Sárga helyett zöld aranyat vegyenek - kapkodnak az erdőbefektetések után

Külföldi cikkeket olvasva gyorsan belebotolhatunk olyan hirdetésbe, amely teakfa-ültetvényekben kínál nekünk jövedelmező részesedést, méghozzá meglepően magas, évi 8-12 százalékos euróhozamokat ígérve, vagy legalábbis sugallva, kilátásba helyezve. Az ázsiai eredetű teakfát főleg bútorok, nyílászárók készítésére használják előszeretettel világszerte, így nálunk is, és sok trópusi országban termesztik. (További előnyeként említi a szakirodalom, hogy nagy mértékben ellenáll a termeszeknek.)

Erdő, erdő, erdő... évi 12 százalékos kerek erdő

A német sajtóban egyre gyakrabban foglalkoznak a kérdéssel, és általában óva intenek a kockázatoktól. De mivel a német állampapírok, bankbetétek hozama messze elmarad az inflációtól, és tömegek keresik kétségbeesetten a pozitív reálkamat elérésének módját, úgy tűnik, még jó darabig sokan lesznek, akiket sikerül rábeszélni erre a befektetési formára. A német Graumartktinfo.de szeptember 25-ei cikke szerint például négy új erdő-befektetési alap készül megnyitni kapuit a nagyközönség számára, eddig csak két cég foglalkozott kifejezetten nyilvános erdőalapokkal.

(Fotó: LifeForestry.com)

De hogyan is működik ez? A svájci illetőségű LifeForestry cég szlogenje ”Holz statt Gold 12%”, azaz „fát arany helyett”, majd hozzáteszik, hogy „tízezer euró befektetésből 20 év alatt 96 462 euró”. (Lett? Lesz? Lehet? Ez hományban marad.) A cég kiszámolja, hogy ilyen és ilyen sűrűségű ültetvény ilyen és ilyen köbméretenkénti fahozamot produkál, ennek értéke mennyi, és ez mekkora hozamot jelent évesítve. (Hektáronként 800-1100 darab teakfa-csemete hozadéka szerintük 289 köbméter nyers fa, amiből 258 köbméter hasznosítható.)

Idilli képek latin zenei aláfestéssel

Ha a faárak húsz év alatt egyáltalán nem emelkednének, akkor is évi 5-7 százalékos hozamot kínálnának, ez azonban valószínűtlen – írja a cég honlapja. Ha viszont a prognózisoknak megfelelően emelkednek a faárak, akkor lényegesen nagyobb lesz a hozam. Az Ecuadorban és Costa Ricában levő fákat állítólag megszámozzák és GPS-koordinátákat rendelnek hozzájuk, a vevőnek pedig oklevelet állítanak ki róluk.

Hab a tortán, hogy az ültetvényekről származó fa állítólag esőerdőket ment meg a kivágástól és munkalehetőségeket kínál a környéken élőknek. Amit a prospektusban nagy szemű indián kisgyermekekkel és népviseletbe öltözött falusiakkal illusztrálnak, a honlapról pedig nem hiányozhat a kellemes latin zenei aláfestés.

(Fotó: LifeForestry.com)

A cég koránt sincs egyedül, minimális kereséssel vagy tucatnyi hasonló piaci szereplőt találni az interneten. A Greenwood Management hirdetése példul már csak 5-8 éves befektetést említ brazíliai ültetvényein, amelynek hozama szerintük 8-12 százalék között lehet. A Greenwood Management oldala azt állítja, hogy az erdőbefektetések 1910 óta konzisztensen túlteljesítik az S&P 500 amerikai részvényindexet, és az utóbbi 30 évben a legtöbb részvény- és kötvényindexet is túlszárnyalták. A teakfa.lap.hu oldal gyűjtése további féltucatnyi céget tartalmaz, a német szakirodalomban továbbiak tűnnek fel.

De mennyibe is kerül egy hektár Costa Ricai fa?

Tehát elvileg minden egyszerű, a vevő vesz 100 darab vagy annak többszörösét kitevő teakfa-csemetét valahol Ecuadorban vagy Costa Ricában, megvárja, amíg felnőnek, majd szüret után besöpri a nyereséget. Egy hektárra mintegy 1100 csemete fér, ami a Life Forestry-nél 37 400 euróba kerül a járulékos költségekkel, a húsz éves ápolással, gondozással együtt, majd  futamidő végén ideális esetben ezt durván kilencszeres áron tervezik eladni, ebből jön össze az évi 12 százalékos hozam – írja a Handelsblatt.com tavalyi összehasonlítása.

Csakhogy a lap szerint ennél a 37 400 eurónál igencsak vastagon fogott a ceruza. A vásárló tulajdonába csak a fa kerül, a földterület nem. A hasonló koncepcióval dolgozó Sharewood AG 1100 csemetét felneveléssel együtt 23 ezer euróért ad, a Forest Finance nevű konkurens pedig 25 ezerért. Szakértők a csemeték gondozásának költségét csak 15 ezer euróra becsülték. A Handelsblatt feltette a kérdést, hová megy a többi pénz? Marketingre? (Valószínűleg jelentős részben igen, mert írásbeli érdeklődésünkre a cég munkatársa állítólag egyenesen Svájcból hívott fel bennünket ékes németséggel mobiltelefonunkon.)

Mindenképp spekulatív és átláthatatlan

A részletek homályban maradnak, az erdőbefektetéshez nem kell hivatalos befektetői tájékoztatót készíteni, mint az értékpapírok kibocsátásához. Nem világos az árkalkuláció sem, a Life Forestry adataiból nem derül ki, hogy az árak lábon álló, vagy már kivágott, a kivágás helyéről el szállított esetleg a kikötőben behajózott fára vonatkoznak-e. Megemlítik azt is, hogy egy Prime Forestry nevű, hasonló koncepcióval dolgozó erdőtársaság éppen abban az évben ment tönkre, amikor a Life Forestry indult. A Handelsblatt konklúziója az, hogy ez a befektetés mindenképpen rendkívül spekulatív és nagyon kevéssé átlátható.

A témával újra és újra foglalkozó kisbefektető-védelmi oldal, a Graumarktinfo.de szerint az átlagember számára inkább a befektetési alapok ajánlhatók. Ezek zárt végűek, amelyek jegyei nem válthatók vissza lejárat előtt. Tisztán erdő-alapokat a Jamestown és a Nordcapital nevű szolgáltatók kínálnak (legalábbis Németországban), amelyekhez most a freiburgi Querdenker is csatlakozni készül. A Nordcapital érdekessége, hogy Romániában vagy ott is vannak erdei.

Ebben az ágazatban kötelező a hitelundor

(Fotó: LifeForestry.com)

A Catella Real Estate 73 millió eurót szedett össze Focus Global Forests nevű alapjához, amely az USA-ban és Argentínában vásárolt erdőket, és 2009-es indulása óta 21 százalékos hozamot ért el. Ez az alap azonban inkább intézményeket vár, a minimális befektetés ugyanis félmillió euró. Ugyanakkor létezik egy certifikát az alap befektetési jegyeire, amelyet tőzsdén bármikor meg lehet venni és el lehet adni – írják.

Józan paraszti ésszel mindjárt felmerül a kérdés, hogy ha olyan jó befektetésről van szó, akkor miért nem vesznek fel bankhitelt, miért vesződnek inkább a kisügyfelek pénzének fáradságos és drága gyűjtögetésével. A hozam nem is olyan jó? Vagy a kockázat túl magas? Esetleg átverés az egész?

A Nordcapitalnál például deklaráltan nem vesznek fel hitelt, és ezt ezt azzal indokolják, hogy a fa ára erősen konjunktúrafüggő, ezért nem mindegy, mikor vágják ki, csak akkor érdemes, ha jó ára van. (Ezt egyébként a somogyi erdészek is így gondolják.) Ha hitelt vennének fel, akkor azt rendszeresen törlesztve évenkénti kivágási kényszer alatt lennének, ami rosszat tenne az üzletnek. A Nordcapital alapja 2010-ben például öt százaléknyi hozamot fizetett tulajdonosainak, a következő évben csak 2,5 százalékot.

A Föld legszörnyűbb katasztrófái jöhetnek

A lapok felhívják arra a figyelmet, hogy a közvetlen fabefektetések (mint a LifeForestry) akár totális veszteséggel is zárulhatnak, a fa ugyanis érzékeny jószág. Extrém időjárás, mint a hurrikánok és tornádók, áradás, földrengés, földcsuszamlás, tömeges kártevőtámadás, erdőtűz és falopás veszélyeztetik az ültetvényeket. Ezek ellen a Graumarktinfo.de szerint nincsenek biztosítva az ültetvények.

Ehhez még hozzátehetjük, hogy bár Costa Rica például Közép-Amerika Svájcának számít és stabil demokratikus rendszer képét mutatja, a latin-amerikai térség nagy részében a politikai kockázatok nem éppen elhanyagolhatók. De már csak 10-20 év, és kiderül, mennyire is voltak jók ezek az ajánlatok...

(Fotó: LifeForestry.com)