szerk.) A német cikk szerint jó alternatíva olyan időkben, mint most, amikor a kamatlábak évek óta elképesztően alacsonyak, sőt euróban negatívak is lehetnek. Az infláció viszont emelkedik.

A Dow Jones Commodity Agriculture agrártermékár-index (Tradingview.com)

Az USA-ban mindez azt eredményezte, hogy a termőföld értéke az inflációval korrigálva  megduplázódott, az 1993-as hektáronkénti 1500 dollárról 2020-ra átlagosan több mint 3000 dollárra emelkedett. (Vagyis mintegy 900 ezer forintra.) Németországban a termőföld ára átlagosan 142 százalékkal ment fel 2007 és 2016 között, de Mecklenburg-Előpomerániában ugyanebben az időszakban megnégyszereződött.

Nemrég az OTP készített tanulmányt a hazai termőföld-piacról, amely szerint tíz év alatt nagyjából háromszorosára mentek fel az árak. Hasonló következtetésre jutott az év elején egy másik felmérés is. 

Nem könnyű termőföldbe fektetni

De a bérleti árak is jelentősen, 57 százalékkal emelkedtek az elmúlt években Németországban. Vannak olcsóbb régiók, mint Brandenburg, ahol csak 145 eurót kell fizetni hektáronként. A csúcsrégiókban, mint Alsó-Szászország vagy Észak-Rajna-Vesztfália, az átlagos bérleti díj öt évvel ezelőtt is 450 euró körül mozgott.

Az iShares Agribusiness ETF (ISAG) és Dow Jones Commodity Agriculture index (Tradingview.com)

Még az olcsóbb régiókban is 60-100 ezer euró kell ahhoz, hogy valaki ezen a piacon befektessen – idéznek egy német szakértőt. Ráadásul a piac nem transzparens, nincsenek nyilvános árinformációk, adatbázisok, fontos információk csak a bennfenteseknek vannak meg. Nincs két egyforma földterület, sok a komplikáció, az egyedi körülmény, amit mérlegelni kell tudni. (Tereptárgyak, utak, jogi korlátozások stb.) A befektetés nehéz, bonyolult, számos veszélyt rejt magában. Nincsenek internetes földvásárló rendszerek, mint például a részvényeknél.

Az árupiaci őrület ide is megérkezett

Az agrárium más szempontból is izgalmas most, hiszen az általános árupiaci emelkedés már ide is megérkezett. Amint a grafikonokon látható, a nemzetközi árutőzsdei árakból számolt Dow Jones Commodity Agriculture agrártermék-index egy év alatt 48 százalékkal ment fel, pedig az utóbbi hetekben már átment egy kisebb korrekción is. Hasonlóan egyébként az amerikai fűrészáru tőzsdei árához, lásd:

Termőföld repcével és traktorral (Pixabay.com)

De mit tehet, aki nem akar földet venni, annak összes problémájával és nehézségével, nem akarja összekoszolni a cipőjét a terepen, de szívesen fektetne ilyen, értékállónak számító üzletágba?

Van kínálat agrárpiaci befektetésekből

Ha találomra rákeresünk néhány kulcsszóra (“agri-”, “farmland”), egy sor, az agráriumra szakosodott ETF-et (tőzsdén kereskedett alapot) találunk az USA-ban. Ezek azonban nagyon különböző befektetési politikát folytatnak, némelyik árukba, más agrárgazdaságban érdekelt, de különböző profilú vállalatok részvényeibe fektet. Még nagyobb baj, hogy a Mifid-előírások miatt európai magánbefektetők a nagy többségüket valószínűleg nem vehetik.

Ami Európában kapható

Kivétel az iShares Agribusiness UCITS ETF (ISAG), Londonban, amely ugyan nem vesz földet és agrártermékeket sem, de csupa olyan cégek részvényeiből tart, amelyek közvetlenül vagy közvetve hasznot húznak az agrárpiaci fellendülésből. Például gépgyártók (Deere), műtrágya-gyártók (Nutrien), élelmiszer-feldolgozók, termény-kereskedők (Archer-Daniels-Midland), vetőmag– és növényvédőszer-gyártók (Corteva).

Ezen kívül aktívan menedzselt, nyílt végű befektetési alapokat is említ a szakirodalom, mint például Allianz Global Agricultural Trends.

Karosszékből is lehet termőföldet venni

Az USA-ban az ingatlanokat sokszor REIT-ekbe szervezik (befektetési alapokhoz hasonló ingatlan-részvénytársaságokba, a magyar jogban SZIT). Ilyenek a Farmland Partners (FPI) és a Gladstone Land Corporation (LAND), amelyek részvénynek minősülnek, és így Magyarországról is elérhetők. Mindkettő főleg termőföldek tartásával és bérbeadásával foglalkozik.

Amint a harmadik grafikonon látható, igencsak túlszárnyalták az idén vagy az utóbbi egy évben az agrárárakat is ezek a REIT-ek. Például míg 2019 végétől az említett Dow Jones index 32 százalékkal ment fel, addig a két REIT 85-87 százalékkal.

Farmland Partners (FPI), Gladstone Land Corporation (LAND) és Dow Jones agrártermék-index (Tradingview.com)

Termelők is vannak tőzsdén

Ezen kívül vannak amerikai agrárvállalatok, amelyek maguk termelnek, és nem csak az ingatlanjaikat hasznosítják. Az Investing.com három ilyet említ:

• Fresh Del Monte Produce Inc. (FDP),
• Adecoagro S.A. (AGRO), és
• Cresud (CRESY).

Pesten is lehet búzát venni

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekcióját nemrég megreformálták, a piaci szereplők igényeihez igazították. Így ott is lehet egyes termékekre, például búzára vagy kukoricára spekulálni. Bár az ilyen határidős üzletek kötése nem tipikusan a kisbefektetők terepe.

A BÉT részvényszekciójából az Opus Global részvényeit érdemes említeni, ahol a bevételek 59 százaléka az agrár-üzletágból származott tavaly az Equilor Befektetési Zrt. angol nyelvű elemzése szerint.

A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.