Összezártak a hipermarketek, pár száz forinttal több maradt a zsebünkben
Ahogy hosszú évek óta, augusztus elsején ismét ellátogattunk három hazai hipermarketlánc, az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy boltjába, és megvizsgáltuk, hogyan alakult a 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke. A módszertan és a vizsgált termékek köre 18 és fél év óta változatlan, az eredményeket ezúttal is egy nappal a Központi Statisztikai Hivatal aktuális, júliusi inflációs adata előtt jelentetjük meg.
Fotó: Depositphotos
Előző felmérésünkben még arról számoltunk be, hogy újra drágulni kezdett a családi nagybevásárlás, ráadásul visszatért a két számjegyű áremelkedés: júliusban 11 százalékos éves drágulást tapasztaltunk az általunk vizsgált élelmiszereknél.
Ezúttal két pozitív hírrel is szolgálhatunk olvasóinknak. Egyrészt majdnem egy éve, 2024 szeptembere óta nem látott szintre lassult az élelmiszerek áremelkedése a hipermarketekben augusztusban. Ugyanakkor a képet azért árnyalja, hogy ebben a bázishatás is vastagon közrejátszik: tavaly komolyabb árnövekedést mértünk, miután a kormány kivezette a kötelező akciózás intézményét.
Ez segített abban, hogy a júliusban mért 11 százalékos éves áremelkedés után augusztusra 5,8 százalékra csökkenjen a Privátbankár Árkosár éves árindexe.
A szerdán megjelent kiskereskedelmi adatok is bizakodásra adhatnak okot: júniusban a forgalom volumene 0,5 százalékkal haladta meg az előző havit.
Jó hír az is, hogy az előző hónaphoz képest 1,1 százalékkal mérséklődött az élelmiszer-nagybevásárlás ára, miután a vizsgált három áruház közül kettőben is csökkenést mértünk: a Tesco és az Interspar olcsóbb lett egy hónap leforgása alatt, az Auchan valamivel drágább.
Érdekes módon minden idők egyik legalacsonyabb különbségét találtuk a három hipermarket között. A legdrágább és a legolcsóbb áruház között is csak 1 százalék a differencia, kevesebb mint 400 forint – így tehát az egyes termékek szintjén természetesen akár komolyabb eltérések is lehetnek, a számla végösszegét illetően gyakorlatilag teljesen mindegy volt, hol vásárolunk be.
Ezzel 1,1 százalékkal, 423 forinttal csökkent az Árkosár ellenértéke júliushoz viszonyítva. Így jött ki a családi nagybevásárlás az előző havi 38 703 forint után 38 280 forintra augusztusban.
Mostani felmérésünk során, ha mindent ott vásároltunk volna meg, ahol a legolcsóbb, akkor 36 764 forint is elég lett volna. Minden cikkben elmondjuk, jól hangzik majdnem 1500 forintot spórolni, de akkora erőfeszítést jelentene ennek kivitelezése, hogy lényegében nem érné meg – főleg nem a nyári hőség alatt róni a boltokat.
Utoljára egyébként májusban fordult elő, hogy havi szinten is csökkentek az árak, a hipermarketek akkor szintén 1,1 százalékkal faragták le a családi nagybevásárlás árát.
Laptársunk, a Klasszis Médiához tartozó Mfor friss Nyugdíjas Árkosár-felmérése is hasonló trendeket figyelt meg. Ennek köszönhetően a nyugdíjasok havi nagybevásárlása nagyjából ugyanannyiba kerül, mint egy évvel ezelőtt. Ezzel szemben a diszkontokban minimális emelkedés történt egy hónap alatt. A Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérése szerint közel 2 százalékkal drágult a nagybevásárlás július végén.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Előző hónaphoz képest vaskosabb, 10 százalékot meghaladó áresést három terméknél találtunk. A legnagyobb árcsökkenést júliushoz képest a burgonyánál mértük: e zöldség 30 százalékkal kerül most kevesebbe, mint egy hónappal ezelőtt. A kenyér árából is több mint 19 százalékot faragtak le az áruházláncok, valamint a sertésmájas is olcsóbb lett 11 százalékkal. Júliushoz képest 10 százaléknál nagyobb áremelkedést az almánál (+22 százalék) és a kávé esetében (+16,7 százalék) találtunk.
Éves távlatot vizsgálva már jóval több terméknél mutatható ki komolyabb árváltozás. A vizsgált 30 termék közül 11-nél azonosítottunk 10 százaléknál nagyobb drágulást. A rekorder ezúttal is a narancslé lett. Közel 50 százalékkal (+47,8 százalék) kell érte többet fizetnünk tavaly augusztushoz viszonyítva, de a „drágulási versenyben” nem sokkal marad le a csokoládé sem (+47,5 százalék). A dobogó harmadik fokára a kávé került. Ezért a termékért 38 százalékkal kérnek többet, mint egy évvel ezelőtt.
A 10 százalékot meghaladó mértékű éves árváltozásokat alább találja:
Árrésstop – a gyümölcsjoghurt ára beragadt
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemrég közzétett felmérése szerint a lakosság háromnegyede úgy érzi, emelkednek az élelmiszerárak Magyarországon, és ebben meghatározó szerepe van a gazdaságpolitikának, vagyis az árrésstop nem éri el a kívánt hatást. Az OKSZ már májusban javaslatot tett az árrésstop kivezetésére, a szerintük az intézkedés vásárlókra gyakorolt elbizonytalanító hatását kizárólag annak tervezett, augusztus 31-i megszüntetése orvosolhatná. Ugyanakkor egyelőre semmi hír arról, hogy mikor várható az árrésstop kivezetése. Viszont ami világosan számszerűsíthető: az intézkedés havonta mintegy 1 milliárd forinttal rontja például a Tesco eredményét.
A felmérésünkben vizsgált 30 termék közül 12 esik az árrésstop hatálya alá. Hat árrésstopos terméknél mértünk 10 százalékos vagy ennél nagyobb árcsökkenést egy év leforgása alatt. Ezek: a tejföl (-40,6 százalék), a párizsi (-35, 2 százalék), a liszt (-23,9 százalék, a sajt (-14,8 százalék), a margarin (-12,6 százalék) és a joghurt (-10 százalék). Ezeken kívül még a kenyérnél láttunk komolyabb árcsökkenést (-16,4 százalék) tavaly augusztushoz képest.
Az árrésstop márciusi bevezetése óta a gyümölcsjoghurtot leszámítva – amiért pont annyit kérnek, mint márciusban – valamennyi termék olcsóbb lett. Legjobban a tejföl ára ment lejjebb (-47,2 százalék), amit a margarin (-40,3 százalék) és a párizsi (-29,4 százalék) követ. Az árrésstop ellenére három termékért (csirkemellfiléért, a burgonyáért és a tojásért) így is többet kell fizetnünk, mint tavaly ilyenkor.
Az alábbi grafikonon összegyűjtöttük, mennyivel változott az árrésstopos termékek ára egy év alatt, valamint az intézkedés márciusi bevezetése óta:
Havi legolcsóbbak: kenyér, kristálycukor, szilva
Ebben a rovatban kiválasztunk három terméket, amelyek nem feltétlenül részei a felmérésünknek, de valamilyen aktualitás miatt érdekes lehet, hogy márkára és minőségre való tekintet nélkül – és az általános módszertantól eltérve – hol lehet azokat a legolcsóbban beszerezni a három hipermarket közül.
Ha augusztus, akkor közeleg az új kenyér ünnepe, ami jó apropó ahhoz, hogy kicsit jobban megnézzük, mit kínálnak az áruházláncok pékosztályai. Ahogy már említettük, kenyérfronton közel 20 százalékos árcsökkenést mértünk júliushoz képest, de éves távlatban is 16 százalékkal kerül kevesebbe. Most a legolcsóbb kenyeret a Tescóban találtuk: a házi vekni kilóját 418 forintért kínálta ez az áruházlánc. Az Auchanban és az Intersparban a félbarna kenyér tűnt a legkedvezőbbnek: előbbiben 575, utóbbinál 599 forintért.
Az Európai Bizottság június végi prognózisa ugyan kedvezőbb hozamokat mutatott a búza, a kukorica és a napraforgó esetében is az elmúlt öt év átlagához viszonyítva, ám ez a becslés még a május végi, június eleji adatokon alapult, de azóta jelentősen romlott a csapadékhelyzet. A magyar gazdák úgy látják, az idei termésátlagok 2-3 tonnával maradtak el hektáronként az előző évekétől, és az átvételi árak is stagnálnak. Ami a terményárakat illeti, azok Nagy István agrárminiszter korábbi közlése szerint az egy évvel ezelőtti szintek felett állnak, gabonáknál 10-15 százalék körüli árnövekedés történt egy év alatt.
Ha már a nyár utolsó hónapját tapossuk, ez a befőzés időszakát is jelenti, aminek elengedhetetlen hozzávalója a kristálycukor. Ebből a legolcsóbbat a Tesco árulta: a saját márkás, Lengyelországból származó terméket 309 forintért adták. Ennél valamivel többért, 355 forintért kínálta az Auchan a Sweet Family márkájú kristálycukrot. Az Intersparban a magyar Diamant kristálycukor bizonyult a legkedvezőbbnek, itt egy kiló ára 366 forint volt.
Harmadik vizsgált termékünk a szilvára esett, hiszen július végétől egészen őszig ennek is a szezonja van. Mindhárom hipermarket magyar gyümölcsöt árult szinte azonos áron. Legolcsóbban az Auchanban tudtuk venni belőle, ahol 999 forintba került a kilója, a Tesco 1190 forintért adta a hazai szilvát. Az Intersparban a hazai mellett még spanyolországi, import gyümölcsöt is láttunk, mindkettőt 1199 forintért adták.
Előrejelzések szerint egyébként az átlagosnál kevesebb szilva teremhet az idén hazánkban a tavaszi fagyok, valamint az aszály miatt. Országos szinten mintegy 40-50 ezer tonna között lehet az idei hazai termés, ami alacsonyabb a normál évjáratok 60 ezer tonnás termésénél. Erről részleteket az alábbi cikkben olvashat:
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
