A globális felmelegedés kinyírja a magyarok kedvenc gyümölcseit

Erről lesz szó a cikkben:

       - Harminc év sara

       - Végveszélyben az agrárvállalkozások

       - Globális felmelegedés és ukrán importdömping

       - Van másik? 

A súlyosan aszályos 2022-es év után az idén sok esővel, nagy reményekkel indult a munka a földeken. Májusban még rekordtermésekben bíztak a gazdák, de a forró nyár beálltával romlott a hangulat. Azután a vártnál szerényebb lett az árpa- és a búzatermés, majd az egymást váltó negyvenfokos hőhullámokkal, perzselő aszállyal augusztusra végképp elillant az optimizmus. A két évvel ezelőtti rekordok után mélybe zuhanó terményárak tovább rontották a növénytermesztők kedvét. 

Látva a nehézségeket, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöksége már májusban - legalább 100 milliárd forint értékű - intézkedéscsomagot sürgetett a kormánytól a tömeges csődök elkerülésére. A főnövények hazai termesztése már tavaly - hektáronként átlagosan 94 ezer forinttal - veszteségessé vált és az idei kilátások sem biztatóak. A felvásárlási árak ugyanis nagyobb mértékben csökkentek, mint a műtrágyáéi, a növényvédő szerekéi, és a terményekre alig van kereslet.

Bár csődsegélyt azóta sem hirdetett a kormány, az égető struktúraváltáshoz - az EU-s Közös Agrárpolitika fejlesztési pénzeit nemzeti forrásokkal kiegészítve - a tárca egymás után teszi közzé a vidékfejlesztési pályázatokat. A baj csak az, hogy a veszteséges évek után nem, vagy csak nehezen tudják előteremteni a szükséges saját erőhöz a hitelt a vállalkozások.

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója lapcsoportunknak, a Klasszis Médiának korábban megerősítette, hogy a 30 éve elmaradt fejlesztések miatt a gyümölcságazatot tartja a legsérülékenyebbnek. Kevés az öntözéses, jéghálós ültetvény, így akár egy tavaszi fagy elviheti az egész éves termést, de a szőlő-bor ágazatban is ugyanez a helyzet.

Amint arról laptársunk, az Mfor beszámolt, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elemzése szerint a hazai gyümölcstermelő vállalkozások 30-50 százaléka (de az almatermelők kétharmada), ezzel az ültetvényfelület harmada eltűnik a következő néhány évben. A málna, a szeder, a fekete ribiszke és a köszméte termesztése gyakorlatilag már megszűnt, de több mint 50 százalékos a visszaesés az alma, a körte és az őszibarack termesztésében is, amelyek pedig az EU legjelentősebb gyümölcskultúrái. Az elemzés szerint az elmúlt időszakban csak a dió, a bodza, valamint a szamóca, a cseresznye és a kajszi termesztése nőtt.

Bár pár éve még az állattartók voltak nagyobb bajban, ma már a főleg az uniós támogatásra alapozott gabona-, olajosmag-termelő kisgazdaságok helyzete a kilátástalanabb. A fordulatot nagyrészt a magyaroknál sokkal olcsóbban, versenyképesebben termelő leendő EU-tag Ukrajna sok millió tonnára nőtt uniós terményexportja okozta.

Mivel a hazai átlagos színvonalon veszteségesen termelők önerő nélkül képtelenek a túléléshez szükséges fejlesztésekre, technológiai és szerkezetváltásra, nincs esélyük. A folyamatot csak tovább gyorsítja a szélsőségessé vált, jégesőkkel, aszállyal pusztító időjárás. Bár az öntözés sokat segíthetne, a folyókkal gazdagon ellátott országunkba hiába érkezik sok víz, megfelelő csatornahálózat és tározórendszer nélkül, több folyik ki, mint amennyi bejön. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon - a csaknem ötmillió hektár művelt területből - az öntözött területek aránya alig 1,5-2,3 százalék (100-110,5 ezer hektár) között változott az elmúlt tíz évben. Tízből csak hat évben haladta meg a százezer hektárt. Nagy kérdés, hogy ezen a gazdáknak meghirdetett öntözésfejesztési pályázat képes-e így segíteni, ha nincs csatorna, ami oda vezeti a vizet.

Öntözés (és munkaerő) nélkül így nemcsak málnát, gyümölcsöt, szántóföldi zöldséget, hanem - az idei tapasztalatok szerint - már kukoricát, sőt olajos növényeket: repcét sem lehet több alföldi régióban jövedelmezően termelni. Így egyre több fontos növény termesztésével hagynak fel a hazai gazdák, amelyek közül íme néhány példa. 

Málna: már a múlt

Az észak-magyarországi régió hajdani sikernövényét, a málnát hétezer hektáron termelték itthon negyedszázaddal ezelőtt. Napjainkra azonban pár hektár kivételével megszűnt a termesztés. Erről számolt be Apáti Ferenc, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke a novenyvedoszer.hu szakportálon. A málna ugyanis nem bírja a szárazságot és a magas UV-sugárzást, ezért itthon már csak fólia alatt, vagy üvegházban lehetne biztonságosan termeszteni. Hazai híján így Lengyelországból, illetve Szerbiából szállítják az ízes bogyókat a magyar fogyasztónak.

Repce: öntözés nélkül nem éri meg

Két évtizedes látványos bővüléssel 2018-ban 331 ezer hektáron tetőtözött, azóta zsugorodik az őszi káposztarepce hazai vetésterülete. Öntözés nélkül évjáratonként szélsőségesen ingadozik ugyanis a termésátlaga (2-3,6 tonna/hektár) és az ára (166-179 ezer forint/tonna) is. A kockázat miatt egyre többen hagynak fel vele, pedig öntözve hektáronként 5-6 tonnát is teremhet, olvashatjuk novenyvedoszer.hu cikkében. Aki nem tud hektáronként több mint három tonnás átlagot, legalább 200 ezer forint jövedelmet elérni, annak kár a repcével foglalkozni. Az idén is sok termelő járhatott így, mert az olajos növényt megviselte a száraz forróság, a termésátlaga hektáronként alig 2,5 tonna lett, a tavalyi 3,3 tonna után.

Napraforgóapály 

A KSH adatai alapján tíz év alatt 1,243 millió hektárról - szűk félmillió hektárral(!) - 796 ezer hektárra csökkent a második főnövényünk, az aszálytól idén már augusztusra elszáradt kukorica vetésterülete. Sőt már a szélsőségeket jobban tűrő napraforgó is kényszerérett, már augusztustól aratják. De az állományt látva félő, az idén is ráfizetést hoz a gazdáknak ez az ukrajnai háborúnak is áldozatul esett növény. Az EU-ba bezúduló olcsó ukrajnai importtól lezuhant átvételi árakkal már csak a versenyképes nagy gazdaságoknak éri meg termelni. Ezért, a három évtized alatt négyszázezerről tavaly csaknem 700 ezer hektárra nőtt vetésterülete az idén már csökkent. A vetőmagtermelő Syngenta elemzése szerint "az ukrán export nehezen leküzdhető versenyt okoz az EU-s tagországok termelőinek", így a magyar gazdáknak is. A világpiacot vezető Oroszország és a második Ukrajna gőzerővel fokozza a napraforgó termelését. Utóbbi az idén máris 17 százalékkal több, 4,4 millió tonna napraforgóolajat exportált.

Egy biztos tipp

A klímaváltozással eltűnő kultúrák helyett egyre kevesebb alternatíva közül választhatnak a gazdák, de a köles és a földimogyoró mellett ilyen nagy lehetőség a szója is. Bár tavaly  – a 67 ezerről  – 58 ezerre csökkent a fehérjenövény hazai vetésterülete, de az idén csaknem a duplájára, 111 ezer hektárra nőtt. Az EU ugyanis több millió tonna dél-amerikai eredetű szójaimportra szorul, mert a saját szükségletének csak a töredékét képesek a tagállamok megtermelni. A dél-amerikai szója azonban génmódosított, miközben egyre nagyobb az igény a GMO-mentes szójára. Ezért is szolgált Nagy István agárminiszter is jó hírekkel az újmohácsi Szója Roadshow-n. "Közös európai stratégiára van szükség, amely csökkenti és hosszú távon akár meg is szüntetheti a fehérjetakarmányok esetében meglévő importfüggőségünket, ezért tovább kell növelni a GMO-mentes fehérjenövények vetésterületét" - jelentette be. A támogatási rendszer átalakulásával már meg is duplázódott a vetésterület. A tárca ugyanis az évi több százezer tonna import szójadara kiváltására, és GMO-mentes takarmánybázis létrehozására továbbra is elérhetővé tette a  fehérjenövények termeléshez kötött támogatását az alap- és az újraelosztó támogatáson felül. Ekkora támogatással már 1,5-1,8 tonnás hozammal is  nyereséges a növény, miközben ennek duplája volt a tavalyi országos átlag.