A koronavírus-járvány hatása a földpiacra egyelőre nem egyértelmű. Az esetleges negatív folyamatokat ellensúlyozhatja az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó, idén januárjától bevezetett szabályozás. Az új EU-s támogatási ciklus ugyancsak meghatározó lehet a földpiaci folyamatokban – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.
A pénzintézet azt írta, hogy a 2019. évi 1,593 millió forintról tavaly már 1,673 millió forintra, vagyis mintegy 5 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagára hektáronként a NAV – egyelőre nem teljeskörű – adatai alapján. A legnagyobb mértékben (18 százalékkal ) Fejér megyében emelkedtek az árak, ahol egyebek között Mészáros Lőrincnek is vannak földjei. Jelenleg mintegy 38 ezer hektárnyi földvagyona van az országban. Az adóhivatal szerint Nógrád, Pest és Heves megyékben is 10 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás.
Nem meglepő, hogy a legdrágább megyék továbbra is főleg az ország keleti és délkeleti végén vannak. Az első helyen Hajdú-Bihar lett 2,33 millió forintos hektárárral. Ezen kívül Fejér, Békés és Tolna megye lépte át a kétmilliós szintet. 2020-ban már a lista végén álló Nógrád megye átlagára is egymillió forint felett volt. Mindenütt erős pozíciókat építettek ki a kormánypárti képviselők, egyesek többszáz hektárhoz jutottak az elmúlt években vásárlás és /vagy öröklés útján. Tavaly a legjobban, 18 százalékkal Fejér megyében nőtt a termőföldek átlagára hektáronként, míg csökkenést három megyében (Békés, Somogy és Zala) mutatnak a számok.
Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2020-ban legnagyobb mértékben, közel 13 százalékkal a kert-gyümölcsös kategória drágult. A szőlőterületek 7 százalékos áremelkedését az erdő-fásított, szántó- és gyepterületek egységesen 4-5 százalékos drágulása követte.
A termőföld-piac – a 2019-es kisebb lassulás után – tavaly látványosan tovább szűkült. A megelőző évi 41 ezerről – azzal időarányosan – 2020-ban 37 ezerre, közel 10 százalékkal csökkent az adásvételek száma. Több mint egyharmados visszaeséssel Pest megye vezet ebben. A tranzakciószám három megyében nőtt, legnagyobb mértékben, 7 százalékkal Somogyban – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva szűk 8 százalékos csökkenést látunk 2020-ban. Az ezt meghaladó mértékű tranzakciószám-csökkenéssel együtt ez azt jelenti, hogy átlagosan nagyobb földterületek cseréltek gazdát, mint 2019-ben, amivel egy három évig tartó ellentétes tendencia szakadt meg. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2020-ban összességében nagyjából 39 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.
Az országos forgalom bő 71 százalékát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 10 százalékkal csökkent tavaly a forgalom; a NAV szűrt adatbázisa szerint nagyjából 27,8 ezer ha volt az eladott szántóterület mérete 2020-ban Ettől valamelyest elmarad az erdőterületek forgalmi visszaesése (-9 százalék), míg a kert-gyümölcsös és szőlőterületek esetében 3 százalékos a csökkenés a 2019-es volumenhez képest. Egyedül a gyepterületek piaca bővült, 11 százalékkal.
A termőföld bő évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan két és háromnegyedszeresére növelte árát 2020-ra. A fenti ábrán az is látható, hogy jól tette, aki inkább földet vett és nem lakást, ugyanis 10 év alatt erősen elváltak az útjaik, a termőföld ára jobban emelkedett, noha a lakásáraké is megugrott, de mégsem tudta csökkenteni a kettő közötti különbséget.
„A jelenleg a gazdaság minden szegmensét érintő koronavírus-járvány hatása a termőföld-piacon egyelőre nem egyértelmű. Míg ugyanis a vevők általános elbizonytalanodása és a szállodák, vendéglátóhelyek felvevőpiacának szűkülése kisebb keresletet feltételez, a mezőgazdaság várható általános erősödése élénkítheti a forgalmat. Az adásvételek számát és a termőföldek árszintjét is növelheti a 2021-es év elején életbe lépett, a fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás is” – mutatott rá Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.
A gazdálkodók attitűdje ráadásul hagyományosan hosszú távú, így nehéz az aktuálisan megmutatkozó hatásokat mérlegelni. A termőföld-piacra meghatározó hatást gyakorolhat majd a 2023-tól új szabályok szerint induló EU-s támogatási ciklus.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
