A tavalyi sikeres év miatt nőtt a kereslet
A nagymértékű áremelkedés fő oka a 2011-es jó mezőgazdasági év, ugyanakkor a keresletet ösztönzi a szabályozás várható változtatása is. A forgalmat vizsgálva a válság előtt (2006-ban) is kiemelkedő volt Európán belül a magyarországi földforgalom aránya. Az elmúlt évben pedig a visszaeső lakáspiaccal összevethetővé vált a forgási sebesség.
2010. december 20-án az Európai Bizottság engedélyezte Magyarországnak a külföldiekre vonatkozó termőföld-vásárlási moratórium meghosszabbítását (2014. április 30-ig). 2012-ben pedig a kormányzat meghirdette a Darányi Ignác tervet, a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási programját. A földpályázatok terén is aktívabbá vált az állam, 65 ezer hektár termőföldet hirdetve meg hasznosításra.
11 százalékos áremelkedés tavaly óta
A válság évei alatt megfigyelhető töretlen földáremelkedés 2012 első felében is folytatódott. Az FHB Termőföldindex új értékei alapján 2012 első felére majdnem 11 százalékkal emelkedtek a földárak, a tavalyi 202,3-es indexértékről 224-es indexértékre való növekedéssel.
Az EU csatlakozás óta 2012 eddigi időszaka produkálta a legmagasabb reálár-emelkedést, ráadásul ez emelkedő inflációs környezet mellett történt. A 2010-ben indult növekedésben jelentős szerepet játszhatott a bejelentett újabb földvásárlási moratórium és az ehhez kapcsolódó új jogszabályok elfogadása.
Jövőre várható az idei gyenge év böjtje
A 2010-es megtorpanás és az azt követően megindult árnövekedés esetében is szoros összefüggés látható a mezőgazdaság jövedelmezőségével, mivel a mezőgazdasági ágazat szereplői a többletjövedelem egy részét termőföldbe fektetik, bővítve ezzel kapacitásaikat. A termőföldárak 2011-beli növekedése kiemelkedően jó mezőgazdasági évben zajlott, nagy mértékben emelkedett a mezőgazdaságban keletkezett bruttó hozzáadott érték is.
Valószínű, hogy a tavalyi magas jövedelmezőség hozzájárult az idei év első felében mért áremelkedéshez is. A 2012-es évben az aszályok következtében gyengébb mezőgazdasági eredmények összhatása várhatóan a 2013-ban jelentkezik.
Megosztó földtörvény
A földtulajdon szerkezetére, így a termőföld kereskedelmi forgalmára vonatkozó legmarkánsabb változást az FHB szerint az új Földtörvény hozhatja, amelynek várható következményei azonban több civil szervezet szerint nem egyeznek meg a kormány vidékstratégiájával.
A szervezetek szerint a törvény rögzítené Magyarországon a nagybirtokrendszert, továbbá nem nyújt kellően hatékony védelmet a külföldiek tulajdonszerzése ellen. Mindez ütközik a fenntarthatóság Alaptörvényben is rögzített elveivel és a Kormány által elfogadott Vidékstratégiával, a tervezet ezekkel ellentétben gyorsíthatja a vidéki térségek elnyomorodását.
Az új, kétharmados földtörvény részletes vitáját várhatóan jövő héten tartják a Parlamentben. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár korábban kifejtette, hogy a termőföldnek az uniós vásárlási moratórium lejárta után is magyar tulajdonban kell maradnia. Ezt úgy érik el, hogy a helyi földbizottságok vétó jogot kapnak minden földvásárlásra. A kormány célja az, hogy a nagybirtokok helyett, kis- és közepes gazdaságok jöjjenek létre - tette hozzá az államtitkár. Az állami földek használatára azonban ezek a szabályok nem vonatkoznak.
Szeptemberben 1,54 százalékra, 2017 júniusa óta a legalacsonyabbra mérséklődött az éves infláció Indiában. 
