7p

Jogi és közgazdasági nonszensz, politikai öngyilkosság lenne a zártkertek kisajátítása. Így értékelte lapunk kérdésére Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese Magyar Péter Debrecenben bejelentett földreformötletét.

A Tisza Párt vezetője az őszi debreceni nagygyűlésen jelentette be, ha kormányra kerül, az állam felvásárolja a zártkerteket, hogy azokat nagyobb táblákká alakítva fiatal kertész, illetve állattenyésztő gazdáknak juttassa a vidék fejlesztésére.

Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese szerint azonban a több mint százezer tulajdonos aligha fogadná el, ha a zártkerti telkét 100-200 ezer, vagy akár félmillió forintért kisajátítaná, megvásárolná az állam. Okkal számítanak ugyanis arra, hogy a közeli városok terjeszkedésével a hajdani zártkertjeikből majd értékes építési vagy üdülő telek lesz és sokszorosára nő az értéke.

Napjainkban húsz hektáron – a szakember szerint – nem éri meg szántóföldi zöldséget termelni. Ekkora üvegházi intenzív termőfelület létrehozása viszont már mintegy 20-30 milliárd forintos beruházás. Általában nincs ennyi pénze az induló agrárvállalkozóknak, és nem is tudják azt egyhamar kitermelni. A meghirdetett fejlesztési pályázatokon a beruházási érték felét – utófinanszírozott támogatásként – ugyan megszerezhetik, de ehhez önrészként bizosítani kell a beruházási érték másik felét.

Máhr András szerint a termőföld-szabályozást újra kell gondolni
Máhr András szerint a termőföld-szabályozást újra kell gondolni
Fotó: Klikk TV

“Egy-egy ilyen 20-30 milliárd forintos beruházás értékéhez képest eltörpül, ha húsz-harminc millió forintért földet is kell vennie„ – értékeli a zártkerti földreform ötletét a szakember, aki szerint ráadásul a zöldség-gyümölcs ágazatban évek óta súlyos piaci nehézségek vannak. “A hazai szektor a rendszerváltás óta kínlódik, amikor a piacnyitással megjelent, azóta is meghatározó itthon a sokkal hatékonyabb holland, spanyol termelők kínálata” – emlékezet Máhr András. Azóta a régiónkban a lengyel nagygazdaságok is ráálltak az intenzív zöldség- és gyümölcstermesztésre, ahonnan az import burgonya, hagyma, alma és meggy nagy része érkezik Magyarországra. Eközben a magyar földtörvény a szakember szerint továbbra is akadályozza a szektor fejlődését.

“Nem látom a piacát, ha az új fiatal hazai termelők nagy tömegben ráállnának az intenzív zöldség-, gyümölcstermesztésre„ – mondja Máhr, aki azt sem tartja véletlennek, hogy kevés kivétellel állatot sem tartanak a hazai családi gazdaságok, és évről évre csökken az állatállomány, miközben a termelés gyors ütemben centralizálódik! “Ha egy-egy új állattartó kaphatna is 20-20 hektárt, ezen nem tudná a versenyképes üzemméretű állomány éves takarmányigényét megtermelni. Kénytelen lenne sok millió forintért vásárolt takarmányon tartani az állatokat” – állítja a szakember. Máhr András szerint amúgy nem hiányzik a magyar mezőgazdasági termelésből a tervezett programban szereplő 60 ezer hektár.

Hiányoznak a fiatal kertészek

Mentorprogramot indított tavasszal a kertészutánpótlás biztosítására, a tagság fiatalítására az Alföldi Agrárszakképzési Centrummal és az Alföldi Bartha János Technikum és Szakképző Iskolával a szentesi Délalföldi Kertészek Szövetkezete. Erről a honlapján számolt be 450 tagjával a legnagyobb hazai termelő és értékesítő szövetkezet.  A programban részt vevő hallgatók az elméleti ismeretek mellett korszerű gyakorlati tudást kapnak, ha már elkezdenek termelni, akkor a termesztő berendezések beszerzésében is segít nekik a DélKerTÉSZ. „Szeretnénk elérni, hogy ismét vonzó szakmává váljon a fiatalok körében a kertészet, minél több fiatal válassza a kertészeti szakmát, mint élethivatást” – indokolta a mentorprogram elindítását Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke. A szövetkezet ehhez értékesítési biztonságot, piacra jutást, szaktanácsadást, minőségbiztosítást, komplex integrált termesztési feltételek kialakítását, valamint korszerű logisztikai és kereskedelmi hálózatot is kínál a fiataloknak.

Eddig ugyan nagy volt a verseny a földek megvásárlásáért és bérbevételéért, ami a jó gabonaáraknak és az uniós támogatásoknak volt betudható, de az agrárválság és az uniós szabályok változása miatt fordult a kocka. A gazdák többségének a gabonatermesztés már veszteséges, elszálltak a földbérleti díjak is, így csökken a kereslet a földre. Tavaly hét vármegyében emiatt már esett a földár is, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.

Máhr András szerint a termőföld-szabályozást újra kell gondolni, mert enélkül nem várható az agrárgazdaság versenyképességének javulása. A kilábalást emellett a fejlesztések segíthetik, azáltal, hogy célirányos beruházásokkal a termelők drasztikusan csökkentik a termelés önköltségét, amihez azonban jelentős tőkére van szükség.

A fejlesztéseket fogja segíteni az is, hogy 2025-től egyszerűbb feltételekkel fizethetik számukra a támogatási előlegeket, és már kamattámogatott hitelt is kaphatnak a pályázatokon nyertes beruházások megvalósítására.

Raskó György agrárközgazdász és agrárvállalkozó, az Antall-kormány agrártárcájának államtitkára a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában viszont azzal érvelt a Tisza Párt földreformötlete mellett, hogy elképesztően csökkent a háztáji, a kiskert, az otthoni gazdálkodást végzők száma is. A Központi Statisztikai Hivatal szerint több mint 280 ezer üres falusi porta van, és további 200-300 ezer olyan porta, ahol idős házaspár vagy özvegy lakik. Az Alföldön eközben elképesztő mértékű az elvándorlás. Szinte minden tipikus alföldi mezővárosban a lakosságnak az egyharmada, 40 százaléka eltűnt. Emiatt hatalmas terület, körülbelül 60-70 ezer hektár kiskert, zártkert, jó minőségű föld maradt műveletlen, kihasználatlanul.

Ezért ajánlotta a Tisza Párt vezetőjének a tíz évvel ezelőtt írt saját progamját Raskó. “Egy ilyen ország, amelynek ilyen agrárpotenciálja van, nem hagyhatja kihasználatlanul ezt a lehetőséget, hiszen a mezőgazdasági földjeink minősége nagyszerű, az éghajlat, a napsütéses órák száma abszolút megfelel, öntözővíz van bőven az Alföldön” – érvelt az agrárközgazdász, miért kellene erre kormányprogramot készíteni.

Raskó György szerint az extramagas 27 százalékos áfa a fejlődés legnagyobb gátja
Raskó György szerint az extramagas 27 százalékos áfa a fejlődés legnagyobb gátja
Fotó: Klasszis Média

A javasolt program ezért  revitalizálná az Alföld mezőgazdaságát, hogy az extenzív gabonatermesztés helyett jöjjön vissza az intenzív állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés.

Ehhez az egyik lépés az lenne, ha a sok üresen álló portát az állam felvásárolná egy állami alap segítségével, és azután nagyobb táblákat alakítana ki a mostani kicsikból. Ezután olyan fiatal vállalkozóknak hirdetné meg, akik hajlandók újra állattenyésztéssel, kertészettel, zöldség és gyümölcs termesztésével foglalkozni. Olyan intenzív termelés jöhetne létre, amire azután az élelmiszerfeldolgozás, a kereskedelem is ráépülhet, hogy nagy hozzáadott értékű termékeket állítsanak elő.

Az agrárközgazdász a Klubrádióban reflektált Magyar Péter azon tervére is, hogy ha kormányra kerül, a zöldség-gyümölcs áfáját leszállítása 27-ről 5 százalékra, amitől nagyot nőhet a hazai fizetőképes kereslet. Raskó György szerint  az extramagas 27 százalékos áfa a fejlődés legnagyobb gátja, ami felhívás az áfa elkerülésére.

Raskó György is szerepelt lapcsoportunk Klasszis Klubjában. A beszélgetést itt nézheti meg:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Agrár Oroszországban bezzeg mennek le az árak
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 08:35
Oroszországban 1,3 százalékkal csökkentek a termelői árak júniusban
Agrár A nap képe: illatos támadás érte a Bizottság budapesti épületét
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 14:01
Trágyával üzentek a magyar gazdák Brüsszelnek.     
Agrár Szigorodnak a magyarok egyik kedvenc élelmiszerére vonatkozó szabályok
Szirmai S. Péter | 2025. július 15. 05:44
Vadonatúj mutató, a „fehérjeminőségi érték” feltüntetésére, az elvárt minimumérték teljesítésére kötelezi a gyártókat a nemrég hatályba lépett új „húsrendelet”, amely azt is újraértelmezi, mi is az a „félszáraz” és a „száraz” kolbász, szalámi, egyáltalán, mi a téliszalámi.
Agrár Az ukrán kukorica korlátlanul áraszthatja el Magyarországot?
Szirmai S. Péter | 2025. július 9. 14:44
Már csak a tanácsi jóváhagyásra vár az EU Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodása, amely liberalizálja az élelmiszeripari cikkek kereskedelmét. Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán botrányosnak minősítette „a gazdák háta mögött Ukrajnával megkötött brüsszeli alkut”, amit nem fog hagyni, mert tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát.
Agrár FAO: történelmi húsár és dráguló vaj mellett csökkent a cukor ára
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 08:19
Vegyesen alakultak az élelmiszerárak júniusban.
Agrár Döntött Brüsszel: szabad génmódosított szójababot importálni
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 16:51
Az Európai Bizottság engedélyezte a géntechnológiával módosított szójabab uniós behozatalát, élelmiszerekben és takarmányokban való felhasználását – tájékoztatott az uniós végrehajtó testület pénteken.
Agrár ENSZ: az aszály lassan globális katasztrófához vezet
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 15:18
Szomáliától az európai kontinensig az elmúlt két évben a feljegyzett történelem legpusztítóbb aszályai sújtották, amelyeket az éghajlatváltozás súlyosbított – derül ki egy ENSZ által támogatott jelentésből.
Agrár Európa legforróbb nyara jöhet – ezt lépi a magyar kormány
Privátbankár.hu | 2025. június 29. 11:25
A kormány ingyenesen biztosítja a gazdák számára az öntözővizet azzal, hogy mintegy 10 milliárd forintnyi összegben átvállalja a vízdíj árának megfizetését a gazdálkodóktól – mondta Nagy István agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Agrár Eltűnt az infláció, ezért nullára csökkentették az alapkamatot a svájciak
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 10:54
A svájci központi bank (SNB) az elemzői várakozásoknak megfelelően nulla szintre csökkentette az alapkamatot csütörtöki döntésével.
Agrár Rendkívül fertőző, ragályos kór jelent meg Romániában
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 06:06
Első ízben mutatták ki a juhhimlőt (variola ovina) Romániában, a hatóságok meghozták a fertőzés elterjedésének megelőzését célzó intézkedéseket – közölte a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság (ANSVSA).
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG