A Tisza Párt vezetője az őszi debreceni nagygyűlésen jelentette be, ha kormányra kerül, az állam felvásárolja a zártkerteket, hogy azokat nagyobb táblákká alakítva fiatal kertész, illetve állattenyésztő gazdáknak juttassa a vidék fejlesztésére.
Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese szerint azonban a több mint százezer tulajdonos aligha fogadná el, ha a zártkerti telkét 100-200 ezer, vagy akár félmillió forintért kisajátítaná, megvásárolná az állam. Okkal számítanak ugyanis arra, hogy a közeli városok terjeszkedésével a hajdani zártkertjeikből majd értékes építési vagy üdülő telek lesz és sokszorosára nő az értéke.
Napjainkban húsz hektáron – a szakember szerint – nem éri meg szántóföldi zöldséget termelni. Ekkora üvegházi intenzív termőfelület létrehozása viszont már mintegy 20-30 milliárd forintos beruházás. Általában nincs ennyi pénze az induló agrárvállalkozóknak, és nem is tudják azt egyhamar kitermelni. A meghirdetett fejlesztési pályázatokon a beruházási érték felét – utófinanszírozott támogatásként – ugyan megszerezhetik, de ehhez önrészként bizosítani kell a beruházási érték másik felét.
Fotó: Klikk TV
“Egy-egy ilyen 20-30 milliárd forintos beruházás értékéhez képest eltörpül, ha húsz-harminc millió forintért földet is kell vennie„ – értékeli a zártkerti földreform ötletét a szakember, aki szerint ráadásul a zöldség-gyümölcs ágazatban évek óta súlyos piaci nehézségek vannak. “A hazai szektor a rendszerváltás óta kínlódik, amikor a piacnyitással megjelent, azóta is meghatározó itthon a sokkal hatékonyabb holland, spanyol termelők kínálata” – emlékezet Máhr András. Azóta a régiónkban a lengyel nagygazdaságok is ráálltak az intenzív zöldség- és gyümölcstermesztésre, ahonnan az import burgonya, hagyma, alma és meggy nagy része érkezik Magyarországra. Eközben a magyar földtörvény a szakember szerint továbbra is akadályozza a szektor fejlődését.
“Nem látom a piacát, ha az új fiatal hazai termelők nagy tömegben ráállnának az intenzív zöldség-, gyümölcstermesztésre„ – mondja Máhr, aki azt sem tartja véletlennek, hogy kevés kivétellel állatot sem tartanak a hazai családi gazdaságok, és évről évre csökken az állatállomány, miközben a termelés gyors ütemben centralizálódik! “Ha egy-egy új állattartó kaphatna is 20-20 hektárt, ezen nem tudná a versenyképes üzemméretű állomány éves takarmányigényét megtermelni. Kénytelen lenne sok millió forintért vásárolt takarmányon tartani az állatokat” – állítja a szakember. Máhr András szerint amúgy nem hiányzik a magyar mezőgazdasági termelésből a tervezett programban szereplő 60 ezer hektár.
Hiányoznak a fiatal kertészek
Mentorprogramot indított tavasszal a kertészutánpótlás biztosítására, a tagság fiatalítására az Alföldi Agrárszakképzési Centrummal és az Alföldi Bartha János Technikum és Szakképző Iskolával a szentesi Délalföldi Kertészek Szövetkezete. Erről a honlapján számolt be 450 tagjával a legnagyobb hazai termelő és értékesítő szövetkezet. A programban részt vevő hallgatók az elméleti ismeretek mellett korszerű gyakorlati tudást kapnak, ha már elkezdenek termelni, akkor a termesztő berendezések beszerzésében is segít nekik a DélKerTÉSZ. „Szeretnénk elérni, hogy ismét vonzó szakmává váljon a fiatalok körében a kertészet, minél több fiatal válassza a kertészeti szakmát, mint élethivatást” – indokolta a mentorprogram elindítását Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke. A szövetkezet ehhez értékesítési biztonságot, piacra jutást, szaktanácsadást, minőségbiztosítást, komplex integrált termesztési feltételek kialakítását, valamint korszerű logisztikai és kereskedelmi hálózatot is kínál a fiataloknak.
Eddig ugyan nagy volt a verseny a földek megvásárlásáért és bérbevételéért, ami a jó gabonaáraknak és az uniós támogatásoknak volt betudható, de az agrárválság és az uniós szabályok változása miatt fordult a kocka. A gazdák többségének a gabonatermesztés már veszteséges, elszálltak a földbérleti díjak is, így csökken a kereslet a földre. Tavaly hét vármegyében emiatt már esett a földár is, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.
Máhr András szerint a termőföld-szabályozást újra kell gondolni, mert enélkül nem várható az agrárgazdaság versenyképességének javulása. A kilábalást emellett a fejlesztések segíthetik, azáltal, hogy célirányos beruházásokkal a termelők drasztikusan csökkentik a termelés önköltségét, amihez azonban jelentős tőkére van szükség.
A fejlesztéseket fogja segíteni az is, hogy 2025-től egyszerűbb feltételekkel fizethetik számukra a támogatási előlegeket, és már kamattámogatott hitelt is kaphatnak a pályázatokon nyertes beruházások megvalósítására.
Raskó György agrárközgazdász és agrárvállalkozó, az Antall-kormány agrártárcájának államtitkára a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában viszont azzal érvelt a Tisza Párt földreformötlete mellett, hogy elképesztően csökkent a háztáji, a kiskert, az otthoni gazdálkodást végzők száma is. A Központi Statisztikai Hivatal szerint több mint 280 ezer üres falusi porta van, és további 200-300 ezer olyan porta, ahol idős házaspár vagy özvegy lakik. Az Alföldön eközben elképesztő mértékű az elvándorlás. Szinte minden tipikus alföldi mezővárosban a lakosságnak az egyharmada, 40 százaléka eltűnt. Emiatt hatalmas terület, körülbelül 60-70 ezer hektár kiskert, zártkert, jó minőségű föld maradt műveletlen, kihasználatlanul.
Ezért ajánlotta a Tisza Párt vezetőjének a tíz évvel ezelőtt írt saját progamját Raskó. “Egy ilyen ország, amelynek ilyen agrárpotenciálja van, nem hagyhatja kihasználatlanul ezt a lehetőséget, hiszen a mezőgazdasági földjeink minősége nagyszerű, az éghajlat, a napsütéses órák száma abszolút megfelel, öntözővíz van bőven az Alföldön” – érvelt az agrárközgazdász, miért kellene erre kormányprogramot készíteni.
Fotó: Klasszis Média
A javasolt program ezért revitalizálná az Alföld mezőgazdaságát, hogy az extenzív gabonatermesztés helyett jöjjön vissza az intenzív állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés.
Ehhez az egyik lépés az lenne, ha a sok üresen álló portát az állam felvásárolná egy állami alap segítségével, és azután nagyobb táblákat alakítana ki a mostani kicsikból. Ezután olyan fiatal vállalkozóknak hirdetné meg, akik hajlandók újra állattenyésztéssel, kertészettel, zöldség és gyümölcs termesztésével foglalkozni. Olyan intenzív termelés jöhetne létre, amire azután az élelmiszerfeldolgozás, a kereskedelem is ráépülhet, hogy nagy hozzáadott értékű termékeket állítsanak elő.
Az agrárközgazdász a Klubrádióban reflektált Magyar Péter azon tervére is, hogy ha kormányra kerül, a zöldség-gyümölcs áfáját leszállítása 27-ről 5 százalékra, amitől nagyot nőhet a hazai fizetőképes kereslet. Raskó György szerint az extramagas 27 százalékos áfa a fejlődés legnagyobb gátja, ami felhívás az áfa elkerülésére.
Raskó György is szerepelt lapcsoportunk Klasszis Klubjában. A beszélgetést itt nézheti meg:
Heti 1-2 tonnát vásárolnak belőle továbbra is. 
