Nem állt meg a földárak növekedése 2013-ban, amikor az elmúlt 13 év legnagyobb reál-növekedését, 17,2 százalékos emelkedést mutatott az FHB Termőföldindexe 2013-ban. Akkor az árak emelkedését elsősorban az segítette elő, hogy sokan még az új Földforgalmi törvény hatálybalépése előtt igyekeztek földtulajdont vásárolni. Ezt támasztja alá az is, hogy az átlagos parcellaméretek minden termelési ágban jelentősen felülmúlták a korábbi időszakok szintjeit. Természetesen az idei árnövekedés mértéke elmaradt az elmúlt két évet jellemző emelkedéstől, körülbelül a 2011-es évben tapasztalható trenddel egyezik meg. 2014 első negyedévében a 2013-ban mért 268,3-as szintről majdnem 283-ra emelkedett az FHB Termőföldindex nominális értéke. A fogyasztói árindexszel deflált Termőföldindex értéke szintén 5,4 százalékos növekedést mutatott: 146,1-re emelkedett a korábbi 138,6-ról.
|
Vége a banki aranykornak Az új Földforgalmi törvény hatására a kereslet csökkenhet mind a tulajdonosi, mind pedig a bérlői piacot illetően. A Földművelésügyi Minisztérium becslése szerint 200-300 ezerre szűkült a potenciális piaci szereplők, a regisztrált földművesek vagy mezőgazdasági termelő szervezetek köre a földpiacon . A regisztrált földművesek száma ugyanakkor a Földművelésügyi Minisztérium (korábbi Vidékfejlesztési Minisztérium) adatai szerint még a 6000-et sem érte el 2014. május végéig, míg agrárcégként csupán 31 került nyilvántartásba. Bár a nyilvántartásba vétel természetesen csak akkor válik égetően szükségessé, ha valaki újabb földet szeretne bérelni vagy venni, de a számok jelzik a drasztikus csökkenést. A piac nagyon várja, a törvény kiegészítésének tartott üzemgazdasági és az agrárintegrációs törvények elkészülését, ami erősen befolyásolhatja a várható birtokviszonyokat. Ezek továbbra sem készültek el, s egyelőre még nem is ismert a várható megjelenésük. Ugyancsak megváltozott a támogatási rendszer is. Mindezek eredményeképp az FHB arra számít, hogy a területalapú támogatás 1200 hektár feletti elvonása által érintett mintegy 500 nagyvállalkozásnak romlik a hitelfelvevő képessége, ugyakakkor a kisebb cégek esetében viszont tartósabb hitelkeresletre lehet számítani, amely a gépvásárlási és forgóeszköz-hiteleken túl, már hosszabb megtérülésű beruházási hitelekben is megjelenhet. A változások révén átalakulhat az üzletágban lehetőséget látó bankok köre – annak, hogy az agrárium korábban cégmérettől, tevékenységtől függetlenül vonzó volt, vége, hiszen az agrárcégek kimagasló stabilitással működtek. |
Keresett szántók
A művelési ágak közül a legjelentősebbnek számító szántó esetében az átlagár jelentősen növekedett 2012-höz képest: 2013-ben már átlagosan 945 ezer forintot kellett fizetni egy hektárnyi szántóterületért, míg egy évvel korábban csak 823 ezret. Egyedül a Közép-Dunántúlon csökkent a termőföldek ára, ott is alig fél százalékos volt a visszaesés. Az átlagot meghaladó árakkal sorrendben a Nyugat–Dunántúlon, Közép-Magyarországon és Dél-Dunántúlon, valamint , Közép-Dunántúlon találkozhatunk. Az első helyezett Nyugat-Dunántúl régióban egy hektárnyi szántóért átlagosan több mint 1,15 millió forintot kellett fizetni, egy, az országos átlagot meghaladó, 15,8 százalékos áremelkedést követően. A tavalyi csúcstartó, 34 százalékos áremelkedést elérő Dél-Dunántúlon is közel 1,1 millió forintot kellett fizetni a szántó hektárjáért. A legolcsóbb régió továbbra is Észak-Magyarország, annak ellenére, hogy itt több mint 30 százalékos volt az árnövekedés, ám még így sem éri el a 600 ezer forintot a hektáronkénti ár.
Újra kelendőek a gyümölcsösök
A szántók ára az FHB-kimutatásai szerint egyébként 2007 óta folyamatosan növekszik, a 2013-as átlagár a 6 évvel ezelőtti bázist több mint 80 százalékkal haladta meg. Ugyancsak átlagon felüli az erdők 60 százalékos drágulása. Komoly ütemben jön fel a gyümölcsösök ára – ezek 2011. nyaráig még a 2007-es szintek alatti áron cseréltek gazdát, ám tavaly már a szántóföldek 17 százalékos gyors növekedését is meghaladva, több, mint 20 százalékkal nőtt az ár, s így már a 2007-es árak 125 százalékán cserélnek gazdát az ültetvények. A termőföldindex megmutatja azt is, hogy a legnagyobb szórás az árakban a gyep-rét-legelő és a nádas művelési ágakban mutatkozik, annak ellenére is, hogy számottevően alacsonyabbak az átlagárak – vagyis nincs kialakult ára ezeknek a földeknek. A drágább művelési ágak közül a kertek esetében nehéz piaci ár kikalkulálása, tekintve, hogy esetükben is komoly az eltérés az árakban. Ehhez képest a gyümölcsösök és szőlők átlagára homogénebb és valamelyest magasabbak a szántókénál. Kiemelkednek a halastavak, ahol viszonylag stabil és jóval magasabb becsült átlagárak tapasztalhatók.
Rossz irányba mennek a dolgok? 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
