|
| Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt |
A 2016-ban és 2017-ben mért két számjegyű áremelkedés után a tavalyi év első kilenc hónapjának adatai szerint csupán 6,4, reáláron pedig 3,5 százalékkal emelkedtek a termőföldárak - olvasható a szerdai Világgazdaságban. A lap a Takarék csoport termőföldár-indexének adatait ismertetve megjegyzi, hogy 2011 óta ez a legalacsonyabb mértékű drágulás.
Egy hektár szántó átlagosan 1,46 millió forintért cserélt gazdát, 2017-ben még 1,38 millió forintért.
Az árnövekedés csak egyetlen régiót nem érintett, a közép-magyarországit. Más régiókban a drágulás 3,6 és 9,1 százalék között alakult, az utóbbi a Dél-Dunántúlt jellemezte, majd 7,9 százalékkal a Nyugat-Dunántúl következett, a harmadik helyre pedig 7,6 százalékkal a Közép-Dunántúl került. A növekedés az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon volt a legkisebb, ott a szántók átlagos hektáronkénti ára 3,6, illetve 4 százalékkal nőtt.
A legdrágább a Dél-Alföldön volt egy hektár szántó, a tavalyi év első kilenc hónapjában 1,6 millió forintot fizettek a vevők. A szőlőültetvényekért a Dél-Dunántúlon kellett a legtöbbet fizetni, hektáronként hárommillió forintot.
Hónapok óta nem látott szinten a Brent ára. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
