Március 17-én lépett életbe a kormány árrésstop-intézkedése. Ez a Privátbankár Árkosár-felmérésben vizsgált 30 élelmiszer közül 12-t érint – előző havi felmérésünkben már tudtuk értékelni az intézkedés hatását. Akkor arra jutottunk: az árrésstoppal érintett termékek ára felmérésünk szerint egy hónap alatt átlagosan 16,9 százalékkal csökkent, míg a teljes árkosár ellenértéke 5,3 százalékkal lett alacsonyabb egy hónap alatt.
De mi történt azóta? A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legfrissebb, saját számításai szerint az árréscsökkentés eredményeként mára 905 termék átlagosan 19,3 százalékkal olcsóbban érhető el – tehát a minisztérium az árak további csökkenéséről adott hírt. Saját felmérésünkhöz – amelyet immár több mint 18 éve havi rendszerességgel elvégzünk és az eredményeket egy nappal a Központi Statisztikai Hivatal aktuális inflációs adata előtt publikálunk – ezúttal május 5-én gyűjtöttük össze az adatokat. Most is 3 hazai hipermarket egy-egy egységét látogattuk végig; az Auchan, az Interspar és a Tesco üzleteiben a 18 éve megszokott 30 élelmiszer árát jegyeztük fel.
Mintha kevesebbet érne az árrésstop, mint egy hónapja
Ami a 12 árrésstopos terméket illeti: ezek ára egy hónap alatt átlagosan 4,5 százalékkal emelkedett. Nyolc termék esetében mértünk havi drágulást, négy termék pedig olcsóbb lett, mint egy hónapja. Egy hónap alatt a gyümölcsjoghurt és a krumpli ára drágult leginkább – közel 30 százalékot. Az előző hónapban nagyjából ugyanazt mértük az árrésstopos termékekre, mint az NGM, most azonban márciushoz (az árrésstop bevezetése előtti hónaphoz) képest csak
13,5 százalékos csökkenést mutattunk ki az általunk vizsgált termékek esetében.
Ez távolodik az NGM 19,3 százalékos átlagos adatától – igaz, jóval kevesebb, csupán 12 érintett terméket vizsgálunk, így azzal a jószándékú feltételezéssel élünk, hogy más termékeken valóban megtapasztalhatják az NGM által jelzett bővülő árcsökkenést a vásárlók.
Hogyan lehetséges az áremelkedés (vagy akár árcsökkenés – tehát bármilyen változás), ha itt valamiféle „stop”-ról van szó? Úgy, hogy ezúttal nem az árakat rögzítették egy valamikori szinten (mint korábban az árstop esetében), hanem 10 százalékban maximálták azt, hogy a kereskedők mekkora árrést tehetnek a beszerzési árra. Az árváltozás kétféleképpen történhet: ha a 10 százalékos sávon belül változik az alkalmazott kereskedői árrés (tehát nem automatikusan a maximális 10 százalékot teszik rá a beszerzési árra), vagy pedig úgy, hogy maga a beszerzési ár változik meg, amire ráteszik az árrést. A joghurt és a krumpli esetében olyan nagy az általunk mért drágulás, hogy ez jó eséllyel a beszerzési ár elmozdulását is magában foglalja. (A képet persze az akciók tovább árnyalhatják.)
Érdemes azt is megnézni, hogy az árrésstoppal érintett termékek ára hogyan alakult az előző évhez képest. Itt is többségben vannak a dráguló termékek: tojást, krumplit, sajtot, lisztet, olajat, csirkemellet, cukrot és tejet is jóval drágábban vehetünk most, mint tavaly (7,2 és 53 százalék között mozog az éves áremelkedés mértéke). Sokkal olcsóbb lett viszont egy év alatt a gyümölcsjoghurt, a párizsi, a margarin és a tejföl.
Az alábbi grafikonon láthatják az árstopos termékek árának alakulását havi és éves összehasonlításban:
Az árrésstopos termékek áremelkedése miatt a Nyugdíjas Árkosár ha hajszállal is, de drágult az előző hónaphoz képest. Hogy pontosan mennyivel, arról részleteket laptársunk, szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor friss reggeli cikkében olvashat, itt >>>>
Egy kicsit olcsóbb a nagybevásárlás, mint egy hónapja – de sokkal drágább, mint egy éve
Az árrésstopos termékek összességében tehát mind havi, mind pedig éves viszonylatban is drágultak, a teljes kosár azonban nem lett drágább, mint egy hónapja: bár a múlt havi csökkenést nem sikerült megközelíteni, a hipermarketek újabb 1,1 százalékkal faragták le a családi nagybevásárlás árát. Ez azt jelenti, hogy 410 forinttal több marad a zsebünkben ugyanannál a nagybevásárlásnál, mint áprilisban.
A tavaly májusi végösszegre már nem ilyen kellemes visszaemlékezni: annál ugyanis most jóval drágábban tudhatjuk le az élelmiszer-bevásárlást. Árrésstop ide vagy oda, felmérésünk szerint
egy év alatt 8,6 százalékkal drágult a családi nagybevásárlás – közel 3 ezer forinttal többet kell most a kasszáknál hagynunk a 30 vizsgált élelmiszerért, mint tavaly májusban.
Az átlagos kosárérték a három hipermarketben 37 ezer forint alá került, egész pontosan 36 954 forintot kellett volna átlagosan kifizetnünk.
|
Mindhárom áruházban egy irányba mozogtak az árak: havi szinten 0,1 és 2,7 százalék közötti árcsökkentést, éves szinten viszont 4,9 és 12,4 százalék közti áremelkedést mértünk. A legolcsóbb és a legdrágább áruház között sincs érdemi különbség, mindössze 2 234 forint a végösszeget tekintve – ez a mostani árszinten 6,2 százalékos eltérést jelent. Ha valaki mindent ott vesz meg, ahol a legolcsóbban adják, akár 32 637 forintból is megúszhatná a vásárlást – ez azonban tripla utazgatást jelent és komolyabb logisztikai szervezést. Spórolni a hűségprogramokkal lehet (az ilyen jellegű kedvezményes árakat nem vizsgáljuk a felmérésben).
Nem próbálnak nyerészkedni az árrésstopon kívüli termékeken sem az áruházak
Bár sosem tudjuk meg, hogyan alakultak volna a termékek árai árrésstop és más kormányzati versenytorzító intézkedések nélkül, azt megvizsgáltuk, hogy az árrésstopon kívüli élelmiszerek ára hogyan alakult márciushoz (az árrésstop bevezetése előtti utolsó felméréshez) képest.
A 18 termék átlagosan 2 százalékkal olcsóbb lett két hónap alatt
– ez azt jelenti, hogy a hipermarketek nem próbálják meg kihúzni a vásárlók zsebéből az intézkedés miatt hiányzó forintokat.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
A már említett árrésstopos termékek mellett jelentősebb, 10 százalékos éves áremelkedést a kávé, a narancslé, a csokoládé, a rizs és a sertésmájas esetében mértünk. A 10 százalékot meghaladó éves árcsökkenést mutató termékek között kizárólag árrésstopos termékeket találunk, szám szerint négyet:
Havi legolcsóbbak: eper, spárga, darált marhahús
Ebben a rovatban mindig kiválasztunk három élelmiszert (akár az Árkosáron kívülről is), és megvizsgáljuk, márkára és minőségre való tekintet nélkül (tehát az általános módszertanunktól eltérve) hol lehet a legolcsóbban beszerezni őket.
A szezonhoz közeledve egyre több helyen, egyre nagyobb mennyiségben kínálnak már epret az áruházak – azért nem mindegyik, az Auchanban például ottjártunkkor épp nem lehetett ilyen gyümölcsöt kapni. A Tescóban viszont kifejezetten jó áron, kilónként 1298 forintért kínálták az akciós spanyol epret. Az Intersparban jóval drágább eper került a polcra – igaz, a 4247 forintos kilónkénti árért már hazai epret lehetett megvásárolni.
Spárgát már mindhárom áruházban kaptunk, ráadásul többnyire magyar termést. A legolcsóbb az Auchanban volt a spárga, a zöld és fehér egyaránt akciós volt, kilónként 1499 forintért. A Tescóban 1978 forint volt a legolcsóbb spárga (magyar, fehér), az Intersparban pedig a magyar fehér kilója 2198 forint volt ottjártunkkor, az olasz zöldért pedig 3998 forintot kértek.
A magyar mezőgazdaságot jelenleg sújtó egyik nagy csapás a ragadós száj- és körömfájás – a kór miatt ezrével kellett leölni a marhákat több településen is. Ez minden bizonnyal az árakra is rányomja a bélyegét. A darált marhahús kilója az Auchanban 4197 forint volt ottjártunkkor, a Tescóban 4798 forint, az Intersparban pedig 5248 forint.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
