A világon jelenleg harc folyik a különböző erőforrásokért - állítja Daoda Zoltán az Agrobio Hungary Kft. szakmai igazgatója. Ezek a többi között a víz és a termőtalaj. Az igazgató szerint ugyanis az emberek azt túlélik, ha elfogy az olaj, legfeljebb gyalog járnak, vagy kifejlesztik az alternatív megoldásokat. Azonban az emberiségnek élelmiszerre ls ivóvízre egyre nagyobb szüksége lesz.
A termőtalaj, amelyből elfogyasztott élelmiszereink származnak, az utolsó éveit éli – a népesség egyre nő, több élelmiszerre van szükség, ám a talaj ásványianyag-tartalma drasztikusan csökken - közölte Daoda Zoltán. Hozzátette: az egyik nagy probléma, hogy a világ szántóterületének harmada már elsivatagosodott.
Megkongatták a vészharangot
Kutatások szerint Európában jelenleg 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy épül vagy helyreáll (azaz 17 kg termőtalaj megy tönkre, amíg 1 kg újraéled). Amerikában ez az érték tízszeres, Ausztráliában ötszörös. A helyzet Kínában a legrosszabb, ahol a talajpusztulás mértéke 57-szeres.
John Crawford, a Sydney-i Egyetem mezőgazdasági és környezetvédelmi karának professzorának kutatása szerint a Földről évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80%-a pedig többé-kevésbé károsodott.
Az igazgató felidézte Gyulai Iván, az „Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért” igazgatójának 2010-es beszámolóját. A szakember számításai szerint a fenti folyamatokat figyelembe véve mindössze 60 év van hátra, amíg kimerül a talaj. Vagyis hozzávetőleg még két generációra elegendő a termőképesség.
Hol van már az ásványi anyag?
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem felmérése kimutatta, hogy élelmiszer- és takarmánynövényeink ásványianyag-tartalma 30 év alatt rohamosan csökkent: a kukoricánál 31%-ra, a burgonyánál 9,52%-ra, a sárgarépánál pedig 4%-ra.
A 3T
Sárospataki György, az Agrobio üzletfejlesztési menedzsere szerint 100 ezer év kell, hogy egy kőzetből termőtalaj legyen. Viszont nem megfelelő műveléssel 5 év alatt lehet a talajból sivatag, vagyis terméketlen talaj. Éppen ezért, utóbbi folyamat megállításaként egy hatéves programot indítanak, amelynek a Teremjen Több Talaj! címet adták.
A társaság célja, hogy legalább 500 ezer hektár szántóföldön, legalább 10 millió m3 termőtalaj hozzanak létre. Sárospataki szerint ezt úgy kell elképzelni, hogy nagyjából 2 mm vastag termőréteget hoznak létre a különböző biológiai megoldásokkal. Természetesen ezt nem milliméterben lehet majd mérni, hanem azt lehet megvizsgálni, hogy az adott területen mennyivel nőtt a talaj ásványianyag-tartalma. Ebből lehet értékelhető adatokat kapni majd.
A szakember szerint ez azért is fontos, mert az új humuszos talaj 2,5 millió köbméter csapadékot képes befogadni, majd a növényeknek átadni, ami az egyre gyakoribbá és súlyosabbá váló aszályos időszakokban jelentősen növeli a termesztés biztonságát.
Világméretű probléma
Vértes Tímea, a Vidékfejlesztési Minisztérium mezőgazdasági főosztályának vezető tanácsosa elmondta, hogy Nemzeti Biodiverzitás Stratégia megvalósításában, amelynek időhorizontja (2014-2020) számítanak az innovatív termékekre. A stratégia lényege, hogy a talajban lévő baktériumok 95%-a még ismeretlen, ezért fontos a talajok megőrzése, hiszen ezek a baktériumok az emberiség jövőjét és életben maradását jelenthetik.
A tanácsos szerint a problémát nem csak Magyarországon kell és lehet megoldani, hanem világméretű összefogás szükséges. Vértes Tímea szerint elő kell segíteni a környezetbarát növénytermesztést. Emellett ki kell alakítani az integrált növényvédelmet, amelyben a kémiai növényvédőket fokozatosan le kell cserélni biológiai szerekre.
Hónapokig húzódott a találkozó előkészítése. 
