7p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A klímaváltozás, a veszteséges előállítás miatt egyre több fontos növénnyel hagynak fel a gazdák. Az aszályos vidékeken öntözés nélkül már a repce, sőt a kukorica, a napraforgó termesztését is sok kis gazdaság kénytelen befejezni.

Erről lesz szó a cikkben:

       - Harminc év sara

       - Végveszélyben az agrárvállalkozások

       - Globális felmelegedés és ukrán importdömping

       - Van másik? 

A súlyosan aszályos 2022-es év után az idén sok esővel, nagy reményekkel indult a munka a földeken. Májusban még rekordtermésekben bíztak a gazdák, de a forró nyár beálltával romlott a hangulat. Azután a vártnál szerényebb lett az árpa- és a búzatermés, majd az egymást váltó negyvenfokos hőhullámokkal, perzselő aszállyal augusztusra végképp elillant az optimizmus. A két évvel ezelőtti rekordok után mélybe zuhanó terményárak tovább rontották a növénytermesztők kedvét. 

Látva a nehézségeket, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöksége már májusban - legalább 100 milliárd forint értékű - intézkedéscsomagot sürgetett a kormánytól a tömeges csődök elkerülésére. A főnövények hazai termesztése már tavaly - hektáronként átlagosan 94 ezer forinttal - veszteségessé vált és az idei kilátások sem biztatóak. A felvásárlási árak ugyanis nagyobb mértékben csökkentek, mint a műtrágyáéi, a növényvédő szerekéi, és a terményekre alig van kereslet.

Bár csődsegélyt azóta sem hirdetett a kormány, az égető struktúraváltáshoz - az EU-s Közös Agrárpolitika fejlesztési pénzeit nemzeti forrásokkal kiegészítve - a tárca egymás után teszi közzé a vidékfejlesztési pályázatokat. A baj csak az, hogy a veszteséges évek után nem, vagy csak nehezen tudják előteremteni a szükséges saját erőhöz a hitelt a vállalkozások.

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója lapcsoportunknak, a Klasszis Médiának korábban megerősítette, hogy a 30 éve elmaradt fejlesztések miatt a gyümölcságazatot tartja a legsérülékenyebbnek. Kevés az öntözéses, jéghálós ültetvény, így akár egy tavaszi fagy elviheti az egész éves termést, de a szőlő-bor ágazatban is ugyanez a helyzet.

Amint arról laptársunk, az Mfor beszámolt, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elemzése szerint a hazai gyümölcstermelő vállalkozások 30-50 százaléka (de az almatermelők kétharmada), ezzel az ültetvényfelület harmada eltűnik a következő néhány évben. A málna, a szeder, a fekete ribiszke és a köszméte termesztése gyakorlatilag már megszűnt, de több mint 50 százalékos a visszaesés az alma, a körte és az őszibarack termesztésében is, amelyek pedig az EU legjelentősebb gyümölcskultúrái. Az elemzés szerint az elmúlt időszakban csak a dió, a bodza, valamint a szamóca, a cseresznye és a kajszi termesztése nőtt.

Bár pár éve még az állattartók voltak nagyobb bajban, ma már a főleg az uniós támogatásra alapozott gabona-, olajosmag-termelő kisgazdaságok helyzete a kilátástalanabb. A fordulatot nagyrészt a magyaroknál sokkal olcsóbban, versenyképesebben termelő leendő EU-tag Ukrajna sok millió tonnára nőtt uniós terményexportja okozta.

A málna, a szeder, a fekete ribiszke és a köszméte termesztése gyakorlatilag már megszűnt
A málna, a szeder, a fekete ribiszke és a köszméte termesztése gyakorlatilag már megszűnt
Fotó: Depositphotos

Mivel a hazai átlagos színvonalon veszteségesen termelők önerő nélkül képtelenek a túléléshez szükséges fejlesztésekre, technológiai és szerkezetváltásra, nincs esélyük. A folyamatot csak tovább gyorsítja a szélsőségessé vált, jégesőkkel, aszállyal pusztító időjárás. Bár az öntözés sokat segíthetne, a folyókkal gazdagon ellátott országunkba hiába érkezik sok víz, megfelelő csatornahálózat és tározórendszer nélkül, több folyik ki, mint amennyi bejön. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon - a csaknem ötmillió hektár művelt területből - az öntözött területek aránya alig 1,5-2,3 százalék (100-110,5 ezer hektár) között változott az elmúlt tíz évben. Tízből csak hat évben haladta meg a százezer hektárt. Nagy kérdés, hogy ezen a gazdáknak meghirdetett öntözésfejesztési pályázat képes-e így segíteni, ha nincs csatorna, ami oda vezeti a vizet.

Öntözés (és munkaerő) nélkül így nemcsak málnát, gyümölcsöt, szántóföldi zöldséget, hanem - az idei tapasztalatok szerint - már kukoricát, sőt olajos növényeket: repcét sem lehet több alföldi régióban jövedelmezően termelni. Így egyre több fontos növény termesztésével hagynak fel a hazai gazdák, amelyek közül íme néhány példa. 

Málna: már a múlt

Az észak-magyarországi régió hajdani sikernövényét, a málnát hétezer hektáron termelték itthon negyedszázaddal ezelőtt. Napjainkra azonban pár hektár kivételével megszűnt a termesztés. Erről számolt be Apáti Ferenc, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke a novenyvedoszer.hu szakportálon. A málna ugyanis nem bírja a szárazságot és a magas UV-sugárzást, ezért itthon már csak fólia alatt, vagy üvegházban lehetne biztonságosan termeszteni. Hazai híján így Lengyelországból, illetve Szerbiából szállítják az ízes bogyókat a magyar fogyasztónak.

Repce: öntözés nélkül nem éri meg

Két évtizedes látványos bővüléssel 2018-ban 331 ezer hektáron tetőtözött, azóta zsugorodik az őszi káposztarepce hazai vetésterülete. Öntözés nélkül évjáratonként szélsőségesen ingadozik ugyanis a termésátlaga (2-3,6 tonna/hektár) és az ára (166-179 ezer forint/tonna) is. A kockázat miatt egyre többen hagynak fel vele, pedig öntözve hektáronként 5-6 tonnát is teremhet, olvashatjuk novenyvedoszer.hu cikkében. Aki nem tud hektáronként több mint három tonnás átlagot, legalább 200 ezer forint jövedelmet elérni, annak kár a repcével foglalkozni. Az idén is sok termelő járhatott így, mert az olajos növényt megviselte a száraz forróság, a termésátlaga hektáronként alig 2,5 tonna lett, a tavalyi 3,3 tonna után.

Napraforgóapály 

A KSH adatai alapján tíz év alatt 1,243 millió hektárról - szűk félmillió hektárral(!) - 796 ezer hektárra csökkent a második főnövényünk, az aszálytól idén már augusztusra elszáradt kukorica vetésterülete. Sőt már a szélsőségeket jobban tűrő napraforgó is kényszerérett, már augusztustól aratják. De az állományt látva félő, az idén is ráfizetést hoz a gazdáknak ez az ukrajnai háborúnak is áldozatul esett növény. Az EU-ba bezúduló olcsó ukrajnai importtól lezuhant átvételi árakkal már csak a versenyképes nagy gazdaságoknak éri meg termelni. Ezért, a három évtized alatt négyszázezerről tavaly csaknem 700 ezer hektárra nőtt vetésterülete az idén már csökkent. A vetőmagtermelő Syngenta elemzése szerint "az ukrán export nehezen leküzdhető versenyt okoz az EU-s tagországok termelőinek", így a magyar gazdáknak is. A világpiacot vezető Oroszország és a második Ukrajna gőzerővel fokozza a napraforgó termelését. Utóbbi az idén máris 17 százalékkal több, 4,4 millió tonna napraforgóolajat exportált.

Egy biztos tipp

A klímaváltozással eltűnő kultúrák helyett egyre kevesebb alternatíva közül választhatnak a gazdák, de a köles és a földimogyoró mellett ilyen nagy lehetőség a szója is. Bár tavaly  – a 67 ezerről  – 58 ezerre csökkent a fehérjenövény hazai vetésterülete, de az idén csaknem a duplájára, 111 ezer hektárra nőtt. Az EU ugyanis több millió tonna dél-amerikai eredetű szójaimportra szorul, mert a saját szükségletének csak a töredékét képesek a tagállamok megtermelni. A dél-amerikai szója azonban génmódosított, miközben egyre nagyobb az igény a GMO-mentes szójára. Ezért is szolgált Nagy István agárminiszter is jó hírekkel az újmohácsi Szója Roadshow-n. "Közös európai stratégiára van szükség, amely csökkenti és hosszú távon akár meg is szüntetheti a fehérjetakarmányok esetében meglévő importfüggőségünket, ezért tovább kell növelni a GMO-mentes fehérjenövények vetésterületét" - jelentette be. A támogatási rendszer átalakulásával már meg is duplázódott a vetésterület. A tárca ugyanis az évi több százezer tonna import szójadara kiváltására, és GMO-mentes takarmánybázis létrehozására továbbra is elérhetővé tette a  fehérjenövények termeléshez kötött támogatását az alap- és az újraelosztó támogatáson felül. Ekkora támogatással már 1,5-1,8 tonnás hozammal is  nyereséges a növény, miközben ennek duplája volt a tavalyi országos átlag.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Agrár Az MBH elindította AgrárPartner Platformját
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 13:41
Az MBH csoport új platformja a hazai gazdálkodók számára kínál komplex, mesterséges intelligenciával támogatott digitális ökoszisztémát.
Agrár Optimista a világgazdaság jövőjével kapcsolatban az OPEC
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 09:48
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete jövőre is 3,1 százalékos globális gazdasági növekedésre számít. A kőolajra főként az OECD-n kívüli országokban nőhet meg a kereslet.
Agrár Érzékeny agrártermékekre vonatkozó vámokról határozott az Európai Unió
Privátbankár.hu | 2025. október 13. 13:59
Az uniós tagországok igazságügyi minisztereinek tanácsa luxembourgi ülésén határozatot fogadott el több, Ukrajnából származó agrár-élelmiszeripari termékre, tejtermékekre, friss gyümölcsökre és zöldségekre, valamint húsra és az hústermékekre vonatkozó vámok csökkentéséről vagy eltörléséről – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.
Agrár Nagy a baj: jelentősen leértékelődhetnek a hazai földbirtokok
Szirmai S. Péter | 2025. október 13. 10:22
Az időjárási szélsőségek miatt egyre nagyobb térségekben fenntarthatatlanná válik itthon a növénytermesztés, leértékelődik a vagyon, csökken a földár. A gazdák túléléséhez átfogó program mellett rugalmasabbá kellene tenni a kárenyhítési rendszert is.
Agrár Agráradó-csökkentéseket jelentett be Nagy István miniszter
Privátbankár.hu | 2025. október 13. 07:10
Nagy István agrárminiszter adó- és áfacsökkentésről, átminősítésről és hitelmoratóriumról is beszélt.
Agrár Újabb uniós pénzek érkezhetnek Magyarországra
Privátbankár.hu | 2025. október 10. 17:31
Az Európai Bizottság 10,8 millió euró (mintegy 4,2 milliárd forint) rendkívüli támogatást javasol a magyar gazdáknak a szélsőséges időjárás okozta károk enyhítésére – közölte pénteken a brüsszeli testület.
Agrár Olívaláz Magyarországon
Szirmai S. Péter | 2025. október 8. 19:19
Miközben az extrém időjárás miatt sokan már itthon is üvegházban termesztik a kajszit és a cseresznyét, mintha olívalázban égne az ország. A hobbikertészek tömegével (csillagászati áron is) vásárolják a mediterrán fákat, és a termelők egymás után telepítik az olaj-ültetvényeket.
Agrár Itt a brüsszeli javaslat: ezzel védenék a magyar gazdákat is
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 14:22
A Mercosur partnerségi megállapodás előtti biztosíték.
Agrár Az agráriumnak stabil megoldást nyújt az új kamattámogatott hitel
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 14:20
A Közös Agrárpolitika pályázataihoz kapcsolódó kamattámogatott hitel iránt óriási az érdeklődés, amely a nyertes pályázat számára kiemelt finanszírozási lehetőséget biztosít.
Agrár Egyre olcsóbbak az élelmiszerek?
Privátbankár.hu | 2025. október 3. 19:37
Szeptemberben csökkent az élelmiszerek világpiaci ára az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján pénteken közzétett adatok szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG