Jaj az építkezőknek – az égig nőnek az európai faárak is?

Tavaly és az idén óriási magasságokba szárnyalt az USA-ban a faanyagok, a fűrészáru tőzsdei árfolyama, jórészt az ottani lakásépítkezési láz miatt. Sok jele van azonban már annak, hogy ez a folyamat Európában is megismétlődik, vagy legalábbis elkezdődött. Egy nyersanyagpiaci weboldal szerint a DACH-régióban (Németország, Ausztria és Svájc) a fűrészüzemek valósággal küzdenek egymással a feldolgozható rönkök megszerzéséért.

A puha fűrészáru ára júniusban még mindig növekszik a Kínában és az USA-ban, de Európában is ez tapasztalható a magas építkezési aktivitás miatt. Sok ország ráadásul éghajlatvédelmi okokból ösztönzi a faépületek építését. A fűrészüzemek termelési kapacitásaik határán vannak, nehezen tudnak rönkfát beszerezni. Másrészt viszont nem tudják egykönnyen bővíteni a tevékenységüket a személyzet hiánya és egyéb okok miatt. Mindez történelmi áremelkedéshez vezetett.

Európába is megérkezett a fűrészáruár-emelkedés

Többet exportáltak, erre itt is hiánycikk lett

A korábbinál érezhetően több fát exportált az európai kontinens az USA-ba az utóbbi időben, ez itt is hiányt okoz a német Der Spiegel Online szerint. Soha nem látott alapanyag-hiányról és árrobbanásról írnak a német építési szakemberek nyomán. Kínát is említik, mint amelynek kereslete felhúzza az árakat.

Egy felmérés szerint a német építési kivitelezők 84 százaléka küzd ezekkel a problémákkal, és megbízásokat kell visszautasítaniuk vagy határidőket kell hosszabbítaniuk emiatt. A legnagyobb problémát azonban a fémek hiánya okozza. Csak utána jön a fa, a műanyag és az elektromos alkatrészek drágulása.

Mit mondanak a magyar szakemberek a faárakról?

Csökkenést senki sem vár

Drágulásról tudósít a magyar Fatáj című szaklap is.

A jelenlegi piaci információk szerint az árnövekedés nyár végéig kitart. Hogy ősszel hogy alakul a szezon az árak szempontjából, nem tudjuk. Csökkenést senki sem prognosztizál – írják.

A drágulás mértéke eszerint változó, az OSB (ragasztott és préselt forgácslap) ára körülbelül  megduplázódott idén. Majd következik a nyír rétegelt lemez, MDF, natúr faforgácslap 20-40 százalékos emelkedéssel. A laminált faforgácslap (bútorlap) ára mérsékeltebben reagált, 10-15 százalékkal. “Egyelőre” – teszik hozzá lakonikus rövidséggel.

Az Egyesült Államokban magasabb a faanyagok ára, mint Európában. Ott az OSB 500 euró/m3-ért ment, az EU-ban 220-ért. Most már itt is 500. Mikor ezt előre mondták, nem hittük el – írják.

30-40 százalék volt eddig az itthoni drágulás?

Egy másik hazai szakmai oldal még májusban ezt írta:

Az épületfa, fenyő-fűrészáru ára már most is jelentősen, 30-40 százalékos növekedésen ment át, a rétegragasztott gerendáknál van, ahol 60 százalékos drágulást mértek.

De komolyan, 25-50 százalékkal emelkedett a munkaerő-költség is az építkezéseken, a hőszigetelő anyagok pedig 40-60 százalékkal mentek fel.

Két nagy földbirtokosnál van a sok erdő

A kiterjedt gazdasági ösztönző csomagok miatt, és mivel a felhasználható fa mennyiségét nem lehet egyik napról a másikra csak úgy “szaporítani”, feltételezhető, hogy az árszint meglehetősen magas marad – írja a tőzsdei fókuszú német Finanzen.net. Ez szerintük azt jelenti, hogy az erdőtulajdont fel kellene értékelni egyes tőzsdei társaságok mérlegében.

A faáruk közelmúltban tapasztalható árrobbanása ugyanis alaposan meghaladta a tőzsdén forgó svéd Svenska Cellulosa (SCA) és a finn Stora Enso (STEAV, STERV) részvényeinek árfolyam-emelkedését. E két vállalat a két legnagyobb magánerdő-tulajdonos Európában. Az SCA 2,6 millió hektárral, a Stora Enso pedig 1,6 millió hektárral rendelkezik. Ezzel lényegében azt sugallják, hogy a cégek részvényárfolyama alulértékelt lehet.

(Érdekesség, hogy a Svenska Cellulosa saját kalkulációja szerint a – Németországhoz hasonló nagyságú – Svédország egész területe hat százalékának megfelelő erdőkkel rendelkezik.)

Mit mond a piacról a svéd fakirály?

De vajon mi történik az európai faárakkal? Hol lehet erről információt találni, ha nincs Európában árutőzsdei árfolyam? Például az adott iparág cégeinek nyilvános jelentéseiben. De ezekből egyelőre nem az tűnik ki, mintha a faárak túl nagy emelkedést éltek volna át Európában. Inkább szolid, 10-20 százalékos plusz látszik. Ám a legtöbb adat csak március végi.

Az SCA jelentése szerint a cég EBITDA-ja 32 százalékkal nőtt, elsősorban a minden szegmensre jellemző áremelkedés miatt. (Pedig a bevételei  csökkentek egy papíripari üzletág leépítése és az erős svéd korona következtében.) Az egyes fafajták ára azonban különböző mértékben nőtt, de mindenképpen jóval elmaradva az amerikai áraktól.

A svéd és finn cégek összeolvadásával, Helsinki székhellyel létrejött óriás, a Stora Enso is növekvő árakról beszél, itt is a papíripari kereslet gyengébb. (Például a papírmentes irodai megoldások hosszú távon rendre csökkentik a keresletet.) Negyedéves jelentésében a cég különböző részpiacain stabil, erős vagy nagyon erős keresletről és magasabb vagy jóval magasabb árakról számolt be.

A cégek egyébként érezhetően nem akarnak pontos árakat közölni. Vélhetően azért, hogy ezzel ne adjanak üzleti titkokat konkurenseik, partnereik kezébe.

Az Amerikai faár tündöklése és bukása

De mi is történt az USA-ban, ami úgy látszik, mindennek alfája és omegája (bár Kínát is sűrűn emlegetik)?

Hogyan zajlott a faárrobbanás az USA-ban?

Az LB (random length lumber), azaz vegyes hosszúságú fa határidős ára már tavaly is a legnagyobb áremelkedést elérő árupiaci termék volt. (Lásd cikkünket az árupiaci szuperciklusról.) Ezzel ez az amerikai faanyag 115 százalékkal ment fel, azaz több mint duplázta árfolyamát. Az év utolsó napján mintegy 720 dollár volt az ára, de még tovább száguldott, és május elején 1733 dollárnál tetőzött. Eddig másfél hónap alatt közel lefeleződött, de jelenleg is 866 dollár, ami még mindig több mint duplája az egy évvel vagy két évvel ezelőtti árnak.

Ez az emelkedés egyébként igazán hosszú távú trend, már valamikor 2009 körül kezdődhetett, csak akkor még nem tudtuk. De 2017-ben is arról írtunk, hogy sok éves csúcson van az USA-ban a fűrészáru ára.

Mik voltak az amerikai száguldás főbb okai?

De mik voltak az elképesztő drágulás okai? A legfontosabb minden bizonnyal az, hogy a válság nemhogy csökkentette volna, de erősítette az amerikaiak otthonteremtési, költözési kedvét. Amihez a kormányzat még forrásokat is szolgáltatott, megemelt munkanélküliségi segélyek, segélycsekkek és más hatalmas kormányzati kiadások segítségével, a jegybank szerepét betöltő Fed pedig a gazdaságba öntött olcsó pénzzel.

A főbb tényezők röviden:

1. A járvány miatt sokan vidékre vagy a kertvárosokba akartak költözni. Így az építkezések hatalmas fellendülést éltek meg tavaly és az idén. (Az amerikai otthonok, családi házak hagyományosan többnyire fából készülnek.)
2. Mások meglevő ingatlanjukon kezdtek felújítási, bővítési, javítási munkákba, barkácsolásba, főleg, amikor a mozgási korlátozások miatt nem mehettek szinte sehová.
3. Amint említettük, a kormányzati költekezés jelentős része eljutott a lakossághoz. Nemcsak a munkanélküliekhez és szegényekhez, hanem a középosztály széles rétegeihez is.
4. A Fed a válság miatt különösen laza volt, bár már előtte is alacsonyan tartotta a kamatokat. A jelzáloghitel-kamatok történelmi mélypontra süllyedtek, ami rendkívül kedvező környezet az ingatlanpiac számára.
5. A fahiányt súlyosbította, hogy Donald Trump elnök 2017-ben 24 százalékos vámot vetett ki a kanadai faipari termékekre. Ennek következtében egyes kanadai fafeldolgozók kénytelenek voltak kapacitásokat leépíteni – írta az Investing.com a Bloomberg nyomán. (Erről egyékbént sok éve folyt vita, Trump elnök az USA termelőinek régi kérését teljesítette a vámmal.)
6. A koronavírus-járvány munkaerő-problémákat, termeléskiesést okozott a kitermelőknél, így csökkent a kínálat is.

A fakitermeléseken vagy a fűrészüzemekben való munka egyébként is kemény és veszélyes, kevesen vállalják és drágán. Ráadásul amint nemrég megjelent a sajtóban, az amerikai munkavállalók egy része nem szívesen megy vissza dolgozni, miután támogatásokból, segélyekből is meg tud élni.

Mitől rogyott be az amerikai fűrészáru? A fák nem nőnek az égig

De mitől omlott be az amerikai fűrészáru ára az utóbbi hetekben? A túlzott mértékű vagy ütemű, részben spekulációs vásárlás egy idő után mindenképp le kellett álljon – ahogy mondani szokták, a fák nem nőnek az égig. Meg az árfolyamuk sem.

Egy idő után a híradások szerint a drága fa az építkezési kedv visszaesését okozta, ami csökkentette a fa iránti keresletet is. A fa áremelkedése az ingatlanárakon keresztül kinyírta saját magát, avagy saját maga alatt vágta a fát. A trend megtört – legalábbis egyelőre.

Ezt az okot nevezi meg az Investing.com is, amely szerint az építkezők fogták vissza az aktivitásukat, “fojtották el” a faanyag-ralit. Okként itt is a magas árakat jelölik meg.

Kegyelemdöfés az áraknak

Az amerikai újlakás-eladások 2020 októberében történelmi csúcsot értek el 927 ezer egységgel, azóta azonban 20 százalékkal estek vissza. A kegyelemdöfést állítólag az adta, amikor az amerikai kereskedelmi minisztérium hét hónapja nem látott alacsony szintet jelzett az új építési engedélyek számában.

A cikk megemlíti, hogy más nyersanyagok is sokat drágultak, mint a vezetékekben, csövekben használt réz, a vasérc vagy a szállításnál fontos üzemanyagok. Ami az építkezők kedvét, illetve lehetőségeit szintén csökkenthette.

Hogy lehet ezen a piacon befektetni?

Az európai árutőzsdéken nem találtunk hasonló terméket, mint Amerikában. Az USA-ban továbbra is lehet határidős fűrészárut vásárolni (LB és LS kódokkal) a CME chicago-i árutőzsdén. Vannak továbbá tőzsdén forgó amerikai részvénytársaságok és két olyan ETF, (tőzsdén kereskedett alap), amely globális faipari részvényekbe fektet. Ezek:

• WOOD (iShares Global Timber & Forestry ETF)
• CUT (Invesco MSCI Global Timber ETF)
• A WOOD Londonban is forog,
• valamint az EU-ban i hozzá lehet jutni iShares Global Timber & Forestry UCITS ETF (IUSB) néven is.

Ez pedig amerikai részvénytársaságokból egy rövid válogatás, bár valószínűleg jóval több kisebb és közepes cég lehet még a tőzsdén a szektorból:

• WFG (West Fraser Timber Co Ltd.)
• CTT (CatchMark Timber Trust Inc.)
• LL (Lumber Liquidators Holdings Inc.)

Ha valaki további egyedi faipari részvényekbe akarna fektetni, legcélszerűbb talán a fentebb említett két globális ETF portfólióját tanulmányozni (például a Yahoo.com vagy az ETF.com odalakon,)

Az európai faipari részvénytársaságok

Európában három nagy céget választottunk ki, amelyek kifejezetten ebben az iparágban tevékenykednek. A már említett Svenska Cellulosa és Stora Enso mellett az UPM-Kymmene Oyj finn faipari cég már szerepelt egy cikkünkben, mégpedig az európai “osztalék-arisztokraták” jeles képviselőjeként. (Lásd: Kik azok az osztalék-arisztokraták, és meg lehet-e bízni bennük?)

Ezen kívül külföldi cikkek említenek a szektorra szakosodott zárt végű és nyílt végű európai alapokat, valamint certifikátokat is. A közvetítőkön keresztül, egzotikus tájakon, messze-messze történő erdővétel azonban túl kockázatosnak látszik az átlagos kisbefektető számára.

(Ez utóbbiról archív cikkünk: Sárga helyett zöld aranyat vegyenek - kapkodnak az erdőbefektetések után)

Lesz-e Pesten fa a tőzsdén?

Nemrég a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor Befektetési Zrt. közös sajtórendezvényén mutatták be a tőzsdei árupiac reformját. Ennek egyik eleme, hogy a termékpalettát épphogy egyszerűsítették, szűkítették azon hat termékre, amelyek iránt a legnagyobb kereslet jelentkezett. Ám kérdésünkre válaszolva nem zárkóztak el attól, hogy akár fűrészáruval is bővítsék a termékpalettát, ha a piaci szereplők részéről megfelelő kereslet jelentkezik.