Megirigyelte a kormány a titkolózó magánbefektetőket
A több mint 140 milliárd forint értékben létrehozandó Termőföld Magántőkealapba mintegy 100 milliárd forintos állami pénz megy. A magántőkealapok idehaza a 2010-es évek közepétől szaporodnak gombamódra, mivel egyre többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy az e konstrukciókba fektetőknek nem kell felfedniük a kilétüket.
Termőföld Magántőkealap létrehozásáról döntött a kormány - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A magántőkealap célja a hivatalos indoklás szerint a kelet-közép-európai régióban termőföld vásárlása, megteremtve ezáltal a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait.
A kormány Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter feladatául szabta, hogy legkésőbb 2021. szeptember 30-áig a Magyar Export-Import Bank Zrt. útján, alapítói határozat kibocsátásával gondoskodjon a tőkealap működéséhez és nyilvántartásához szükséges feltételek és követelmények biztosításáról.
Mindenekelőtt, legkésőbb 2021. november 15-éig, válassza ki az alapkezelőt, majd az alapkezelőn keresztül hozza létre a tőkealapot 400 millió euró – mostani árfolyamon mintegy 140 milliárd forintos – keretösszeggel. Ennek 70 százalékát – 280 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagyis durván 100 milliárdot – a magyar állam biztosítja a központi költségvetés terhére.
A hazai mezőgazdasági vállalkozások régiós terjeszkedésének kívánnak megágyazni. Fotó: depositphotos
A külgazdasági és külügyminiszternek minden év június 30-áig be kell számolnia a kormánynak a tőkealap tárgyévet megelőző évi működéséről és aktuális helyzetéről.
A külföldön már jó ideje létező magántőkealapok 2010 közepétől kezdtek meghonosodni Magyarországon. Azon üzletemberek körében népszerűek, akik élnek azzal a törvény adta lehetőséggel, hogy a magántőkealapok tulajdonosai nem kötelesek felfedni a kilétüket. Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank 94 magántőkealapot tart nyilván. A valaszonline.hu két hónappal ezelőtti összesítése szerint 43 magántőkealapot egyértelműen az úgynevezett kormányközeli felsőelit kezel, de a többi sem esik messze a hatalomtól, a Nemzeti Együttműködés Rendszerétől (NER).
A létrehozandó Termőföld Magántőkealap értelemszerűen nem illik teljesen a már működő konstrukciók sorába, hiszen annak az egyik, ráadásul a jelentős többségű, 70 százalékos befektetője ismert: a magyar állam.
Kitaposott út
Az persze nem példátlan, hogy az adófizetők pénzéből tevékenykedik ilyen alap, hiszen éppen a Termőföld Magántőkealap létrehozására kijelölt Eximbank már évek óta működtet egy hasonló konstrukciót, EXIM Exportösztönző Magántőkealap néven, amelybe 2019 október végén egy másik tőkealap, az EXIM Növekedési Magántőkealap olvadt be. Az EXIM Exportösztönző Magántőkealap tőkéjét száz százalékban az állam biztosította, más kérdés, hogy az a 140 milliárdos Termőföld Magántőkealaphoz képest még feleakkora tőkét sem tartalmaz, 56 milliárd forintot.
Az EXIM Exportösztönző Magántőkealapot a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezeli, amely megbízatása annak idején azért is került kereszttűzbe, mert a névadó páros egyikéről, Gubicza Ágostonról úgy hírlik, jó barátságban van a fideszes politikai elit tagjaival, az Index szerint ő vette el például Rogán Antal első feleségét és így neveli a miniszter első gyermekét is.
Ha az nem is biztos, hogy megtudjuk, ki(k) száll(nak) majd be az állam mellé 30 százalékos befektetők(k)ént a Termőföld Magántőkealapba, az talán kiderül, hogy mely társaság kezeli majd az alapot.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete kérésére elvégzett felmérés aggasztó képest fest a pedagógusok helyzetéről.
