„Az Európai Bizottság a gazdák háta mögött elvi megállapodást kötött Ukrajnával a 2016 óta meglévő kereskedelmi megállapodás felülvizsgálatára. A javaslat megint Kijevnek kedvez és az uniós, köztük a magyar termelőket lehetetlenítené el” – így reagált Nagy István agrárminiszter Facebook-oldalán arra a hírre, hogy körvonalazódik, már csak az Európai Tanács jóváhagyására vár az EU Ukrajnával kötendő hosszú távú szabadkereskedelmi megállapodása. Az a stratégiai paktum, amely újraszabályozza az agrártermékek és liberalizálja a feldolgozott élelmiszeripari cikkek kétoldalú kereskedelmét.
Az Euronews június utolsó napján adta hírül, hogy az EU – kevésbé ambiciózus, de „realisztikus” – kereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával. Ezt az Európai Bizottság június 30-án jelentette be. Az eddigi ideiglenes paktumot tehát mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi – egyelőre elvi – megállapodás váltja fel.
Eszerint Ukrajna 2028-ig az állatjólét és a növényvédőszer-használat terén is átveszi az uniós agrártermelési szabályozást. Az EU pedig mechanizmusokat vezet be a belső piac védelmére, ha egyes ukrán importtermékek súlyos piaci zavarokat okoznának.
Az Euronews információi szerint a tojás, a cukor, a búza esetében, azaz az „érzékeny termékeknél” némileg növelik ugyan a kvótákat, de azok a stabilitás érdekében a korábbi forgalmi szintek alatt maradnak. A kevésbé érzékeny termékeknél viszont nőnek a kvóták. A tejpor, az erjesztett tejtermékek, a gomba és a szőlőlé kereskedelmét pedig teljesen liberalizálják. (Azt, hogy valamely termék mennyire számít „érzékenynek”, a korábbi piaci zavarok és az EU import-befogadó képessége alapján állapították meg.)
Cserébe Ukrajna jelentősen növeli az unióból érkező sertés-, baromfi- és cukor importkvótáját, és több terméknél csökkenti, vagy megszünteti a vámokat. A bizottság szerint ezzel a megállapodás új exportlehetőségeket nyit – különösen az Ukrajnával szomszédos tagállamokban – az uniós gazdák számára.
Fotó: Pixabay
Az Euronews információi szerint az Európai Bizottság a megállapodást napokon belül beterjeszti jóváhagyásra az Európai Parlamentnek, illetve a tagállamoknak. Ahhoz azonban, hogy az EU-Ukrajna Társulási Bizottságban elfogadják a megállapodást, még a tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagyni.
Nagy István Facebook-bejegyzésében viszont úgy értékelte a helyzetet, hogy „a cukor, a baromfi, a tojás, a búza, a kukorica, vagy a méz esetében a megállapodás a 2016-os kereskedelmi megállapodásban rögzítetteknél nagyobb mennyiségű importot engedélyezne Ukrajna számára. A vaj, a sovány tejpor, a maláta, a glutén, a zab, vagy az árpadara esetében a kvóták az elmúlt években tapasztalt legmagasabb kereskedelmi szintre nőnének. A tejpor, az erjesztett tej, a gomba, vagy a szőlőlé vonatkozásában pedig teljes liberalizáció azt jelentené, hogy ezen tételek korlátlanul érkezhetnek az Európai Unió területére. A magyar szempontból az egyik legfontosabb termék, a kukorica pedig korlátlanul áraszthatná el a magyar piacot” – figyelmeztetett a miniszter. Annak pedig, hogy a tervek szerint Ukrajna kötelezettséget vállalna arra, hogy 2028-ig fokozatosan hozzáigazítja termelési előírásait az EU-hoz, Nagy szerint csak akkor van értelme, „ha a jogharmonizáció kikényszeríthető”. Hiányolja a miniszter, hogy „a bejelentett megállapodás egyelőre nem tartalmaz semmilyen következményt arra az esetre, ha Ukrajna 2028-ig nem felel meg az EU-s termelési sztenderdeknek”.
Azért is fenntartjuk a tilalmat!
Egyenlő feltételek akkor biztosíthatók Nagy szerint, ha csak olyan termékek érkeznek Ukrajnából, amelyek megfelelnek az uniós termelési feltételeknek. Ebből hazánk nem fog engedni – szögezte le a tárcavezető, aki szerint a brüsszeli tervezet csupán látszatmegoldásokat tartalmaz. Végül azt ígérte: „Minden eszközzel meg fogjuk védeni a termelők piacait és megélhetését. Magyarország továbbra is fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékekkel szembeni behozatali tilalmat”.
De nem csak Magyarország lépett fel az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodással szemben. Franciaországban és Lengyelországban is tiltakoztak a gazdák a kereskedelmi akadályok lebontása után az ukrán import megugrása miatt.
„Ez a megállapodás új fejezetet nyit az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi kapcsolatokban, amely hosszú távú, kiszámítható és kölcsönös keretet határoz meg” – ígérte viszont Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa. Kiegyensúlyozottnak, tisztességesnek és realisztikusnak” nevezte a megállapodást, amely stabilitást és kiszámíthatóságot hoz az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi kapcsolatokban, tekintettel az oroszok által megtámadott ország jövőbeli EU-csatlakozására.
Határmenti szervezkedés Budapesten
Nagy István szerdára Budapestre hívta az ukrán határ menti uniós tagállamok agrárminisztereit, hogy összehangolják álláspontjaikat a már csak tanácsi elfogadásra váró EU-ukrán szabadkereskedelmi egyezményről, amellyel szerinte „Brüsszel ismét elárulta és hátba szúrta az európai gazdákat”, mert Kijevnek kedvez. A cukor esetében 20 ezer tonnáról 100 ezer tonnára, a baromfi esetében 90 ezerről 120 ezer tonnára, a tojás esetében 6 ezer tonnáról 18 ezer tonnára, a búza esetében pedig 1 millió tonnáról 1,3 millió tonnára emelkedne, mézből a hatszorosára nőne az Ukrajna által vámmentesen az EU-ba importálható mennyiség. A tejpor, az erjesztett tej, a gomba, a korpa vagy a szőlőlé korlátlanul érkezhetne az EU-ba. A kukorica is vámmentesen és korlátlanul jöhetne.