6p

Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld ára 2023-ra átlagosan 3,6-szorosára nőtt – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből. Lassult ugyan a drágulás, de még mindig tart és aki biztos, hosszú távú befektetést keres, annak továbbra is áll a zászló – derül ki sorozatunk mostani részéből.

A mezőgazdasági területek (szántók, erdők, gyümölcsösök, rétek, szőlők) mindig is speciális helyet foglaltak el a befektetési és az ingatlanpiacon is. Lapunk többször foglalkozott már ezzel, amikor például nyilvánosságra hozták az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatait. Megállapítottuk, hogy a honatyák nem nagyon válnak meg ezektől, sőt, inkább gyarapítják örökölt, ajándékba kapott vagy korábban vásárolt földvagyonukat. Ők is tudnak számolni, és megállapíthatták, hogy nagyon is megéri tartani ezeket, különösen a szántókat, erdőket: a bérbeadásból szép hasznot lehet húzni, közben a föld értéke folyamatosan növekszik.

Termőföld és lakóingatlan árindex (normál, teljes árváltozás, 2010=100)
Termőföld és lakóingatlan árindex (normál, teljes árváltozás, 2010=100)
Fotó: KSH/OTP Jelzálogbank

A termőföld (különösen a szántóké, erdőké és szőlőké) koncentrációja már évek óta növekszik, a tulajdonosok – mindegy, hogy képviselő vagy csak sima gazda – ütemesen felvásárolják a kiszemelt területeket. A tempó azonban csökkenőben van, tavaly például harmadannyi tranzakció volt, mint 2022-ben, s a tulajdonost cserélt földek összmérete 3 százalékkal kisebb volt, mint a megelőző évben, de mindez nem jelenti a trend megváltozását. 2023-ban csaknem 4 százalékkal mentek feljebb az átlagárak 2022-höz képest, igaz, a magas infláció miatt a reálérték 13 százalékkal alacsonyabb volt.

Jelenleg azt tudjuk, hogy a tavalyi adásvételek hektáronkénti átlagára 2,064 millió forint volt országosan. Két vármegyében nagyon örülhettek az eladók: Hajdú-Biharban 16, míg Somogyban 15 százalékos volt a drágulás, viszont Hevesben és Nógrádban ugyanakkora volt a csökkenés. Idén jelentősen mérséklődött a pénzromlás üteme és várhatóan az éves mutató messze elmarad majd a tavalyi éves 17,6 százalékos értéktől, így a reálértékcsökkenés akár teljesen megállhat és stagnálás következhet. Merthogy a nominális drágulási ütem visszaesésére nem sok esélyt látnak a szakértők.

Értékbefolyásoló szempontok a termőföldeknél

  • táblaméret
  • talajminőség
  • övezeti besorolás
  • megközelítés
  • osztatlan közös tulajdonban van-e
  • aranykorona érték
  • megművelt vagy parlagon tartott terület

A termőföldek értékbecslése annyiban hasonlít a lakásokéhoz, hogy itt is leginkább az úgynevezett összehasonlító értékbecslés útján lehet megközelítő értéket számolni. Itt szükséges tudni a hasonló elhelyezkedésű földterületek korábbi forgalmi adatait, legalább három, de inkább öt tranzakciót kell vizsgálni és természetesen itt is vannak korrekciós tényezők a konkrét adottságoknak megfelelően.

A mezőgazdasági területek jövőbeni értékét két tényező is erősen befolyásolhatja. A kormány ipartelepítési politikája és az osztatlan közös tulajdonnal való érintettség. Az előbbi gyakorlatilag úgy zajlik, hogy a főútvonalakhoz közeli területeken bármikor megjelenhet egy-egy nagyobb külföldi beruházó, akinek szüksége van nagy kiterjedésű telekre. Több önkormányzat kapva-kap az alkalmon és átminősítheti a tulajdonában lévő földeket más övezetté, hogy fogadóképes legyen. Ha magántulajdonosai vannak a földeknek, akkor ezek juthatnak olyan egyezségre - főleg, ha egyéb külső okok miatt szükségük van a készpénzre -, hogy inkább eladják semmint bérbe adják földjüket. 

Az osztatlan közös tulajdon esetében változott a földterületek öröklésének szabályozása: korábban egy földterület osztatlan közös tulajdonként átszállhatott az örökösökre, s ezáltal évekig elhúzódhatott a föld hasznosítása. Tavaly januártól ez már legfeljebb csak átmenetileg lehetséges. Az örökösöknek 2023. január 1-jétől ugyanis dönteniük kell arról, hogy mi legyen a földterület sorsa: megegyezhetnek, hogy kié legyen, értékesíthetik, esetleg felajánlhatják az államnak. 

Szántó átlagárak hektáronként
Szántó átlagárak hektáronként
Fotó: OTP Jelzálogbank

Tavaly az járt a legjobban, akinek szántója volt, ugyanis a legnagyobb mértékben épp ezek drágultak, 6,7 százalékkal. Ezüstérmes lett a gyep 4,6 százalékos áremelkedéssel, bronzérmes az erdő 2,5 százalékos emelkedéssel. Egyedül a gyümölcsöst birtoklók szomorkodhattak, mert ott az átlagár 8 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2022-ben. 

Ha rákeresünk a hirdetési oldalakon a termőföldre vagy a szántókra, akkor most június végén mintegy 1500 ilyen ingatlannak kerestek új gazdát. Ennek közel fele 1 hektárnál kisebb terület, 220 ingatlan 10-20 hektár közötti méretű és közel 560 olyan volt, ami 20 hektárnál nagyobb, ami már viszonylag nagynak számít. Természetesen a lakásokhoz hasonlóan itt is igaz, hogy akár több száz olyan szántó is lehet, amit nem így hirdettek meg, hanem egyéb felületeken. 

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a forgalom egyik sajátosságára utalva azt mondta:

„A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva mindössze 2,6 százalékos visszaesést látunk 2023-ban. Az eladásban érintett földterület csökkenése tehát bőven elmarad a tranzakciószám csökkenésétől, azaz átlagosan nagyobb földterületeket adtak el, mint 2022-ben. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2023-ban összességében nagyjából 36,8 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.”

Fontos megjegyzés: A lakóingatlanok esetében a szakemberek a legtöbbször az úgynevezett piaci összehasonlító módszert alkalmazzák. Itt egyebek mellett az elhelyezkedést, a típust, a méretet, a műszaki állapotot, a hasonló paraméterekkel bíró ingatlanok lezárult tranzakciója során kialakult árat (és nem a kínálati/hirdetési árat), az értékesítési időpontot, a megközelíthetőséget, a fizikai és szociális infrastrukturális ellátottságot, a finanszírozottsági adottságokat (hitelek, jelzálog), a tulajdonjogi hátteret és a hasznosítási lehetőségeket veszik figyelembe. 

Lehetnek kevésbé számszerűsíthető tényezők is. Ilyen például az, hogy ha eladók vagyunk és tudjuk, hogy az adott környéken jelentős fejlesztések lesznek, új áruház, szabadidőközpont, iskola, park, elkerülő út lesz mondjuk 3 éven belül vagy ellenkezőleg: kiderül, hogy elmaradnak ezek a beruházások, esetleg lebontanak használaton kívüli ingatlanokat. 

------------
Az ebben a cikkben megjelölt ingatlanértékek közelítőek, nem helyettesítik a hivatalos értékbecslést és nem képezhetik semmilyen jogügylet alapját. Az értékek megjelölésénél és az értékmódosító tényezőknél az értékbecslési szakma által elfogadott általános szempontokat vettük figyelembe, azzal a megjegyzéssel, hogy minden egyes ingatlannal kapcsolatban felmerülhetnek más körülmények is, amelyek befolyásolhatják annak értékét. 

A Mennyit ér az ingatlanom? sorozat többi cikkét itt olvashatja

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Ingatlan Mennyit ér az ingatlanom? Röpködnek a százmilliók a XIII. kerületi lakáspiacon
Vámosi Ágoston | 2026. január 28. 19:04
Egyetlen budapesti kerületben összpontosul a magyarországi újlakáspiac ötöde, de hiába: a kínálatnak mindössze a töredéke felel meg az Otthon Start feltételeinek. A Dózsa György úti metrómegállónál négymilliós (!) négyzetméteráron is hirdetnek épülő lakásokat; feljebb, a Forgách és a Gyöngyösi utcánál sem ritka a több száz milliós hirdetés. A befektetőknek gyöngyszem lehet a XIII. kerület. A Mennyit ér az ingatlanom? rovat egy év után visszatér a Privátbankárra, és azt is megmondja, melyik utcában érdemes Otthon Starttal lakást keresni.
Ingatlan Óriási irodaházat vett Bukarestben a Gránit befektetési alapja
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 12:52
A Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alaphoz került a teljes észak-bukaresti Equilibrium irodaház. A frissen vásárolt 2-es épületben 20 ezer négyzetméter iroda van, ennek közel felét bérlik.
Ingatlan A havat szeretik az über-gazdagok
Szakonyi Péter | 2026. január 24. 17:31
Két luxustelepülés „küzd” a legdrágább üdülőváros címért az Egyesült Államokban. A floridai Palm Beach és a coloradoi Aspen ingatlanárai már az eget verdesik, és a szupergazdagok – így a magyar származású Thomas Peterfy és  Charles Simonyi is – több mint százmillió dollárt szurkoltak le egy-egy kiválasztott ingatlanért. A verseny nyertese egyelőre Aspen.
Ingatlan Idén szeretne lakást venni? Jó hír jött a piacról
Privátbankár.hu | 2026. január 23. 17:31
A drágulás üteme mérséklődhet. 
Ingatlan Gazdát cserélt a népszerű ingatlanhirdetési portál
Privátbankár.hu | 2026. január 22. 09:18
A CEE Classifields tulajdonába kerül az Ingatlannet.
Ingatlan Újabb fővárosi kerület dönthet az Airbnb betiltásáról
Privátbankár.hu | 2026. január 22. 07:55
Szigorítana az airbnb szabályokon a főváros első kerülete, ahol akár be is tilthatják a rövid távú lakáskiadást. Elsőként a VI. kerületben lépett érvénybe ilyen szigorítás, ahol a kiadó lakások átlagos bérleti díja 1 százalékkal csökkent egy év alatt.
Ingatlan Tőke, karakter, érték, százmilliárdos cél: új korszakot nyit a Realis Wam Alapkezelő
PR | 2026. január 21. 11:17
Nem csak falakat, hanem örökséget épít Dr. Schrancz Mihály csapata.
Ingatlan Felemásan indult 2026 a lakáspiacon
Privátbankár.hu | 2026. január 21. 09:27
Az eladók egy része tudatosan 2026 elejére időzítette a piacra lépést.
Ingatlan Milyen lakást lehet venni 40 millióból a magyar piacon?
Privátbankár.hu | 2026. január 20. 12:58
Budapesten 26 négyzetméterre sem igazán elég ennyi pénz, de Nógrádban hatalmas kínálatból lehet válogatni.
Ingatlan Magyarországon emelkednek a leggyorsabban a lakásárak
Privátbankár.hu | 2026. január 17. 09:35
Az Eurostat szerint 2025 harmadik negyedévére a hazai ingatlanárak 275 százalékkal, vagyis közel a négyszeresükre emelkedtek 2015-höz képest, ami az EU-ban a legmagasabb érték. Ezzel szemben a második helyen álló Portugáliában ugyanez az emelkedés „csupán” 169 százalék volt. Az EU egészében az átlagos drágulás 63,6 százalék volt ugyanezen idő alatt, ami messze elmaradt a magyar adattól. Magyarországon a 2015–2025 közötti áremelkedés évi átlagban 14,1 százalék, míg uniós szinten az éves átlagos növekedés 5 százalék volt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG