Megint egy orosz érdekeket szolgáló álhír ömlik ránk a kormánysajtó segítségével
Nem, nem árusítja ki az ukrán termőföldet Zelenszkij, hiába írta meg ezt a Magyar Nemzet vagy a hirado.hu egy két hónappal ezelőtti cikkre hivatkozva.
"Amerikai óriáscégek vásárolják fel az ukrajnai termőterületeket" - szólt a Magyar Nemzet július 30-án megjelent cikkének címe. A hír különböző változataival azóta valószínűleg minden közélet iránt érdeklődő olvasó találkozhatott, hiszen a Lakmusz gyűjtése szerint az Agrotrend, a Mandiner, a hirado.hu, a Blikk és a Vadhajtások is lehozta a V4NA alapján ugyanazokat a számokat, a cikkeket pedig rengetegen osztották meg a közösségi médiában is.
A tényellenőrzésre szakosodott Lakmusz utána járt, hogy mi is igaz a hírből. A cikkek fő állításai így foglalhatók össze:
- a múlt év júliusában életbe lépett földtörvény feloldotta a földvásárlásra vonatkozó adásvételi moratóriumot Ukrajnában,
- a privatizáció következtében lehetővé vált a termőföldek külföldi gazdasági szereplők felé való értékesítése,
- a tavaly óta a művelhető területek egyharmadát, vagyis 17 millió hektárnyi földet 3 amerikai mezőgazdasági cég, a Cargill, a DuPont és a Monsanto vásárolta fel.
Az arányokat a cikk úgy szemlélteti, hogy a multik által megszerzett földterület Ukrajnában Olaszország teljes termőterületének nagyságával ér fel.
Mint azt különböző tényellenőrző oldalak visszakövették, a cikkek eredeti alapja egy Australian National Review-ban még május végén megjelent, semmilyen forrással nem alátámasztott írás volt, amelyet aztán két hónappal később kapott fel az orosz média, majd innen terjedt tovább a nemzetközi sajtóba, köztük a hazai kormánypárti lapokba.
Csakhogy a hír megjelenése óta a Lakmusz szerint "több, független tényellenőrző oldal is cáfolta az amerikai multicégek földvásárlását Ukrajnában, így a StopFake.org és a DPA is. Az elemzésekből kiderül, hogy azért sem vásárolhattak termőföldeket amerikai cégek, mert a tavaly júliusi törvénymódosítás továbbra is tiltja, hogy azokat külföldi állampolgároknak vagy olyan jogi személyeknek értékesítsék, amelyeknek külföldiek a kedvezményezettjei."
Persze, ahogy egy jó álhírnek, ennek is van valamennyi valós alapja. A tavaly júliusi törvénymódosítás valóban feloldott egy 20 éve életben lévő földeladási tilalmat Ukrajnában, csakhogy külföldi magánszemélyek és cégek egészen addig továbbra sem vehetnek ukrán földet addig, amíg erről egy népszavazás máshogy nem rendelkezik.
"Az ukrán Állami Geodéziai, Térképészeti és Telekkönyvi Szolgálat hivatalos adatai szerint 0,26 millió hektárnyi termőterületet adtak el tavaly július óta, amikor a földforgalom újra beindult az országban"
- cáfol tovább a Lakmusz, de ez nem zavarta meg például a Fidesz nagymarosi szervezetének Facebook-oldalának kezelőjét, aki az egész ügyet már személyesen Zelenszkij ukrán elnök nyakába varró mémet is megosztott az oldalon.
Egyébként Ukrajna kiváló minőségű termőföldjére természetesen valóban van, és lenne is külföldi kereslet, egy összesítés szerint azonban egyelőre Ukrajna 32,6 millió hektárnyi művelhető területéből a Manifesto becslése szerint összesen 3,4 millió hektárnyi, azaz 10,4 százaléka van külföldi cégek és érdekeltségek kezén. Ezzel szemben Oroszország fegyverrel foglalta el Ukrajna területének egy jelentős részét, miközben az ukrán termőföldeket célzottan pusztítja.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 493,92 pontos, 1,15 százalékos emelkedéssel, 43 528,08 ponton zárt kedden.
Hogyan lehetett befektetési alapokkal profitálni a forintgyengülésből?
