Biztos megélhetést kínál a dinnyetermesztés a gazdáknak. Ezzel biztatta a termelőket az agrártárca államtitkára július végén, a „Nyár, dinnye, szeletem” fogyasztást élénkítő kampány során. A technológia fejlődésével és a fajtaválaszték növelésével ugyanis szerinte egyre jobb minőségűek és ízűek, egységesebbek a görögdinnyék. „A kiváló minőségű magyar dinnyék értékesítése is könnyebbé vált” – állította Hubai Imre.
Kell is a biztatás, mert – az augusztus 10-i Lőrinc nap után majd pár héttel – az idén is szomorú szezont zár sok hazai termelő.
Pedig június végén – legalábbis az árak tekintetében – a gazdák és a kereskedők még nagy reményekkel kezdték az értékesítést. Akkor az üzletekben és az útszéli árusoknál kilónként legalább öt-hatszáz, de akár ezer forintnál is többért kínálták a „magyar dinnyét”. Ez jócskán fedezte a megnövekedett, hektáronként két-hárommillió forintos költségeket. Igaz, sok áruházláncban, főleg a diszkontokban, a rámenősebb vevők 400 forintnál olcsóbban is meg tudták vásárolni a mézédes csemegét. Bár a termelők abban bíztak, hogy a jó kezdet után majd tovább emelkedik a gyümölcs ára az idei kisebb termés miatt, de nem így lett.
A növény fejlődését lassító hűvös májust ugyanis tűzforró, száraz júliusi időszak követte – amitől szinte országszerte egyszerre érett be a görögdinnye. Ettől a hozamok is negyedével, de a gyümölcs mérete is jóval kisebb lett. Majd július vége felé következett a dinnye iránti vágyat száműző lehűlés. A termelők nem győzték szedni, már nem tudták hol tárolni, kiszállítani, a kereskedők pedig eladni az egyszerre rájuk szakadó dinnyetömeget. A túlkínálattól augusztus elejére töredékére, kilónként kétszáz forintra, azaz messze a termelési, értékesítési költségek alá zuhant a görögdinnye fogyasztói ára. A termelőknek pedig már csak negyven-ötven forint kilónkénti felvásárlási árat adnak a kereskedők.
Fotó: Depositphotos
Ezt a mézédes csemegét ugyanis – ha megérett – csak pár napig lehet tárolni, mert megromlik: eladhatatlanná válik, ami súlyos veszteséget okoz. Ilyenkor tehát akár ár alatt is megéri eladni.
A dinnyecunamitól az idén is szinte összedőlt a piac, amért a termelők és a kereskedők is egymást okolták. Az árakat letörő akciókat megelégelve közleményben sürgette a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete is, hogy a kereskedelmi láncok „az akciós árakat a termelési költségek figyelembevételével határozzák meg”. Megnéztük! Például az Auchan kínálatában augusztus 12-én kilónként 199 forint volt a lédig görögdinnye és 249 forint a magszegény. A Lidlben is 199 forintért adták a görögdinnyét, de csak 219 forintért a magszegényt.
És amikor nagy a baj, próbál tükrözni a magyar. Az még hagyján, hogy a szezon kezdetén, amikor még nincs, vagy kevés és drága a hazai, sok útszéli standokon „magyar dinnyének” hirdetik azt is, ami nem az. A lezuhant árak miatt növekvő veszteséget több viszonteladó úgy igyekeztek mérsékelni, hogy – élve az adódó kedvezményekkel – őstermelőként értékesítette azt a portékát is, amit nem ő termelt.
Más baj is van. Az újra emelkedő infláció, no meg a szezon kezdeti csillagászati árak hatására csökken a görögdinnyéből alig több mint tíz kilós (sárgadinnyéből két kilogramm) egy főre jutó éves hazai fogyasztása.
Pedig a nyereséges évek hatására ismét növekedésnek indult, több mint 3600 hektárra nőtt a hazai görög- és csaknem félezer hektárra a sárgadinnye-termőterülete. (Az előbbi így is csak a negyede, az utóbbi a fele a húsz évvel ezelőtti területnek.)
Hogy ilyen előzmények után milyen jövője lesz a „magyar dinnyének” a klímaváltozás, az egyre szélsőségesebb időjárás fényében, azt nehéz megjósolni. A szakemberek szerint beszédes, hogy a szabadföldi rovására, egyre terjed a fóliasátras dinnyetermesztés, és öntözés nélkül már több mint kockázatos itthon termeszteni. Pedig – főleg az ország északi térségében – a dinnyeföldek csak negyedét öntözik, amivel versenyképtelen a termesztés.
A kincstári optimizmus így is töretlen. Hubai Imre maga is az öntözéses, fólia alatti termesztésre buzdította a gazdákat, amellyel a magyar dinnye (értékesítési) szezonja megnyújtható. A fogyasztókat pedig arra biztatta, hogy (megkerülve a kereskedelmet) közvetlenül a termelőtől magyar dinnyét vásároljanak.
A francia dinnyések is gondban
Az idén nem csak itthon vannak bajban a dinnyések. Franciaországban is felborult a kereslet és a kínálat egyensúlya, történelmi mélységben, önköltségi szint alatt a dinnye ára – számolt be a FruitVeB-Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet.
Július vége óta példátlanul alacsonyak az árak a francia dinnyepiacon, így a termelők már nem tudják fedezni a költségeiket. Az árak jóval alulmúlják az előző ötéves időszak átlagát. A májusi hűvös ott is késleltette az állományok fejlődését, a fajták összeértek. Júliusban viszont nagy mennyiségű áru került a piacokra, de a hűvös, borús időben a kereslet itt is drasztikusan visszaesett, ami az árakban is megmutatkozott. Az augusztusi meleggel az árak felfelé mozdultak, de egyelőre csak a remény él, hogy a termelők számára kifizetődő árszint alakul ki – számolt be a FruitVeB.
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
