<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
11p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Megint jó évet zártak a parlamentben ülő kisbirtokosok. A kormánypárti veteránok közül néhányan 100 hektár fölé tornászták szántóik méretét és egyikük sem szeretne túladni ezeken, mint ahogy valószínűleg megművelni sem. Hasonló szándékai vannak az ellenzékieknek is. Egy most nyilvánosságra került szakanyag szerint az értéknövekedés évek óta tart, csak egy kicsit lassabb lett az elmúlt években. Kényelmesebb bérbeadni a földeket, elég jó árat lehet felszámítani. 

A régóta mandátumot szerzett kormánypárti országgyűlési képviselők közül néhány annyira „szerencsés”, hogy szántóik értéke mára az élbolyba került, vagy eleve ott vásároltak sok évvel ezelőtt, ahol magas volt az árnövekedési lehetőség. Mára a drágulás üteme az egész országban csökkent ugyan, így az ő birtokaikon is, de még így is szép haszonnal adhatnának túl rajtuk, ha akarnák. Természetesen nem teszik, mert a jó minőségű magyarországi szántóföldek ára már hosszú évek óta emelkedő pályán van. Ám még a folyamatos áremelkedés ellenére is elmarad az uniós átlagtól és a legtöbb szakértő szerint további növekedésre lehet számítani.

Kevéssé valószínű, hogy a képviselők vagy kizárólag szűkebb családjuk műveli a földeket, a haszonbérbe adás sokkal reálisabb és jövedelmező is, de erről csak a nem nyilvános szja bevallásuk alapján lehetne pontosabb képet kapni. A bérleti díjakat nézve egyértelmű, hogy egyre drágábban tudnak leszerződni velük, akik használni szeretnék a földeket.

Még van hová drágulnia a szántóknak, nagy a lemaradás a nyugat-európai átlagtól (fotó: MTI)Még van hová drágulnia a szántóknak, nagy a lemaradás a nyugat-európai átlagtól (fotó: MTI)

Az ország legnagyobb földesura nem a parlamentben ül: Mészáros Lőrincnek hívják és már 38 ezer hektárnyi föld köthető nevéhez egy 2019-es adat szerint. A birtokméreteket nézve nyomába sem érnek a képviselők, ám mi mégis körülnéztünk közöttük.

A képviselők többsége jobbára sok évvel ezelőtt bővítette földbirtokának méretét, de néhányan tavaly is bevásároltak. A friss számokat látva örömmel vehették tudomásul, hogy annak idején jól választottak. Nézzük, tavaly milyen drágulást láthattak saját környékükön! Összeállításunkban a képviselők vagyonnyilatkozatát és a földpiaci értékbecslésre szakosodott Agrotax Kft. által a napokban közzé tett adatokat vettük figyelembe, amiket a lezajlott tranzakciók alapján hozott nyilvánosságra a társaság. Bevontuk a Takarék Termőföldindex jelentéseit is és a 10 hektárnál nagyobb vagyonnal bíró képviselők kiteljesedését vizsgáltuk. (Egyébként több kormánypárti és néhány ellenzéki és független képviselőnek is van ennél általában jóval kisebb földje. Ahol nem jelöltük, ott a Fidesz képviselőjéről van szó - a szerk.)

Lejjebb név szerint is bemutatjuk, hogy a legnagyobb földbirtokon ülő kormánypárti képviselők mekkora értéknövekedést könyvelhettek el a szántóknál. 

A kormánypárti földbirtokos képviselők sorát Bánki Erik vezeti, aki mintegy 184 hektár tulajdonosa Baranya megyében. Ingatlanainak zömét 2017-ben vásárolta, de tavaly is nevére került egy 6,4 hektáros terület Magyarbólyban és egy 0,14 hektáros Villányban. A legnagyobb szántója a baranyai Ózdfalun található, csaknem 69 hektár. Évente 6-11 százalékos értéknövekedést könyvelhetett el az elmúlt pár évben. A haszonbérleti díjak terén azt láttuk, hogy tavaly a megyében mintegy 76 ezer forint volt az éves átlagos összeg hektáronként, ez jó közepes helyet biztosított az országos rangsorban.

Baranyában tavaly az Agrotax szerint 9,31 százalékos volt a szántók átlagos drágulása az adásvételek alapján. Az árak hektáronként 1,7-1,9 millió forint között voltak a megye túlnyomó részén, de vannak járások, ahol ennél kicsit alacsonyabbak az értékek. A képviselő földjei pont ott vannak, ahol a jelzett magasabb értéksáv volt jellemző. Ez a megyénk egyébként a közép mezőnybe tartozott a tavaly eladott szántók mennyiségét tekintve és a tranzakciók számát nézve is. A Takarék Indexet készítő szakértők előzőleg felhívták a figyelmet, hogy a megye már 2018-ban is az egyik leginkább dráguló terület volt, 2019-ben pedig bekerült a három, legjelentősebb áremelkedést felmutatni képes megyék közé. A Dél-Dunántúl szántói 2010 és 2019 között 168 százalékkal drágultak a Takarék kimutatásában.

A második helyre Szabó Zsolt futott be 170 hektárral. Ennek túlnyomó részét Gyöngyöstarjánban  csere vagy vásárlás útján szerezte az elmúlt másfél évtizedben, még tavaly is vásárolt. Hiába van azonban ilyen méretes vagyona, az értéke a legalsó, hektáronként 1,5 millió forintnál kisebb kategóriába tartozik, igaz, tavaly majdnem 13 százalékos volt a drágulás Heves megyében, s ezen belül a Gyöngyösi járásban is.  Az átlagos értékesítési ár így sem haladta meg a hektáronkénti 1,4 millió forintot.

Kétmillió tulajdonos

A földbirtok nagyon elaprózott Magyarországon, ez gátja lehet a fejlődésnek. Mintegy kétmillió tulajdonosról tud az agrár szakma, túlnyomó részüknek csak egy-két hektárja van, az adásvételek zömében az 1-3 hektáros területek cserélnek gazdát. Idén januártól az osztatlan közös tulajdon sokkal könnyebben megszüntethető, mint korábban, s ez várhatóan nagyobb léptékű koncentrációt tesz lehetővé. Úgyhogy a képviselők akár örülhetnek is, pénzük lesz hozzá.   

A nagyobb szántótulajdonosok között feltűnik a Veszprém megyei földeket szerző Győrffy Balázs is, a maga 160 hektárját 1994 és 2020 között írták a nevére öröklés, ajándékozás, egyezség és adásvétel után. Két, egymáshoz közeli területre, Nemesgörzsönyre és Takácsira összpontosított a tranzakciók során, a vásárlásokkal most már feljött a harmadik helyre.

Tavaly a megyében 16,6 százalékos áremelkedést rögzített az Agrotax. A hektáronkénti értékesítési átlagár 1,6 millió forint volt, ez az alsó közép kategória az országban. A képviselő földjei abban a Pápai járásban találhatók, amelyikben a szántók átlagosan 1,5-1-7 millió forintos hektáronkénti áron cseréltek gazdát 2020-ban. A Takarék Index nem kevesebb mint 132 százalékos drágulást mutatott ki a képviselő földjeinek helyet adó Nyugat-Dunántúlon az elmúlt évtizedre vonatkozóan, így ez a bővülés évesítve 9,8 százalékos hozamot biztosított a tulajdonosoknak. A képviselő szántóinak csak kisebb részét szerezte a drágulás felgyorsulása előtt, de a 2014-2015 után vett ingatlanok esetében is jókora elméleti hozamot érhetett el. Merthogy realizálni nem kívánta, nyilván további értéknövekedésben reménykedve.

Bár nagyot hajrázott az elmúlt két évben, de mégis eggyel lecsúszott a bronzéremről a jobbikos Steinmetz Ádám. A politikusnak legalább 110 hektárnyi szántója van. A „legalább” kifejezés azért indokolt, mert vagyonnyilatkozatában további 162 hektárnyi olyan területet jelölt meg, ahol szántó is található, ennek a csoportnak a zöme egyébként erdő és legelő. Élsportolói múltjához hűen itt is az élmezőnyben munkálkodik, földjei a Somogy megyei Kéthelyen és Somogyszentpálon gyarapítják vagyonát. A megye kitüntetett szerephez jutott 2020-ban, Budapesten kívül itt volt a legmagasabb áremelkedés, 17 százalékos. A Marcali járás (itt vannak a szántói) alsó közép kategóriájú, átlag 1,5–1,6 millió forint ott egy hektár szántó, van még hová drágulnia.

Lázár Jánosnak meg kellett elégednie az ötödik hellyel. Most január végén összesen 101 hektárt írt a neve mellé vagyonnyilatkozatában. Ennek túlnyomó részét egymaga birtokolja, elenyésző részére haszonélvezeti joga van, egy nyolchektáros területet pedig ajándékba kapott még 2002-ben. Szűkebb hazája, Hódmezővásárhely környékén az utóbbi két évtizedben módszeresen tette a zsákjába a szántókat, mára az ottani birtokok összterülete 90 hektárra duzzadt. Tavaly sem állt le, a közeli Földeákon 16 hektárt vásárolt. 

Nem meglepő módon Csongrád megyében tavaly kétmillió forint környékére kúszott a hektáronkénti átlagos értékesítési ár. Ez a negyedik-ötödik hely a megyék rangsorában. Lázár János viszont az átlagnál is magasabb árú környéken tart méretes földeket, ugyanis az Agrotax azt mérte, hogy tavaly 2,1 millió forint feletti átlagáron adtak-vettek szántókat a Hódmezővásárhelyi járásban. Ezzel gyakorlatilag a legmagasabb árkategóriájú szántók mezőnyében tudhatja birtokait az országban.

Ehhez érdemes hozzátenni az elmúlt évtized „nyereségét” is. A Takarék Index szakértői 2010 és 2019 között a Dél-Alföldön mintegy 195 százalékos árugrást tapasztaltak, vagyis szinte megháromszorozódott a szántók értéke, az évesített hozamok pedig 12,7 és 13 százalék között alakultak. Lázár János földjeinek mintegy felét e felívelő szakasz elején és közepén szerezte. A nagyon magasra jutott átlagárak évente 6-10 százalékkal nőttek az elmúlt pár évben és semmi jel nem mutat arra, hogy idén megálljon ez a folyamat, legfeljebb tovább lassul. Ugyancsak ebben a megyében, a Szentesi járásban található Fábiánsebestyénnél vannak földjei Farkas Sándornak. Összesen 66,5 hektárt mondhat magáénak, ezt kárpótlás és vásárlás útján szerezte, vagyonnyilatkozata szerint 1992 óta folyamatosan. Itt 1,7-1,9 millió forint közötti átlagárak voltak tavaly.

Bencsik János birtoktérképén Békésszentandrás áll a középpontban, azon a vidéken mintegy 55 hektárhoz köthető a neve. A földek 1996 és 2015 között kerültek hozzá és kiemelkedő vagyont képviselnek. Békés megye egésze – így a képviselő földjeinek helyet adó Szarvasi járás is – az elmúlt évtizedben mindig is a top három megyében volt ami a földárakat illeti, tavaly 2,35 millió forint volt az átlagos értékesítési ár hektáronként, ezzel Budapest és Hajdú-Bihar után a harmadik helyen áll. Ugyancsak bronzérmes a haszonbérleti díjakat nézve a maga éves 80 ezer forintos átlagos hektáronkénti értékével.

Mennyiséget tekintve elmarad Lezsák Sándor, ám a veterán képviselő olyan területeket mondhat magáénak Lakitelek körzetében, amelyek azért az élmezőnyhöz közel vannak az értéket tekintve. 2007-ben csaknem 22, 2013-ban pedig 12,7 hektár került részben hozzá, a területek fele részében lett tulajdonos. A földek abban a Bács-Kiskun megyében találhatók, ahol 2020-ban az átlagos értékesítési ár hektáronként 2,07 millió forint volt. Tavaly 9,19 százalékos volt a drágulás 2019-hez képest, ezzel a megye az ütemet tekintve a közép mezőnyben maradt.

A jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita közel ennyi, összesen 30 hektár szántó tulajdonosa Értény mellett, ami a hihetetlenül megdrágult Tolna megyében, azon belül is a Tamási járásban van. Az a körzet a szántók szempontjából folyamatosan duzzadó értékkel bír. Tavalyi tranzakcióknál 2,2 millió forint közeli volt az átlagár hektáronként, ez a top kategória az országban. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az Agrotax szerint az országban itt a legmagasabb, vagyis hektáronként 90 ezer forint az éves átlagos haszonbérleti díj, akkor igazán megérheti mással műveltetni ezt a pár tíz hektárt.

Czerván György a Nagykátai járásban 1994 és 2014 között közel 24 hektárra tett szert öröklés és vásárlás útján. Ezen a környéken tavaly 1,5-1,7 millió forintot kellett fizetni a szántó hektárjáért és az éves haszonbérleti díj 70 ezer forint körül alakult hektáronként. A 21 hektárt tartó Dankó Bélának be kell érnie azzal, hogy mezőtúri földjeinek értéke a közép mezőny aljában vannak, tavaly arrafelé 1,5-1,6 millió forintért keltek el a szántók hektáronként. Némi vigasz lehet neki, hogy a szomszédos Szarvasi járásban lévő Kondoroson és Kardoson lévő birtokai már 3-400 ezer forinttal is magasabb értéket képviselnek az eladási statisztikák szerint.  Szintén Mezőtúron gyűjtögette földjeit a kisgazda képviselőből fideszessé lett Turi-Kovács Béla, főleg kárpótlásból szerzett ott és Hunyán összesen 54 hektáros területet.

Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter Karcagon vert tanyát, összesen 11 hektárnyi szántója van, többnyire fele részben az övé az ingatlanok sora, az egyiket ajándékba kapta. Értékük a mezőtúrihoz hasonló tartományban volt a tavalyi adásvételeket figyelembe véve. Összesen 29 hektárt felügyel Hargitai János (KDNP), zömmel a Mohácsi járásban található Nagynyárád körzetében. A földek ajándékként és vétel útján kerültek hozzá. Érdekes, hogy az ottani tavalyi adásvételek szerint kifejezetten magas, hektáronként kétmillió forint körüli árakkal lehetett találkozni, vagyis az ő földjei is sokat érhetnek. Horváth István pedig Bikácsot szemelte ki, de Nagydorog is kedves számára, e két településen összesen 26 hektár az övé, míg Kerényi János a kiskunhalasi járásban található Pirtón terjeszkedett, összesen 13 hektárja van ott.

A függetlenként indult, jelenleg a Párbeszédet képviselő Mellár Tamás 22 hektárnyi szántót kapott ajándékba a Szekszárdi járásban található Alsónyéken még 1998-ban. Ebben a járásban tavaly hektáronként 2,1 millió forintot is meghaladó összegért kerültek új tulajdonoshoz a földek. A haszonbérleti díjak terén pedig ez a megye vezet az országban, ugyanis a bérbeadók 2020-ban átlagosan évi 90 ezer forintot kértek és kaptak egy hektárért.

Címkék: Agrár Termőföld

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Agrár Töretlenül nő a villamosenergia fogyasztás
MTI | 2021. szeptember 17. 10:34
Ötéves csúcsra emelkedett júliusban a hazai bruttó villamosenergia-fogyasztás, 7,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban; a rendszerterhelés maximuma több napon is megdöntötte a nyári csúcsértékeket - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pénteken.
Agrár Kész, vége! Kivonul Magyarországról a horvát Mlinar pékséghálózat
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 11. 12:20
Hamarosan az összes magyar egységét bezárja és kivonul erről a piacról a horvát Mlinar pékséghálózat. Más országokban viszont folytatja.
Agrár Kicsinálta az időjárás a francia bort
MTI | 2021. szeptember 7. 11:25
Idén 29 százalékkal lehet kisebb a megtermelt bormennyiség a tavalyinál.
Agrár Vadhússal etetnék a magyarokat
MTI | 2021. szeptember 4. 17:43
"Terítéken a vadhúsok - Ízvadászatra fel!" szlogennel egyhónapos kampányt indított az Agrármarkering Centrum a vadhúsfogyasztás ösztönzésére.
Agrár Milliárdos veszteség a műtrágya bizniszben
Szakonyi Péter | 2021. szeptember 4. 13:37
Jelentős engedménnyel kínált import műtrágyát egy kereskedőcég. A megrendelt árú azonban soha nem érkezett meg a gazdákhoz - bár ennek ellenértékét kifizették. A sokmilliárdos veszteségen mezőgazdasági cégek, gazdálkodók, az adóhivatal és egy hazai nagybank is "osztozik".
Agrár Még évekig lesz pénz az agrárcégek fejlesztésére
MTI | 2021. szeptember 2. 15:13
Nem kell aggódnia az agrárcégeknek, továbbra is elérhetők lesznek az EU-s pénzek az agrárium fejlesztéséhez.
Agrár Nem maradt átmenthető agrárvagyon a választásra
Hollós János | 2021. augusztus 31. 05:15
Nem lehet vidékfejlesztési politikát építeni az agrárium népességmegtartó erejére, mert már nincs ilyen - reagált Lázár János volt miniszter interjújára lapunknak Raskó György agrárközgazdász, gazdálkodó, volt földművelésügyi minisztériumi államtitkár. Minden gépesítetté válik az ágazatban. Arról sem érdemes beszélni, hogy milyen ágazati vagyoncsomag lehet a 2022-es választás tétje, mert ez a kérdés 2017-ben lezárult. Az összkép azért nem ennyire tragikus a magyar mezőgazdaságban.
Agrár Közel 300 milliárd forintot szórt ki a kormány az állattartóknak
Privátbankár.hu / MTI | 2021. augusztus 25. 17:44
Állattartó telepek fejlesztésére országosan eddig 621 nyertes pályázat 290,5 milliárd forint támogatást kapott - mondta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára.
Agrár Változnak az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó előírások
MTI | 2021. augusztus 22. 10:39
Változnak az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó előírások, amelyek az állatgyógyászati készítmények gyártóit, forgalmazóit és felhasználóit (állatorvosokat és állattartókat) egyaránt érintik - hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium (AM) az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.
Agrár A borászatokat 4,7 milliárddal támogatja a kormány, lesz bormarketingprogram is
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 17. 08:22
Rengeteg pénzzel támogatja a kormány a szőlő- és borágazatot, azt a szektort, ahol ma már egyre nagyobb a NER-jelenlét is. 
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos